Mamut, kardfogú tigris, pézsmatulok Csíkszeredában

A két múzeum kapcsolata sok évvel ezelőtt kezdődött, a csíki látogatók szintén a természettudományi múzeum gyűjteményéből láthattak már múmiákról, rovarokról szóló, valamint a Szóra bírt csontjaink című embertani kiállítást is. „Úgy gondoltuk, hogy a mostanában gyakori képzőművészeti kiállításokat egy kicsit lazítsuk, és ugyancsak attraktív, de tárgyakból álló kiállítást rendezzünk, ami mindenkihez szól, minden generáció számára üzenete van. Főleg a fiatalabb korosztályt – tanulókat, gyerekeket – célozza meg, de egy nagyszülő vagy szülő számára is érdekes. Nagyon különleges anyag, ami úgy vélem, nagy érdeklődésre fog számot tartani” – fogalmazott lapunknak Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója a kiállítás kapcsán.

A Jégkorszak elnevezésű kiállítást 2008-ban nyitották meg a budapesti Magyar Természettudományi Múzeumban, majd ebből állítottak össze egy kisebb, vándorkiállításra alkalmas anyagot a legfontosabb, legérdekesebb, leglátványosabb darabokból. Erdélyben öt helyszínen lesz megtekinthető, Csíkszeredába Gyergyószentmiklósról érkezett, április közepétől pedig Székelyudvarhelyen látogatható a kiállítás.

A kiállítás az elmúlt jégkorszakot mutatja be, az élővilágát, a folyamatait, azt, hogy hogyan jött létre, és hogy tart-e még. A kiállítás egyik üzenete, hogy ez egy olyan folyamat, ami ma is tart, csak éppen egy olyan szakaszában vagyunk, ami egy felmelegedési szakasz. Ez a Föld történetében visszatérő jelenség – magyarázta Gáspárik Mihály, a Magyar Természettudományi Múzeum paleontológusa, főmuzeológus, amikor a kiállítás rendezése közben meglátogattuk.

A tárlat olyan kihalt fajokat is bemutat, amelyek például a barlangrajzokon is szerepelnek, illetve a maradványok alapján tudják a szakemberek, hogy az ősember naponta találkozott velük, esetleg vadászott is rájuk. A szakember elmondta, az élővilág egy része tudott a legutóbbi jégkorszak végén bekövetkezett változásokhoz is alkalmazkodni, és egy részük fennmaradt. „A kiállításon ma élő fajokat is megmutatunk, amelyek az elmúlt jégkorszakban éltek itt a Kárpát-medencében is. Például a rénszarvasból egész csordák éltek itt a leletek tanúsága szerint. A kiállításon az emberről kevés szó esik, főleg a természetes környezetnek a változásairól van szó, és oly módon jelenik meg az ember néhol a kiállításban, hogy hol volt a helye az akkori világban.”

A kiállítást három teremben rendezték be, az első terem magát a jégkorszakot tárgyalja: mi ez a kor, mit jelent a Föld történetében, miért alakult ki, és mik a jelei. A paleontológus hangsúlyozta, nem egyszeri jelenségről van szó, több nagy jégkorszak volt – ezt egy rajzolt időskálán mutatják be. „Bemutatjuk, hogy csillagászati okok szabályozzák, hogy mikor van eljegesedés és felmelegedés. Mi főleg a legutóbbi korszakkal foglalkozunk, amelynek az eljegesedése tíz-tizenegyezer évvel ezelőtt ért véget, most egy felmelegedési korszakban vagyunk, és nagy valószínűség szerint néhány ezer év múlva ismét le fog hűlni. Bemutatjuk azt is, hogy az elmúlt legutóbbi jégkorszak milyen nyomokat hagyott, amelyeket a kőzetekben, a talajban, az üledékben nyomozhatunk, és ezután jönnek a leglényegesebb, legérdekesebb folyamatok. Ahogy változott a klíma, változott a csapadékosság, ez a növényzetre egyértelműen hatott, és ez a dominóelv alapján kis időáttétellel, de hatott az állatvilágra. Egyes növények és állatok úgy próbáltak életben maradni, hogy alkalmazkodtak a megváltozott viszonyokhoz, mások úgy, hogy elvándoroltak.”

A második teremben egyaránt láthatók lesznek kihalt és „túlélő” állatok csontvázai, rekonstrukciói, míg a harmadik teremben a leglátványosabb tárgyak kaptak helyet: életnagyságú kardfogú tigris, óriáshiéna, rekonstrukciója, mamutcsontok. „Ezt egy szóval úgy jellemezhetjük, hogy megafauna. A jégkorszaknak az állatvilágára jellemző volt, hogy az akkori fajok nagyobbak voltak a ma élő rokonoknál. Ennek egyrészt a növényzet volt az oka, az úgynevezett mamutsztyepp, és az, hogy a hidegben az emlősöknél jobb a nagyobb test. Ezeknek a fajoknak egy része kihalt, úgy nevezik, hogy késő-jégkori megafauna kihalás. Egyrészt, mert volt egy hirtelen felmelegedés, másrészt az ember kezdett fontos tényezővé válni, és hatással lenni az élővilágra.” A kiállításon több interaktív képernyőn végig lehet követni a különböző földrészek megafaunáit, de azt is, hogy hogyan vándoroltak az állatok, a végén pedig egy filmen meg lehet tekinteni, hogy mi történt az utolsó százötvenezer évben.

A Jégkorszak című kiállítást január 25-én 18 órától nyitják meg. Köszöntőbeszédet mond Füleki Zoltán alpolgármester, a kiállítást Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese nyitja meg, a rendezvény házigazdája Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója.