Hajlék nélkül, élet és fagyhalál között

Hajlék nélkül, élet és fagyhalál között

A szállókban nem lehet alkoholt fogyasztani, ezért akadnak olyanok, akik inkább az utcát választják

Fotó: Gecse Noémi

Az alkoholfüggőség és annak következményeként a család széthullása, illetve a lakás elvesztése a leggyakoribb ok, amiért egyesek az utcára kerülnek. Közülük sokan a szabályok miatt nem hajlandók a hajléktalanszállókat igénybe venni, kockáztatva, hogy a nagy hidegben halálra fagynak.

Barabás Hajnal

2018. november 24., 09:412018. november 24., 09:41

A hideg időjárás beálltával ugyan megnövekedik a hajléktalanszállók szolgáltatásait igénybe vevők száma, de még így vannak, akik inkább az utcát választják, minthogy betartsák a menhelyek szabályait. Utánajártunk, hogy a székelyföldi városokban milyen feltételekkel lehet bejutni a hajléktalanszállókba. 

A marosvásárhelyi hajléktalanszállót az önkormányzat működteti, ebben az otthonban hatvanöt embernek biztosítanak éjszakai szállást. Székely István, a menhely igazgatója szerint számuk a tél beálltával várhatóan nőni fog.

Galéria

Fotó: Pál Árpád

A szabályzat alapján, akinek semmilyen jövedelme nincs, ingyen is meghúzódhat náluk,

a szociális segélyezetteknek, a nyugdíjasoknak pedig napi 4 lejjel kell hozzájárulniuk a szolgáltatások költségeihez. Az éjszakai szállás mellett naponta egyszer meleg ételt is kapnak a lakók, ezenkívül civil szervezetek teát és szendvicset is juttatnak el hozzájuk. A vásárhelyi lakcímmel rendelkezőkön kívül más megyéből származókat is befogadnak 2–7 napig, ezalatt felveszik a kapcsolatot azzal az önkormányzattal, amelyhez lakcímük szerint tartoznak. Arra a kérdésre, hogy hányan lehetnek olyanok, akik nem a szállón, hanem az utcán élnek, Székely azt válaszolta, még felbecsülni sem tudják a számukat. Közülük

sokan függőségük miatt nem akarják betartani a szálló szabályzatát, ezért alszanak közterületeken, ahol alkoholt isznak és egyéb tudatmódosító szereket használnak.

A téli időszakban a helyi rendőrség nem hagyja őket a parkokban és más zugokban aludni, ilyenkor beviszik őket a szállóba. Volt példa arra is, hogy néhányan kikerültek a hajléktalansorból, többnyire idősek, akiknek sikerült öregotthonban elhelyezkedniük vagy albérletbe költözniük.

Idézet
Sajnálatos, hogy sok munkaképes ember is van a hajléktalanok között, de egyéntől függ, hogy ki mennyire akar talpra állni

– jegyezte meg Székely István.

Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Biró Edit, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal szociális osztályának vezetője érdeklődésünkre a téma kapcsán elmondta, Csíkszereda hajléktalanszállóján állandó felügyelet van, és csak a szociális osztály által kibocsátott engedéllyel rendelkezőket fogadják be. Ugyanakkor a szálló szabályzata tiltja az alkoholfogyasztást, így általában, aki ezt nem tudja betartani, inkább az utcán marad.

Nagyon hideg téli éjszakákon is csak úgy fogadják be az ittas embereket, ha először a kórház sürgősségi osztályán gyomormosáson estek át.

„A hajléktalanszállót három hónapig vehetik igénybe ingyenesen azok, akiknek nincs jövedelmük, de addig rendezniük kell helyzetüket, szociális segélyt vagy más jövedelmet kell felmutatniuk” – magyarázta az osztályvezető. A szálló lakói havonta jövedelmük egyharmadáért vehetik igénybe a szolgáltatást. Közülük legkevesebb 43 lejt, legtöbb 317 lejt fizetnek a szállásért, illetve azért, hogy háromhetente kicserélik az ágyneműjüket, tiszta törölközőt kapnak és meleg vizet biztosítanak nekik. A meleg ebédet szintén külön meg kell fizetniük, azaz napi 12 lejért vagy közmunkáért cserébe jár a leves és második fogás. „Akik ide kerülnek, azoknak halmozott problémáik vannak, nemcsak a lakásukat veszítették el, hanem más gond is súlyosbítja helyzetüket.

Idézet
Vagy alkoholfüggőségük, vagy agresszivitásuk miatt kerültek bajba, vagy megjárták már a börtönt, ehhez pedig általában még hozzáadódik a család széthullása is

– ismertette. Egyébként van olyan lakójuk is, aki évek óta a szállóban él, holott van állandó munkahelye, csak épp jövedelme nem teszi lehetővé, hogy elköltözzön. Mások pedig még a szálló szolgáltatásait sem akarják igénybe venni, nem árulnak el semmit magukról, elutasítják a segítséget, inkább az utcát választják, ahogyan a minap történt a Piac utcai kazánháznál meghúzódott hajléktalannal is. Hiába próbálták a szállóra vinni, nem egyezett bele.

Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Antal Teréztől, a csíkszeredai szociális központ referensétől megtudtuk, jelenleg tizenhatan laknak a szállóban, amely egyébként harmincegy férőhelyes. Volt rá példa, hogy telt házzal működtek, a „hiányzók” valószínűleg az utcán tengődnek valahol a városban, mint fogalmazott, sokszor rájuk sem lehet ismerni, annyira elhanyagolják magukat, nem borotválkoznak, nem tisztálkodnak. Szerinte

többnyire azért nem veszik igénybe a fűtött szállást, mert nem tetszik nekik, hogy nem fogyaszthatnak alkoholt és rendszeresen tisztálkodniuk kell.

Akik mégis elfogadják a menedéket, megpróbálkoznak azzal, hogy becsempésszék az egészségügyi szeszt, mert általában azt isszák. Arról ritkán beszélnek, hogy miért váltak hajléktalanokká, vannak, akik válás vagy a család elvesztése miatt kerültek ilyen helyzetbe. „Ha egyszer megpróbálják és egy-két hónap eltelik, hogy az utcán lézengenek, akkor utána már nem is próbálnak segíteni magukon. Ritka az, aki ezek után igyekszik rendbe tenni az életét” – jegyezte meg. Egyik alkalommal valaki napszámosokat keresett, de a szálló lakói inkább elbújtak, mint hogy dolgozni menjenek. Viszont vannak néhányan olyanok is, akik kilábaltak a hajléktalansorból. Például egy fiatal férfinak is sikerült, aki azért került az utcára, mert szülei nem tudták fizetni a közköltséget, lakásukat elveszítették. Lánytestvérét a gyermekvédelem helyezte el, ő pedig a hajléktalanszállóba kényszerült. Időközben viszont munkát kapott, majd családot alapított és elköltözött a szállóról.

Jeszenszky Teréztől, a gyergyószentmiklósi hajléktalanszállót működtető Ora International segélyszervezet helyi vezetőjétől megtudtuk,

jelenleg tizenhárom hajléktalant látnak el központjukban, de pótágyakkal több mint húsz embert tudnak befogadni.

Galéria

Fotó: Barabás Ákos

„Mindig van félretéve egy kenyér és lekvár, zsír vagy margarin, ha kell nekik, és meleg teát is tudunk adni” – mondta a szálló vezetője. Állandó lakóik is vannak, többségüknek valójában öregotthonban vagy egészségügyi ellátóintézményben volna a helye, csakhogy nincs jövedelmük, vagy nagyon kevés, így azokra a helyekre semmi esélyük bekerülni. A hajléktalanszálló sincs teljesen ingyen, a szociális segélyezetteknek havi 120 lejjel, a nyugdíjasoknak juttatásuk tíz százalékával kell hozzájárulniuk ellátásukhoz. A szállóba egyébként bárkit befogadtak, akár más megyéből érkezőket is. Csakhogy a segélyszervezet a jövőben már nem fogja támogatni az üzemeltetést, idén is önkormányzati és állami támogatásból tengődtek, a továbbiakban pedig kérdéses a fenntartás. Jeszenszky Teréz úgy fogalmazott, bíznak abban, hogy jövőre is sikerül állami és önkormányzati támogatáshoz jutni. Szerinte mindeddig példaértékűen működtek, civilizált ellátást biztosítottak a rászorulóknak. Egyébként

nemcsak hajléktalanokat fogadnak be, hanem az épület emeletén bántalmazott anyáknak is menedéket nyújtanak, gyermekeikkel együtt.

Jeszenszky szerint a hajléktalanok között vannak olyanok, akik a sok adósság miatt kerültek utcára, mások egyedül maradtak, sokan pedig az alkoholizmus miatt jutottak ilyen sorsra. „Őket is emberszámba kell venni, csak úgy lehet rajtuk segíteni. Sok terápiára van szükség, hogy a függőségtől megszabadulhassanak, nálunk egy hitoktató segít ebben” – magyarázta. Hozzátette, volt rá példa, hogy eredménnyel jártak, és egy hajléktalan rendbe tudta hozni az életét. Úgy tapasztalta, a terápia mellett fontos az is, hogy feladatokat bízzanak rájuk, kapcsolódjanak be a főzésbe, takarításba, a szálló működtetésébe.

Galéria

Fotó: Veres Nándor

A székelyudvarhelyi hajléktalanszállón, bár tizenegy férőhelyes, jelenleg tizenhárom embernek nyújtanak menedéket. Mint Farkas Rékától, a szállót működtető Albert Schweitzer Alapítvány munkatársától megtudtuk, az első három hónap ingyenes, azután jövedelmük tíz százalékával kell hozzájárulniuk ellátásukhoz, a szállás mellett ugyanis meleg ételt is biztosítanak nekik.

