Tavaly – első alkalommal az utóbbi 8 év során – kevéssel 80 százalék alá csökkent a kanyaró elleni átoltottság Hargita megyében az ötéves gyermekek körében. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Három, Hargita megyével szomszédos megye is az országos lista élén áll a kanyarós megbetegedések lakosságarányos számát tekintve, így, a viszonylag nagy átoltottsági arány ellenére növekszik a fertőzések száma Hargita megyében is. A roma közösségekben sokan nem oltatták be gyerekeiket, leggyakrabban így jut be a kanyaró a megyébe.
2024. május 28., 19:202024. május 28., 19:20
Az Országos Közegészségügyi Intézet jelentése szerint az év elejétől május 19-ig 15 763 kanyarós megbetegedést jegyeztek az országban, és ezek közül 16 a beteg elhalálozásával végződött.
A 100 ezer lakosra számolt megbetegedések száma alapján Hargita megye a 19. helyen áll az országos listán, itt 81 megbetegedés jut százezer lakosra a január-május közti időszak adatait szemléző jelentés szerint. A másik két székelyföldi – Maros és Kovászna – megyében azonban lényegesen rosszabb a helyzet.
Az év elejétől május 19-ig Brassó megyében 1955 kanyarós megbetegedést jegyeztek fel, Maros megyében 1197-et, Kovászna megyében pedig 456-ot.
A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság is készített egy jelentést a kanyarós megbetegedések számának alakulásáról. E szerint idén 238 fertőzést igazoltak a megyében, ám amint azt Tar Gyöngyi, az igazgatóság vezetője elmondta, a jelentés a hónap közepén készült, és azóta 259-re nőtt a megbetegedések száma.
– foglalta össze a helyzetet Tar Gyöngyi. Az elmúlt évet 16 kanyarós esettel zárta Hargita megye – akkor jelentett kanyarójárványt az egészségügyi minisztérium –, azóta jól láthatóan felgyorsult a fertőzés terjedése – jegyezte meg a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője. Kitért ugyanakkor arra is, hogy noha az országos átlagnál magasabb a kanyaró elleni átoltottság mértéke Hargita megyében, idén még jobban megnőtt ez az arány. Részben azért, mert a roma mediátorok és a közösségi asszisztensek segítségével sok beoltatlan gyermeket tudtak immunizálni a roma közösségekben – gyakran küzdve a közösségi ellenkezéssel is –, másrészt pedig az úgynevezett nulladik oltás bevezetése miatt. Utóbbit idén vezette be az egészségügyi tárca, így
Az elmaradt oltásokat bármikor beadathatják gyermeküknek a szülők. „Akármikor jelentkeznek a gyermekkel, akár egy kétévessel is, akinek elmaradt az oltása, azt bepótoljuk. Ha például külföldön éltek, és a gyermek nem kapta meg, vagy bizonytalanok ezzel kapcsolatban. Nem történik semmi, ha kap még egy adagot pluszba. Tehát ha nincs dokumentált oltási naptár, oltásigazolás arról, hogy megkapta, akkor nyugodtan be lehet oltani, úgy, mintha nem kapott volna” – tájékoztatott Tar Gyöngyi, azt is közölve, hogy háziorvosukhoz fordulhatnak azok a szülők, akik hasonló helyzetben vannak.
A jelentésben szereplő 238 kanyarós megbetegedés korosztályonkénti megoszlását tekintve az 1–4 éves gyermekek a legérintettebbek, tehát ebben a korosztályban történt a legtöbb megbetegedés (110) Hargita megyében, de országosan is hasonló a helyzet. Két olyan esetet jegyez a Hargita megyei jelentés, amelyben 2 oltás után igazolták a megbetegedést, ezekre azonban Tar Gyöngyi szerint valószínűleg a hibás oltásnyilvántartás lehet a magyarázat, ugyanis évekkel korábban még nem elektronikus nyilvántartásba vezették be a rendelőkben az oltásokat.
A 2016 óta eltelt időszak adatait elemző kimutatásban egyébként jól látható, hogy
Az ötéves korosztályra vonatkozó adatokban az látható, hogy a 2016-os 81,17 százalékról 2017-re 92,51, 2018-ra pedig 93,85 százalékra nőtt az átoltottság a megyében, majd hullámozva csökkenni kezdett: 2019-ben 87,27 százalékot mértek, 2020-ban 90,86-ot, 2021-ben 88,35-öt, 2022-ben 87,46-ot, tavaly pedig mindössze 79,44 százalékot. Idén viszont, az év eleje óta eltelt időszakban ismét megnőtt az átoltottsági arány, elérve a 87,55 százalékot.
Fotó: Pixabay.com
Romániában 1979 óta oltanak kanyaró ellen, 1994-ben vezették be a kanyaró elleni második, azaz emlékeztető oltást. 1998–1999-ben tömeges oltási kampányt hajtottak végre, és 1999 óta végzik a kanyarós esetek megfigyelését.
2009 óta viszont újra jelen van az országban a fertőzés. Ennek bizonyos hiányosságok az okai, többek között az, hogy egyes szülők megtagadják gyermekeik beoltását, de az oltóanyag-ellátásban időnként tapasztalt problémák is – tájékoztat jelentésében a megyei egészségügyi szakhatóság. Ebben egyébként azt is közlik, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 95 százalék feletti átoltottsági arány elérését javasolja annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a kanyarójárványok.
Hargita megyében legutóbb a kanyarós megbetegedések számának az országos megugrása idején, a 2016–2018-as időszakban volt magas a fertőzések száma. A betegség terjedése 2017-ben érte el a csúcsot, akkor mintegy 300 kanyarófertőzést igazoltak a megyében.
Hat kést találtak pénteken a biztonsági őrök egy nőnél, aki be akart jutni a parlament épületébe.
Az idei második negyedévben az állami társadalombiztosítási átlagnyugdíj 2813 lej volt, ehhez képest Hargita megyében csak 2616 lej. Ennél valamivel jobban áll Kovászna megye (2650 lej) és Maros megye is (2670 lej).
Júliusban júniushoz képest 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A családon belüli erőszak elleni küzdelemnek nemzeti üggyé kell válnia, mert a jelenségnek több tízezer áldozata van – jelentette ki csütörtök este Cătălin Predoiu.
Egy év Németországban. Egy önálló, új élet itthon.
A veterán traktorok és retróautók felvonulása mellett cséplésbemutatót, kenyérsütést, koncerteket és néptáncelőadást is szerveznek szeptember 20-án, a Haszmann Pál Múzeum udvarán. A 13. Csernátoni Burrogtatóra önkénteseket is keresnek.
Családtagok, kollégák, ismerősök, a magyar főkonzul, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere jelenlétében hat székelyföldi „lámpás ember” vette át a magyar államelnök által adományozott kitüntetést.
Jelentős összeget fektethet be az egyetemekkel és más szakmai szervezetekkel együttműködő Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal a fákat pusztító betűzőszúk kutatására. A cél az, hogy tanulmányt állítsanak össze a kártevők populációjának kordában tartására.
A koalíció sorsa múlhat azon, hogy miként viszonyulnak a kormánypártok a bukaresti időközi főpolgármester-választáshoz – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan.
szóljon hozzá!