A kastélyban korábban erdészeti iskola működött, amely mostanra már végleg átköltözött egy új épületbe. 2009-től a megyei önkormányzat jóvoltából számos állagmegőrzési munkálatot végeztek az ingatlanon: teljesen felújították a kapuépület tetőszerkezetét, tornácát és oszlopait, illetve az épületegyüttes más részein is kicserélték a cserepeket, javították a tetőzetet.

Elkészült a teljes restaurálás terve is, beszerezték a műemlékvédelmi engedélyeket, és megpályázták az Európai Unió által kiírt pályázatot. De mivel a törvény megváltozott, és nem tette lehetővé a megyei tanácsnak, hogy beruházzon egy olyan ingatlanba, amelyet csupán használatra kapott meg, nem történt előrelépés a felújítás terén.

Soós Zoltán elmondta, öt év telt el a legutóbbi állagmegőrző, javítási munkálatok óta, és ez idő alatt már károk keletkeztek, a romlás megindult. Végül

a Maros megyei önkormányzat javára.

„Most ott tartunk, hogy újabb EU-s pályázatra várunk, hogy pénzhez juthassunk, amiből folytatnánk a felújítási munkálatokat” – fogalmazott az igazgató, aki szerint a legsürgősebb a 17. századi épület leszakadt párkányának a megerősítése, valamint még az idén szeretnék a kapuépület restaurálását folytatni, téliesíteni és vendégszobákat berendezni benne.

A kastély múltja I. Rákóczi György (1630–1648) idejéig nyúlik vissza, és 1717-ben került a Bornemisza család tulajdonába. 1726-ra felújították az udvarház földszinti részét, 1730-ra pedig az emeletet is. Egy 1780-as leltár szerint már állt a kapuépület, 1807-ben aztán megépült a kétszintes gabonatároló.

A kastély keleti szárnyának déli része őrzi még a 18. századi építéskultúra emlékeit, láthatók az egykori stukkódíszítések nyomai, olyan belső dekorációk, amelyek a kor ízlését, divatirányzatait őrzik. Például a falkutatások során előkerült az egyik terem bejáratánál a barokk korban használatos falfestés, az ablakmélyedésben pedig olyan ábrázolások, amelyek a közösség és vezetője ideális kapcsolatát jelképezték. A gyógyszerész, aki az orvosságot méri a mérlegén, arra utal, hogy a jó vezető éppen így képes meggyógyítani a közösségét.

A kastély eredeti funkciói a 19. században megszűntek, az uradalommal a kincstáré lett. 1893-ban létrehozták az erdészeti szakiskolát. A magyar királyságban, majd az impériumváltást követően Romániában itt működött az első erdészeti iskola, amelyben az elméleti oktatás mellett a gyakorlati tudnivalókat is megtanulták a szakképzés során a diákok.

Értékes trófeagyűjteménnyel büszkélkedhetett a tanintézet, az észszerű erdő- és vadgazdálkodás elsajátításához szükséges műszaki felszereléssel, nem utolsósorban pedig a kastély mögötti dendrológiai parkkal, amelyben több mint száz különleges fafajta található napjainkban is. A parkot az iskola alkalmazottai, szakemberei megőrizték eredeti állapotában, sétányok, padok, lugasok várják a látogatókat, illetve egy kis tó szigettel, fehér hattyúkkal. A parkon áthaladva, a hegy tetején az egykori Görgény várának a romjai láthatók, illetve egy kis kápolna.

– tudtuk meg Soós Zoltántól. A kastély mögötti park szintén megtekinthető, bár az a görgényszentimrei önkormányzat tulajdonában maradt.

A teljes felújításhoz – a néhány évvel ezelőtti számítások szerint – kilencmillió euró szükséges. A tervek között konferenciaközpont és kiállítótermek létesítése is szerepel.