Fotó: Stoyan Antonov
Erdély címerének útja Magyarország címeréből Románia címerébe címmel tartott előadást csütörtökön dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a franciaországi Arras városában október 2–5. között zajló 33. Genealógiai és Címertani Világkongresszuson.
2018. október 04., 19:042018. október 04., 19:04
2018. október 04., 19:062018. október 04., 19:06
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint a kétévente szervezett világkongresszus idei kiadása az első világháború végének centenáriuma jegyében zajlik, általános témája genealógia és címertan háború és béke mezsgyéjén. A résztvevők zöme Nyugat-Európából érkezett, voltak Amerikából és Ausztráliából is, Szekeres Attila István, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja volt az egyetlen romániai előadó. Részvételét a Magyar Tudományos Akadémia Domus Hungarica Scientiarium et Artium programja, valamint az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület által nyert pályázattal Sepsiszentgyörgy önkormányzata támogatta.
Szekeres Attila István előadása a témához igazodott, hiszen Romániában idén ünneplik százéves évfordulóját a Gyulafehérváron tartott román nemzetgyűlésnek, ahol megfogalmazták óhajukat, hogy Erdély egyesüljön Romániával.
A sepsiszentgyörgyi heraldikus a világkongresszuson Erdély címerének útját mutatta be az önálló Erdélyi Fejedelemségtől a Habsburg Birodalmon és az Osztrák–Magyar Monarchián át Románia mai címeréig. Kitért a címert alkotó elemek jelentésére is. Az 1659-ben Szászsebesen tartott erdélyi országgyűlés törvénybe foglalta, hogy
Szekeres Attila István szeptember 6–8. között a lengyel Címer- és Zászlótudományi Intézet által megszervezett IV. Európai Címer- és Zászlótudományi Konferencián szerepelt hasonló témával: a székelyföldi közigazgatási címerek módosítása Erdélynek Romániával való egyesülését követően.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
szóljon hozzá!