Szombaton délután kezdődött a program, a gyerekek rajzolhattak, a felnőttek három csomafalvi fafaragó alkotásait tekinthették meg, és ha már bognyeső napot tartottak, olyan facsemetéket ültettek, melyről bogot lehet nyesni. „A bognyeső és a borvizes jelzők tipikusan a településre jellemzők, csúfondárosan is lehet mondani, de én úgy értékelem, egy csomafalvi sem haragszik, ha rá mondják, hiszen ez egy olyan dolog, ami előnyére válik az embernek. A bognyeső nevet azért kapta a csomafalvi, mert ért, jól ért valamihez, a borvíz meg egy természeti adottsága a településnek. Mindkettő olyan dolog, melyet fontos lenne valamilyen formában hangsúlyozni Csomafalvával kapcsolatban. A turizmustól reméljük a megváltást, a fellendülést nemcsak mi, hanem a környező települések is. Ezt a rendezvényt turistacsalogatónak is szánjuk. Ez az első alakalom, de reméljük öt-tíz év múlva kinövi magát, és nemcsak a magyar nyelvterületen, hanem máshol is hallanak majd rólunk. A bognyesőt hogyan is lehetne lefordítani más nyelvre?” – tette fel a kérdést Márton László Szilárd polgármester a rendezvény kezdetén.

Csomafalvi fafaragók kiállítása

A rendezvénycsűr három csomafalvi fiatal fafaragó kiállításának is otthont nyújtott. Ifj. Lukács László vállalkozó faházak építésével foglalkozik, Ditróban végezte a faipari középiskolát, és 16 éves kora óta farag. „Szeretem a fát, hobbiból faragok, és örvendek, hogy itthon is megmutathatom a munkáimat” – mondta a fafaragó-vállalkozó, hozzátéve, esténként van idő a faragásra, mikor más tévézik. Lukács László hétéves kisfia is már próbálkozik a faragással, igaz, édesapja elmondta, neki nem tud sokat segíteni, hiszen a kisfiú bal kézzel faragja a csomafalvi fát.

Bartalis Zoltán fafaragó helyben indított vállalkozást, ő csak faragászattal foglalkozik. Rendelésre külföldre dolgozik, franciaágyakat, kisebb dísz- és használati tárgyakat egyaránt készít. „Jobbnak láttam, hogy a számítógépezés helyett faragni kezdjek. Ebben látok megélhetési lehetőséget, és persze próbálkozok. Inkább juharból, cserefából, tölgyfából dolgozok, ezek állnak közelebb hozzám, igaz, máshonnan kell hozni a fát” – mondta Bartalis Zoltán. A harmadik kiállító Csata Levente tanító volt. A dísz- és használati tárgyak között szépen munkált nyakékek is sorakoztak a kíváncsiskodók előtt.

Facsemetéket is ültettek

„Tekintettel arra, hogy bognyeső napot tartunk, olyan fákat ültetünk, amelyről bogot lehet nyesni” – mondta elöljáróban Kedves-Tamás Antal kertépítő, önkormányzati képviselő. A rendezvénycsűr területén 14 helyet jelölt meg, ahová fenyőféléket ültettek. Erdeifenyő-, lucfenyő- és fehérfenyő-csemetéknek ástak gödröt a jelenlévők, és helyükre kerültek a gondosan kiválasztott csemeték.

A kétnapos rendezvény része volt az a fotókiállítás, mely bemutatja a csomafalvi ácsok, fával dolgozók itthon és a nagyvilágban megörökített pillanatait. Egyetlen kikötés volt a palacsintasütő versenyen, hogy csomafalvi borvízzel kellett kavarni a tésztát. Több csapat is sütött, az ízesítéshez alma-, szilva-, baracklekvárt kínáltak, de volt feketekokojzás palacsinta is. A Fenyőalja Egyesület hagyományos termékeit kínálta az érdeklődőknek, a Petres Ignác Fúvószenekar teremtett jó hangulatot a téren.

A rendezvényt a polgármesteri hivatal, a turisztikai és rendezvényszervező iroda közösen szervezte a Communitas Alapítvány támogatásával.