Fotó: Balázs Katalin
Szent István ereklyéinek átvitele ünnepén búcsús szentmisére hívta a tízéves egyházközség a híveket, várt keresztalját a Szent Miklós- és Munkás Szent József-egyházközségből, fogadta a gyergyószentmiklósi örmény katolikusokat és vörös köpönyegeseiket. Ünnep volt szerdán a Bucsin negyedi Szent István-templomban, mely az egyetlen Erdélyen, ahol a szent király ereklyéjét őrzik.
2018. május 31., 14:082018. május 31., 14:08
2018. május 31., 14:182018. május 31., 14:18
Az idei ünnep a búcsú nyújtotta lelki élmény és a bűnökért járó, ideig tartó büntetések eltörlése mellett, többszörösen is alkalmat adott a tárgyi tudás gyarapítására. Így például sokaknak szolgálhat új és hasznos információként Szent István ereklyéinek átvitele jelentése.
Keresztes Zoltán plébános megfogalmazásában Szent István király kézereklyéjének története a 11. századra nyúlik vissza. Istvánt 1038-ban Fehérvárott helyezték végső nyugalomra, ám a halálát követő trónviszályok miatt a káptalan – félve a holttest megszentségtelenítésétől – a Nagyboldogasszony-bazilika közepén álló márványszarkofágból áthelyeztette a bazilika alatti sírkamrába. Hartvik püspök legendája szerint ekkor választották le a mumifikálódott jobb kezet, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki.
A kincstár őre, Merkur őrkanonok azonban – ahogy később, felelősségre vonásakor állította – egy angyal megbízására „eltulajdonította”, majd a birtokán elrejtette az ereklyét. Arra hivatkozott, hogy a zavaros időkben biztonságos helyen akarta őrizni. I. László király István szentté avatásakor, 1083-ban szerzett tudomást az ereklye őrzési helyéről, és május 30-án (egyes források szerint 29-én) ellátogatott Merkur bihari birtokára. Elfogadva az őrkanonok mentegetőző legendáját, megbocsátott neki, majd itt alapította meg a kézereklye őrzésére a szentjobbi apátságot. Ennek az eseménynek ünnepét ülik Gyergyószentmiklóson.
A meghívott ünnepi szónok, Pál Vilmos hodosi plébános is hozzájárult az ismeretgyarapításhoz a Szent István-emléknapokról szólva. Ezek egyike augusztus 16-a, melyet főként a németek és az olaszok ünnepelnek. Ugyan augusztus 15-én hunyt el Szent István, de mivel Nagyboldogasszony ünnepe az, ezért egy nappal később emlékeznek halálára. A magyar katolikusok augusztus 20-át, Szent István szentté avatásának napját ünneplik, a harmadik pedig a május 30-i dátum, amely az egyetemes egyházban szintén emléknapként szerepel, Gyergyószentmiklóson főünnep a templom titulusa lévén.
Fotó: Balázs Katalin
Az aktuális történéseket sem hagyva figyelmen kívül, arra reflektálva, hogy nemrég Szent Antal ereklyéjét Székelyföldön is végighordozták, annak fogalmát tisztázta, hogy mik is az ereklyék:
Az ereklyetisztelet forrásozása emberi és vallási is ugyanakkor. Jeles személyiségek, szeretteink hagyatékát és maradványait általában tisztelettel és kegyelettel vesszük körül, legyünk akár hívők, akár hitetlenek. Forrása ugyanakkor a keresztény eszme, az a hit, hogy Isten boldogító színe látásában vannak, a mi cselekedeteinkről és irántuk való kegyeletünkről tudomást vesznek, értünk közbenjárnak, rajtunk segíthetnek.
„Tehát emberi szempontból tekintve egészen természetes, vallási szempontból teljesen jogos és üdvös, mert éppen e szempont az, ami az ereklyetiszteletet felemeli egy olyan magaslatra, melyre a bálványozó kultusznak még az árnyéka sem vetülhet” – fogalmazott Pál Vilmos plébános, a búcsú ünnepére irányítva a figyelmet.
