A közterületet foglaló pléhtákolmányokra a városháza munkatársai nemrég felszólításokat ragasztottak, amelyekben az áll, hogy amennyiben a garázstulajdonosok nem tesznek eleget kötelezettségüknek, a városháza kénytelen lesz kényszerbontási eljárást kezdeményezni, amelynek költsége a tulajdonost terheli.

1201 bádogépítményt kell lebontani

Veres Csaba, a polgármesteri hivatal városellenőrzési és kényszervégrehajtási osztályának vezetője megkeresésünkre közölte, az elmúlt években nem volt szükség ilyen drasztikus intézkedésre, arra azonban

Az elmúlt tizenhárom évben tíz-tizenkét ilyen eset fordult elő. Ezúttal április 30-áig 1201 bádogépítményt kell lebontaniuk tulajdonosaiknak. A város ezáltal az év hátralévő nyolc hónapjára elesik a garázsok után befizetendő adóktól, amelyek összértéke 360 ezer lej. Arra a kérdésre, hogy a garázsok felszámolását követően rendezi-e a város a területet, az osztályvezető azt válaszolta, hogy a területet a garázstulajdonosoknak kell visszaállítaniuk eredeti állapotába.

Le lehet adni ócskavasnak

A garázsokat akár egészben is megvásárolnák, erről is láttunk hirdetést kiragasztva néhánynak az ajtaján, ugyanakkor a pléhlemezeket ócskavasként is le lehet adni a vasbegyűjtő központokban. A Hargita megyei Remat vasbegyűjtő központok igazgatója érdeklődésünkre elmondta, telepeiken

Becslése szerint egy garázsból a lebontása után hozzávetőleg 1000 kilogramm vas „nyerhető ki”, a nagyobb, vastagabb csövekből épült, négy oldallal rendelkezőkéből feltehetően ennél is több, akár 1500–1800 kilogramm is. Ha átlagosan 1000 kilogrammal számolunk, akkor 700–800 lejért értékesíthető a pléhépítmény szétszereléséből származó másodlagos nyersanyag.

A leadott vasért járó összegből azonban a vasbegyűjtő telepnek vissza kell még tartania három százalékot, amit a Környezetvédelmi Alaphoz kell utalniuk. Fontos tudni továbbá, hogy a kátránytól, szuroktól meg kell takarítani a vaslemezeket, ha ugyanis nagyon sok rajtuk az idegen anyag, nem veszik be.

Garázsbontást is vállalnak

A vasbegyűjtő telep igazgatójától azt is megtudtuk, hogy garázsbontást is vállalnak, azonban ebben az esetben a bontási és szállítási költségeket levonják a fém árából. Így a 70–80 bani helyett mindössze 55–65 baniba számolják kilogrammját. Ugyanakkor kiemelte, hogy

Mint magyarázta, tíznél kevesebb garázs lebontásával nem nagyon éri meg foglalkozni, mert sokba kerül a munkaerő, valamint a szállítás és egyéb költségek. A garázstulajdonosoknak javallott azt is megbeszélniük, hogy miként osztják majd szét egymás között a vasért járó pénzt, mert a garázsok lemezeit, csöveit nem külön-külön, hanem egyben szállítják el és mérik le.

de sokban függ például a garázs nagyságától is, hiszen több garázsnak közös az oldala. Azt is elmondta, kevesebbe kerül a szétszerelés, ha a tulajdonosnak nem kell az ócskavas. Ilyenkor azt helyette leadják valamelyik vasbegyűjtőhöz, a tulajdonosnak pedig kevesebbet, azaz 150–200 lejt kell fizetnie a bontásért. A vállalkozó kérésre a garázsban található dolgok elszállítását is megoldja, felárért, a tulajdonosokkal való egyeztetés alapján.

Még vár a bontással 

A Nagy István festő sétány mögötti garázsrengeteg egyik garázsának tulajdonosától is megkérdeztük, mikor fog hozzá pléhépítménye lebontásához. A csíkszeredai taxis, aki éppen akkor állt ki autójával, azt válaszolta, saját maga fogja lebontani, de csak áprilisban. Olyan hosszú ideig használja, ameddig csak lehet. Hozzátette, nagyon sajnálja, hogy bontásra ítélték a garázsát, mert rendeltetésszerűen használta, és rendszeresen fizette az évi 300 lejes adót is.