
Fotó: Pinti Attila
Furcsa helyzetet teremtett a Bákói Táblabíróság pénteki döntése az úzvölgyi katonatemető egyik perében benyújtott fellebbezése ügyében, ugyanis az elért sikert mind a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, mind pedig Hargita Megye Tanácsa magáénak tekinti.
2023. február 10., 21:192023. február 10., 21:19
2023. február 10., 22:322023. február 10., 22:32
Rövid ideig, mindössze néhány óráig tarthatott a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat (MIJSZ) öröme, miszerint alaptalannak ítélte a Bákói Táblabíróság az úzvölgyi katonatemető egyik perében benyújtott fellebbezést, és megerősítette a Csíkszentmártonnak kedvező alapfokú ítéletet.
A MIJSZ sikerét ugyanis Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke egy közleményben magáénak kéri. Ugyanakkor mind a jogvédelmi szolgálat, mind pedig a megyei tanács elnöke csak sejtet: egyik sem nevezi meg, hogy pontosan kire gondol, amikor „ferdítéseket és vádaskodásokat” említ, illetve a „tények figyelmen kívül hagyásáról” beszél.

Jogerős döntés született az úzvölgyi betonkeresztek ügyében. Az egy évvel ezelőtti ítélet szerint érvénytelen a keresztekre kiadott építkezési engedély, ezért azokat el kell távolítani. Ma a táblabíróság alaptalannak találta a dormánfalviak fellebbezését.
„Mivel ferdítések és vádaskodások jelentek meg az úzvölgyi perben való részvételünkkel kapcsolatosan, a továbbiakban a tisztánlátás miatt közzétesszük azt, hogy milyen módon zajlott le az úzvölgyi építkezési engedéllyel kapcsolatos per, melyben pénteken jogerős döntés született” – ezzel a felütéssel közölt egy részletes leírást a saját közösségi oldalán a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat.
Az építkezési engedély per 2019. 06. 27-én kezdődött – írják –, amikor a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és Csíkszentmárton önkormányzata elindította a pert,
Az ügy képviselője Kis Júlia kolozsvári ügyvéd, a jogvédő szolgálat ügyvédje. A teljes peranyagot a MIJSZ rakta össze, kizárólag Csíkszentmárton Önkormányzata adott hozzá bizonyítékokat.
Összeállításuk szerint a továbbiakban így alakult a per:
2019. november 6.: Hargita Megye Tanácsa kérelmezte, hogy belépjen a perben, mint érdekelt fél, saját érdekében
2019. december 4.: a törvényszék befogadta Hargita megye perbelépési kérését és elrendelte, hogy a következő tárgyalásra mindenik fél válasziratot fogalmazzon meg a perbelépési kérést illetően, ugyanakkor elrendelte, hogy a felek a következő tárgyalásra különböző okiratokat tegyenek le az ügyben
2020. január 29.: jelen perhez csatolták a bákói prefektus által kezdeményezett ügyet is, amelynek hasonló a tárgya 2714/110/2019 sz.ügyet, minden fél további bizonyítékokat tesznek le
2020. március 4.: visszautasították a prefektus kérését, amelyben az építkezésekért felelős hivatalt is perbe hívja, visszautasították Cotirlan Simonuc-Costel perbelépési kérését, visszautasították Hargita Megye Tanácsának saját érdekű perbelépését
2020. április 8.: felfüggesztették az ügyet a koronavírus-járvány miatt
2020. június 24.: Hargita Megye Tanácsa perbe lépett a felperes érdekében, ezt elfogadták és az ügy tárgyalását felfüggesztették, amíg véglegesen letárgyalják az 1553/100/2019 számú ügyet
2022. január 26.: érdemben letárgyalták az ügyet
2022 február 10.: ítélethirdetés: 89/2022 számú határozat
Jóváhagyták Csíkszentmárton keresetét, és a bákói prefektus keresetét is részben. Megállapították, hogy az építési engedély jogellenesen volt kiállítva, és elrendelték az építmények lebontását. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat keresetét visszautasították, mert úgy ítélték meg, hogy nem érdekelt az ügyben.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat nem támadta meg a döntést, mert ezzel kockáztatta volna az egész ügyet, de továbbra is ő biztosítja ügyvédjén keresztül és látja el, finanszírozza Csíkszentmárton védelmét. A határozat ellen Csíkszentmártonnal szemben április 4-én Dormánfalva városa felfolyamodást (románul recurs) nyújtott be, amelyre Csíkszentmárton válasziratot fogalmazott meg.
Másodfok:
2022. szeptember 9.: a tárgyalás a Bákói Táblabíróságon folytatódott, ahol az alperes Csíkszentmárton önkormányzata és az alperes pártján bent maradt Hargita Megye Tanácsa. Halasztás történt az ügyben. Az alperes teljes költségét a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat biztosította (Kis Júlia gyereknevelési szabadsága miatt Anja Marginean Cosma a MIJSZ védőügyvédje, de Kis Júlia maradt a szakmai koordinátor) szerződéses alapon, illetve a védelmet is a MIJSZ koordinálta.
2022. október 21.: újabb halasztás történt
2023. február 10.: A táblabíróság visszautasította Dormánfalva felfolyamodását, helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
Összegezve: A pert Csíkszentmárton Önkormányzata és a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat indította, Hargita megye tanácsa egy évre rá szállt be, a teljes védelmet a MIJSZ látta el és finanszírozta a felperesnek (másodfokon alperesnek).
„Az alapfokon megnyert per után kizárták a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot a perből. Ezután Csíkszentmárton község és Hargita Megye Tanácsa együtt vitték tovább az ügyet a Bákó megyei fellebbviteli bíróságon.
– ez már a Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata által kiküldött közleményben áll. Ugyanebben Birtalan Sándort, Csíkszentmárton polgármesterét is megszólaltatják. „Elégedettek vagyunk a mai ítélettel, köszönöm a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak az alapfokon megnyert pert, az ügyvédi képviselőnknek, Hargita Megye Tanácsának, hogy mellénk álltak, várjuk a döntés hivatalos kiközlését” – fogalmazott Csíkszentmárton polgármestere.
Végül Borboly Csaba tanácselnök a következőképpen fogalmaz: „Dormánfalva polgármesterének felelnie kell a törvény előtt. Köszönöm Hargita Megye Tanácsa jogászainak és munkacsapatának kitartó munkáját, gratulálok Csíkszentmárton községnek és polgármesterének, valamint az őket képviselő ügyvédnek. Azt ígértem, hogy nem adjuk fel, a törvény erejével karöltve harcolni fogunk az igazunkért”.
Hogyan tovább?
A Krónika kérdésére, hogy a jogerős bírósági döntés után mi következik, Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője úgy fogalmazott, a Csíkszentmártoni Polgármesteri Hivatal valószínűleg végrehajtókhoz folyamodik a betonkeresztek elbontása ügyében. A jogvédelmi szolgálat vezetője elmondta: az alapfokú bírósági döntés Dormánfalvát bízta meg az ítélet végrehajtásával, és ez valószínűleg a mostani ítéletben sem fog változni. A további lépésekhez meg kell várják az ítélet végleges indoklását.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
3 hozzászólás