Élhetővé fejlesztenék a falvakat a következő támogatási ciklus alatt Kovászna megyében

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke

Fotó: Bíró Blanka

A vidékre fekteti a hangsúlyt Kovászna megye következő fejlesztési stratégiája. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: kidolgozzák a 2020–2030-as fejlesztési tervet, amelynek az a célja, hogy élhetővé tegyék a szülőföldet, nem pedig az, hogy öncélúan támogatásokat hívjanak le különböző programokból.

Bíró Blanka

2019. január 30., 20:002019. január 30., 20:00

Mint elmondta, a háromszékiek 50,5 százaléka falvakon él, ám

Kovászna megye lakosságának 75 százaléka valamilyen módon kötődik a falvakhoz, és érdekelt abban, hogy élhető legyen a vidék.

Az elmúlt 50 évben a falvak lakossága nagyobb arányban fogyott, mint a városi, hiszen sokan beköltöztek faluról városra, ezért a kisrégiók központjaira is figyelnek, ezeknek a kisvárosoknak szánják a „mozdony-szerepet” a fejlesztésben – részletezte Tamás Sándor. Kifejtette: ha a baróti iskolában nincs megfelelő oktatás, a környező falvakból elköltöznek, és már csak látogatóba járnak Erdővidékre, ezért

érdekeltek abban, hogy a baróti tanintézetek, a kórház megerősödjön, megalakuljon tűzoltóegység, működjön ott mentőszolgálat.

A fejlesztési stratégiában fontos szerepet kap a vidéki infrastruktúra, utak és hidak építése, korszerűsítése, a víz- és csatornahálózat bővítése. Jelenleg 50 százalékban van kiépítve a víz- és csatornahálózat Kovászna megyében, ezt 2030-ig 95 százalékosra bővítenék. Idén európai uniós támogatásra pályáznak, 101 millió eurót hívnának le erre a célra. A vidéki alap-egészségügyi ellátásra is figyelnek, tízezer lejjel támogatják az önkormányzati tulajdonban levő rendelők felújítását, nyolc éve rendszeresen szerveznek szűrőprogramokat. A mezőgazdaságot szintén fontos területnek tartják.

Nem akarunk oda jutni Székelyföldön, mint Romániában, hogy az élelmiszerek több mint felét külföldről hozzák be, csak tavaly 30 százalékkal nőtt a hús-import. Erre a szövetkezeti rendszer a megoldás, vagyis a feldolgozók támogatása

– mondta Tamás Sándor. Meglátása szerint végre kialakult az a szerencsés helyzet, hogy a Székelyföldön élők egyszerre három helyről tudnak támogatás lehívni: Romániától, az Európai Uniótól és Magyarországtól. „Végre véget ért a száz év erdélyi magány” – szögezte le Tamás Sándor.

Kovászna megye