Kettős tárlat Henning János 50. születésnapjára

Rengeteg ismerős, barát, kolléga gyűlt össze csütörtök este a Lábas Ház kiállítótermében Henning János tiszteletére, aki ötvenedik születésnapját ünnepelte, az alkalomból pedig tárlatot nyitott saját kedvenc fotóiból, melyeket az elmúlt évtizedek során készített. A Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális és Ifjúsági Fővárosa projekt keretében megvalósult tárlat a Lábas Házban beltéri, az Erzsébet Parkban pedig kültéri kiállítás, melyet minden sepsiszentgyörgyi megtekinthet a jövőben.

A Lábas Házban bemutatott munkákat Henning János saját kedvenceiből állította össze. A szabadtéri kiállítás célja pedig a művészi fényképekkel ritkán találkozó közönség bevonása – mondta Kiss Bence, rádiós műsorvezető, aki megnyitotta a kiállítást és ismertette Henning János emberi és fényképészi tulajdonságait. Az utcán kiállított sorozat a spontán, street photography jegyében született, lényege pedig nem más, mint közel vinni a fotózást azokhoz, akik nem igazán fordulnak meg a kiállítóterekben. Henning János oktatóként is dolgozik, ezzel a kiállítással is lehet oktatni az embereket, közelebb lehet vinni hozzájuk a fotózást – mondta Kiss Bence.

A megnyitón Hlavathy Károly fotóművész méltatta Henning János három évtizedes munkásságát a kezdetektől napjainkig. Bemutatta a néprajzi fotókat, a fényképész televíziós múltját, fotóművészeti sikereit és azt is, miként jutott el Henning János a sajtófotózásig. A két fényképész 1986-ban ismerkedett meg, amikor úgy összevesztek, mint a kutya és a macska, ám az eredmény mégis egy 26 éves barátság lett.

A tárlatnyitón többször is elhangzott, hogy Henning János 50 éves, Kiss Bence pedig felhívta a figyelmét, hogy most már lassíthatna is a tempón, ennek azonban ellentmondott az az ajándék, amivel Antal Árpád polgármester és Tamás Sándor megyeitanács-elnök lepték meg a fotográfust. Születésnapi ajándékként egy kötelező ötvenes forgalmi táblát ajándékoztak Henningnek, hangsúlyozva, hogy a jövőben gyorsabban éljen és dolgozzon. Henning János megköszönte az ajándékokat és a méltatásokat, kiemelve szakmájának egyik legszebb részét, a tanítást. Mint mondta, az évek során olyan gyerekekkel dolgozott, akik aztán el tudtak helyezkedni a szakmájukban vagy fel tudták használni a tőle tanultakat.