Vannak, akik úgy kerültek az utcára, hogy családjuk kitagadta őket, vagy elváltak, többségük esetében viszont a túlzott alkoholfogyasztás volt a fő ok,

amiért hajlék nélkül maradtak. Azonban sikertörténetekről is beszámolt, például egy idősebb férfi másfél évet lakott náluk, de időközben sikerült kibékülnie a feleségével, így a hajléktalanszállóban töltött hosszú idő után elhagyhatta azt. Egy másik lakójuk pedig szociális lakáshoz jutott, és elköltözött tőlük, rendbe jött az élete. A hajléktalanszállón tengődők többsége beteg, idős, alacsony jövedelmű ember, aki a lakásmaffia, a sok adósság vagy a család elvesztése miatt maradt otthon nélkül.

Galéria

Fotó: Veres Nándor

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 04., szombat

Egyedül a japán tábornoknak nem jött be a székely alapfogás

Már zengtünk egy ódát múltkori eszmefuttatásunkban a flekkenről, főként annak gyökerei, eredeti elkészítési módja után kutakodva, most azt nézzük meg, hogy a múlt század első felében milyen szerepet töltött be a székelyföldi vendéglátásban.

Egyedül a japán tábornoknak nem jött be a székely alapfogás
2024. május 03., péntek

Jelen vagyunk – üzente több száz motoros

Több száz motorkerékpáros részvételével szerveztek figyelemfelhívó motoros felvonulást péntek délután Csíkszéken. Jelen vagyunk az utakon, vigyázzunk egymásra – szólt a forgalom többi résztvevőjének az üzenet.

Jelen vagyunk – üzente több száz motoros
2024. május 03., péntek

Román Posta: sikerült kézbesíteni a nyugdíjakat az ortodox húsvétig

A Román Posta a kifizetési naptárban rögzítettnél öt nappal korábban, április 27-én megkezdte a májusi nyugdíjak kézbesítését, és becsléseik szerint a pénteki nap végére megközelítik a maximális kézbesítési arányt.

Román Posta: sikerült kézbesíteni a nyugdíjakat az ortodox húsvétig
2024. május 03., péntek

Két harangláb kifaragása a cél az első Székelyföldi Alkotók Táborában

Május 1-jén rajtolt, és vasárnapig tart az első Székelyföldi Alkotók Tábora, amelyhez a csíkszentsimoni gyermekotthon biztosít helyszínt. A cél két harangláb kifaragása, az egyik az anyaországba kerül, a másik helyben marad.

Két harangláb kifaragása a cél az első Székelyföldi Alkotók Táborában
2024. május 03., péntek

Hagyományőrző nagyvásárra készülnek a Kalonda-tetőn

Első alkalommal rendeznek hagyományos, régi időket idéző nagyvásárt a Farkaslaka községhez tartozó Kalonda-tetőn május 11–12-én. A családbarát rendezvény célja összehozni az embereket, családokat, az árusokat és a vásárlókat.

Hagyományőrző nagyvásárra készülnek a Kalonda-tetőn
2024. május 03., péntek

Egy lépéssel közelebb az új orvosi lakáshoz Vargyason

Hosszú évek után végre elkezdődhet az orvosi lakás felújítása Vargyas községben. A polgármester április utolsó napján jelentette be a jó hírt: az építési engedélyt megkapták, a következőkben kivitelezőt keresnek.

Egy lépéssel közelebb az új orvosi lakáshoz Vargyason
2024. május 03., péntek

Tömegeket mozgatott meg a marosvásárhelyi városi majális

Kávézós, teraszos, zenés hangulat uralkodott Marosvásárhely központjában, ahol a résztvevők megmutatták: remekül lehet a város épületei között is majálisozni, belakva a tereket, a járdát, az utcát.

Tömegeket mozgatott meg a marosvásárhelyi városi majális
2024. május 03., péntek

János vitézt mutatja be a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes

Műsorra tűzi János vitéz című előadását a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Petőfi Sándor műve alapján készült táncjátékot Csíkszeredában lehet majd megtekinteni május 7-én, kedden 18 órától.

János vitézt mutatja be a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes
2024. május 03., péntek

Észrevétlenül pusztít a kertben, ám mire ez feltűnik, legtöbbször már késő

A puszpáng vagy bukszus tömör bokor, amely leginkább bőrszerű, örökzöld leveleivel díszít, és vidékünkön is közkedvelt. Néhány éve több helyen is megfigyelhető, hogy rossz állapotba kerültek a bukszus sövények és díszbokrok.

Észrevétlenül pusztít a kertben, ám mire ez feltűnik, legtöbbször már késő
2024. május 02., csütörtök

A korai iskolaelhagyás visszaszorítására kapnak pénzt a tanintézmények

Tizenhat háromszéki oktatási intézmény nyert finanszírozást a tanügyminisztérium korai iskolaelhagyást csökkenteni hivatott programjában. A diákok számától és az iskola elhelyezkedésétől függően legfeljebb 300 ezer eurós összegre lehetett pályázni.

A korai iskolaelhagyás visszaszorítására kapnak pénzt a tanintézmények
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!