Előbb az alapinfrastruktúrát fejlesztik, és csak azután jöhetnek a „rendhagyó” beruházások

Azok mellett pedig a különböző pályázati lehetőségek határozzák meg, hogy milyen fejlesztésekhez látnak hozzá a településeken – többen pályáztak kultúrotthon, közvilágítási rendszer korszerűsítésére, multifunkcionális gépek vásárlására, óvodaépítésre. Egy-egy önkormányzat a sokak által megragadott lehetőségek mellett rendhagyónak mondható ötleteket is megpróbál kivitelezni. Ezek olyan beruházások, amire nem minden esetben van meg a szükséges teljes összeg, de az önkormányzatok érdemesnek tartják, hogy forrásokat keressenek, évente kisebb összegeket fordítsanak rá. Ezekből szemléztünk.

Csíkcsicsóban a számos fejlesztési terv között szerepel egy inkubátorház, esetleg szociális központ létrehozása, illetve egy trágyatározó kialakítása, a szükséges eszközök beszerzésével. Péter Lukács polgármester érdeklődésünkre elmondta, korábban megvásárolták a helyiek által csak kicsi tömbházként emlegetett kétemeletes épületet, amelyben egy irodaház, vagy szociális központ elindítását tervezik. Az épület felújítására egyelőre még nincs kellő pénzforrásuk, de

Az irodaház létesítése mellett több érv is szól, hiszen az épület a főút mellett, a vasútállomás közelében, a városból is könnyen megközelíthető helyen van, a körülötte lévő terület alkalmas parkolók kialakítására. A kezdeti beruházás után pedig folyamatos jövedelmet jelenthetne a községnek, illetve erősíthetné a helyi gazdasági életet is – részletezte az elöljáró. Hozzátette, e tervük megvalósítására ugyan pályázhatnának a Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretében (POIM), de az ötven százalékos önrészt nem tudják biztosítani, hiszen elsősorban az alapinfrastrukturális beruházásaikra szánják a költségvetésük fejlesztésekre fordítható részét. Így bíznak benne, hogy az Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) idei kiírására sikeresen pályáznak majd e tervük megvalósítására. Hozzávetőleg egymillió euróra lenne szükség, hogy az épületet és környezetét rendezhessék, használhatóvá tehessék.

Azt is megtudtuk Péter Lukácstól, hogy

Erre a célra a környezetvédelmi minisztériumhoz benyújtott pályázatukat elfogadták ugyan, de finanszírozást mégsem nyertek. Mivel mindössze két pontra lenne szükség ahhoz, hogy a finanszírozottak között legyen a csíkcsicsói beruházás, így óvást nyújtottak be. Bíznak benne, hogy óvásuk pozitív eredményt hoz, azáltal ugyanis egy olyan közösségi trágyatározót alakíthatnának ki – a szükséges gépek beszerzésével együtt –, ahol a téli időszakban a többlettrágyát tárolhatnák a helyiek. Az említett pályázat révén az 1,5 millió lej értékű beruházás megvalósításához kétszázalékos önrészt kellene az önkormányzat vállaljon.

Bíró László, Csíkmadaras polgármestere az önkormányzat „rendhagyó” terveivel kapcsolatban kifejtette: amikor hozzáláttak a helyi vízerőművek kiépítéséhez, már akkor tudta, hogy Székelyföld rendkívüli erőforrásait – mint a villamos és hőenergia – érdemes kihasználni. Főként annak tükrében, hogy

Következő lépésként egy biomassza erőmű létesítését tervezik, amely által a növényi hulladékokat lehetne hasznosítani hő- és villamos energia-termeléshez. Az ezzel kapcsolatos terveket rövidesen véglegesítik, és uniós forrásokra pályáznak általa. Ezzel párhuzamosan kihasználnák a település termálenergia-forrásait is, emiatt elindították az ehhez szükséges feltárási jog megszerzésének folyamatát – közben ehhez is keresik már a finanszírozási alapokat. Ezekre a majdani beruházásaikra amiatt is szükséges pályázati lehetőségeket keresi, mert nagy értékű munkálatokról van szó – a biomassza erőmű megépítése például mintegy négymillió euróba kerül.

Közben egy kisipari terület kialakítása is folyamatban van Csíkmadarason: az 1960-as években épült térségi gabonatározó egy részét három részletben fizeti ki az önkormányzat. Az adott létesítmény privatizálása a kilencvenes években történt meg, s az elmúlt években sikerült eljutni odáig, hogy a helyi önkormányzat megvásárolhatja. Ezáltal

A több mint egy hektáros területen kapna helyet a biomassza-erőmű is, de amellett a további felületeket is használatba vennék – tisztázta az illetékes. Meglátása szerint, a helyi villamoshálózat földbe fektetése is rendhagyó megoldásnak számít a térségben – amelyet az aszfaltozások elkezdése előtt egyes szakaszokon saját költségvetésükből oldottak meg.

A helyiek kérését figyelembe véve döntött úgy Madéfalva önkormányzata, hogy idén pénzt fordít egy közösségi tér kialakítására. A terveik szerint megvásárolnak egy csűrt, amelyet közmunkával, a helyiek közreműködésével alakítanának át egy olyan felületté, ahol a helyi kulturális csoportok, civil szervezetek – mint az idősek klubja, a dalkör, az ifjúsági szervezet, a cserkészek – megtarthatják azokat a kisebb eseményeiket, amelyekhez nem szükséges a kultúrotthon befogadó képessége – tájékoztatott Csibi József. Madéfalva polgármestere hozzátette, ez nem egy nagy értékű beruházás, de a közösségi súlyát tekintve annál fontosabb. Költségvetésükből a csűrvásárlásra tízezer lejt különítettek el, a továbbiakban keresnek egy jó állapotú csűrt, amelyet a templom közelében építenének újjá, és az aktív közösségi életét élő helyiekkel tennének használhatóvá. A cél, hogy ez a folyamat elinduljon, általa „mozgásba hozzák” a helyieket. Meglátásuk szerint ugyanis