Megoszlanak az egészségügyi szakemberek véleményei a minap bevezetett elektronikus kórlappal kapcsolatosan: egyesek hasznosnak tartják, viszont van, aki szerint komoly jogi és etikai kérdéseket vet fel a rendszer alkalmazása.
2016. november 21., 10:232016. november 21., 10:23
A papíron tárolt orvosi adatlapok (romanul fișă) a legbiztonságosabbak – húzta alá határozottan a DES (románul dosarul electronic de sănătate al pacientului) rendszerrel kapcsolatos kérdésünkre Sztojka Tamás kászonaltízi háziorvos. „Voltam nyugati orvosi rendelőkben, és ott is azt láttam, hogy van egy számítógép, benne a betegek adataival, de mellette ott vannak az orvosi adatlapok is. Ezeket ha megőrizzük, ötven év múlva is elő lehet venni. Viszont az elektronikus rendszerrel egyelőre még nincs ilyen tapasztalatunk” – jegyezte meg Sztojka. Emellett közölte, szerinte jó, hogy bevezették a DES-t, viszont nem kellene eltúlozni ennek a jelentőségét. „Hasznos lehet, ha biztosítva van a működése. Ha nincs, akkor nem sokat fogunk érni vele. Én próbálgattam már, valóban elővehető egy személynek az összes eddigi bejegyezett egészségügyi adata, akár több évre visszamenőleg is” – mondta.
Soós Szabó Klára, a Családorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint a DES-rendszer bevezetésével kapcsolatban súlyos jogi és etikai kérdések merülnek fel: a legnagyobb gond itt az – fogalmazott –, hogy annak ellenére tárolódnak az állampolgárok egészségügyi adatai egy rendszerben, hogy erről kikérték volna az egyének véleményét. „Nagyon veszélyes egy ország összes lakosának a személyes adatait egy helyen tárolni” – hívta fel a figyelmet a háziorvos. Emellett hangsúlyozta, a DES-rendszer az orvos-beteg kapcsolatnak is árt.
„Ez egy kölcsönös, bizalmon alapuló kapcsolat kell hogy legyen. Viszont ha a páciens tudja, hogy kivizsgálást követően az orvos a legintimebb, személyes adatait szétszórja az éterben, ez a kapcsolat rögtön csorbát szenved” – vélekedett Soós Szabó Klára. Hozzátette, mindemellett a DES egy rosszul működő informatikai program része, amely hiányosságairól már sok tapasztalata van minden egészségügyi szolgáltatónak.
Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzserétől is érdeklődtünk. „Jó és szükséges dolognak tartom a DES-t, feltéve, ha biztosítani lehet az adatok védelmét és biztonságos körforgását. A Hargita megyei kórházak fel vannak készülve a rendszer biztonságos alkalmazására. Jó az, hogy egy beteg érkezésekor tudjuk a kórelőzményeket, így minél hatékonyabban, gyorsabban és biztonságosabban tudjuk ellátni az egészségügyi szükségleteket” – nyilatkozta Demeter.
Az egészségügyi elektronikus kórlapról itt írtunk bővebben.
A kászonjakabfalvi szándékos gyújtogatásoknak egyelőre nincs gyanúsítottja – tudtuk meg a csíkszeredai ügyészségtől. Az eset miatt önkéntes alapon működő polgárőrség alakult, amely azóta is rendszeresen járőrözik az érintett falurészben.
Óvodákat és tornatermeket szereltek fel korszerű bútorzattal, illetve eszközökkel Csíkszeredában a helyi önkormányzat erre irányuló európai uniós pályázata révén. A Cimbora Napközi Otthonban mutatták be hétfőn a beruházás eredményeit.
Kiemelkedő volt a műtéti tevékenység a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt évben: több mint kilencezer alkalommal végeztek operációt.
Fordulatos és eredményekben gazdag évet zárt 2025-ben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház – értékelte Konrád Judit, az intézmény menedzsere.
Soron kívüli ülésen döntött pénteken a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület a költségvetési többlet felhasználási módjáról, amelyet ebben az évben fejlesztésekre fordítanak. A megtakarítás a működési költségekből származik.
Egy kidőlt fa miatt teljesen megbénult a közúti forgalom egy időre a Hargitafürdő területén áthaladó megyei úton csütörtök délután. A csíkszeredai önkéntes tűzoltók távolították el a fát, azóta újraindult a forgalom mindkét irányban.
A télies időjárás miatt rövid ideig korlátozták a 7,5 tonnánál súlyosabb teherautók közlekedését Szépvíz és Gyimesközéplok között a 12A jelzésű országúton. A korlátozást 14 óra 30 perc körül oldották fel.
A vidéki települések polgármesterei is tisztában vannak azzal, hogy a mára hírhedtté vált 239-es számú törvény jelentős terhet ró a lakosságra. Csak egy dologgal tudják biztatni a lakókat: a helyben befizetett adók legalább nem vándorolnak Bukarestbe.
Hargitafürdőn 120 tonna, míg Csíkszeredában 210 tonna csúszásgátló anyagot szórtak az utakra a munkagépek az idei havazás kezdete óta – derül ki Bors Béla csíkszeredai alpolgármester közleményéből.
Az idei helyi adók és illetékek befizetésére csak január 15-től lesz lehetőség Csíkszerdában, addig az előző évek elmaradásait, a büntetéseket és egyéb illetékeket lehet törleszteni.
szóljon hozzá!