„Mi a mai napon Szent István jobbjára tekintünk. A jobb a magyar nyelvben jelent irányt is, minősítést is, a jobbik rész választását. Szent István jobbjával a sziklaalapra mutat, amely a mi keresztény katolikus hitünk. A sziklára, Krisztusra, az igazságra építjük életünket, az örömhír hiteles továbbadói kell legyünk, és ez ma sem könnyű.” Az ünnepi szónok a nehézségek között említette az egyházban jelen lévő konkolyt, melynek egyetlen „gyomirtója a megújulás, a mindennapos megtérés”, illetve a külső üldözés, melynek célja, hogy hitünk szoruljon vissza a sekrestyébe.
Gyakran megfogalmazott aggodalmat említett a szónok: vajon az egyház meg tudja-e sikeresen szólítani a mai embert, milyen eredménye lesz ennek a munkának, majd XVI. Benedek pápa gondolatával felelt rá: „nem a siker, nem a százalékok számítanak, csak egy, hogy Krisztus hiteles tanúi legyünk, hogy őt sugározzuk áttetszően az emberek felé.”
Pál Vilmos szerint, „népünk szokásait, hagyományait, kultúráját, értékeit annyira átjárta a kereszténység, hogy annak ismerete nélkül talán nem is érthető meg igazán a mi életünk, a mi szokásaink. Krisztus megtestesül a kultúrában, miközben azt megtisztítja és megszenteli. Ebben ma is utat mutat nekünk Szent István, és üzeni: a mai kultúrában is újra meg kell testesülnie Krisztusnak, hogy jövőnk legyen. A tisztítás is megtörténik, de csupán az kerül ki kultúránkból, ami nem fér össze keresztény és valóban emberi értékeinkkel. Mert a mi hitünk az élet kultúráját hirdeti, az emberi élet méltóságát fogantatásától egészen a természetes haláláig, hirdeti a férfi és nő felbonthatatlan kapcsolatát a házasság szentségében és a belőle fakadó család pótolhatatlan értékét” – hangzott el a fiatal egyházközség szerdai búcsús szentmiséjén.
Könnyedén legyőzte kihívóját Korodi Attila, Csíkszereda újrázni kívánó polgármestere, aki a csütörtök esti VKT-ülésen 32-3 arányban „lépett túl” Szőke Domokoson.
Egy kutyát megölt, két tehenet pedig halálosan megsebzett a medve egy kobátfalvi portán csütörtökre virradóra. A nagyvad azóta kétszer is visszatért a helyszínre.
Elkezdődött az igazi verseny a Hargita megyei tanács elnöki tisztségéért, mindhárom területi RMDSZ-szervezet jelöltje benyújtotta jelentkezési dokumentációját Csíkszeredában. A június 9-i választásokon indítandó RMDSZ-jelöltről ezután döntenek.
Van még, amit dolgozni az állatvédelmi törvényen – derült ki az Maros megyei állatrendőrség képviselőinek csütörtöki bemutatójából. Ha például egy kutyát bedobnak egy udvarra, az már nem számít közterületnek, ezért az állat sem számít elhagyottnak.
Komoly térnyerésben van a deepfake, különösebb ellenszél nélkül, de amikor kampányról van szó, a politika nem bízza a véletlenre, és közbelépne.
Csütörtökön egy sürgősségi rendelettel 2027-ig meghosszabbította a kormány a babakelengye-programot, amelynek keretében a hátrányos helyzetű fiatal kismamák újszülöttenként egy egyszeri 2000 lejes támogatást kapnak.
Az erdélyi megyékből összesen száztizenegy környezettudatos nevelési program nyert támogatást a szaktárca által meghirdetett pályázat révén. A civil szervezeteknek szóló kezdeményezéssel a környezeti nevelést ösztönzik.
Újszülöttek ellátásához szükséges eszközöket tartalmazó csomagban részesülhetnek azok a kismamák, akik a baróti kórházban hozzák világra a gyermekeiket. Az erdővidéki kisvárosban évente 60-80 kisbaba születik.
Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a Siménfalva községhez tartozó Kobátfalva lakóit csütörtök délután négy óra után, hogy a faluban medve jelenlétét észlelték.
Két Maros megyei személyt, apát és fiát vették őrizetbe szerdán megvesztegetés miatt, miután a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság két rendőre vesztegetés miatt feljelentést tett ellenük.
szóljon hozzá!