Fotó: Pinti Attila
Ismét értéke lett a szelektív hulladéknak: előkerültek a guberálók, akik előszeretettel ürítik ki a csíkszeredai hulladéktárolókat műanyag palackot, üvegeket gyűjtve. Több cég is fizet ezekért, mert a gyártóknak érdekük a csomagolóanyag visszavásárlása.
2016. november 23., 10:102016. november 23., 10:10
Örökzöld probléma a guberálás és hulladékgyűjtő pontok környékén szétszórt szemét Csíkszeredában. Tavaly is arról cikkeztünk, hogy a guberálók feltörik a kukák tetejét, rongálják a konténereket, lopják a szelektív hulladékot, közvécének használják a hulladékgyűjtő pontokat. Aztán mintha visszafogottabbá vált volna a szelektív hulladék lopása, eltűntek a városból a hatalmas zsákokkal közlekedő, műanyag palackokat gyűjtő guberálók. Most ismét felbukkantak. Újabban ugyanis egyre több cég vásárolja fel a szelektív hulladékot és újra érdemes lett a begyűjtésével, akár a lopásával is foglalkozni.
A jelenség mögött az a környezetvédelmi minisztériumi rendelet áll, miszerint a csomagolóanyagok 60 százalékát a gyártónak kell visszagyűjtenie, amennyiben ezt nem tudja megtenni, minden egyes kiló vissza nem gyűjtött csomagolóanyag után 2 lejes illetéket köteles fizetni a környezetvédelmi alapba. A gyártó cégek ezért mindent megtesznek, hogy megoldják a hulladék visszagyűjtését, felelősségátvállaló szervezetekkel (Organizaţiile de Transfer de Responsabilitate – OTR) és hulladékgazdálkodással foglalkozó cégekkel működnek együtt, hogy ne kelljen kifizessék a kilónkénti két lejes illetéket.
„Ezt Csíkszereda is érzi, és mi is, mint hulladékgazdálkodással foglalkozó cég. Most már elindult Csíkszereda szintjén is a hulladékvadászat” – így fogalmazott a jelenség kapcsán Pál Tamás, az Eco-Csík Kft. igazgatója.
Csíkszereda teljesíti
a tizenöt százalékot
2013-tól folyamatosan növekszik az újrahasznosítható hulladék begyűjtése a városban, tudtuk meg a cégvezetőtől, ma már eléri a 15 százalékot. „Ebből a szempontból jól teljesíti a város az előírásokat, ellenkező esetben, hasonlóan a gyártókhoz a településeknek is minden 15 százalék alatti újra nem hasznosított hulladék után tonnánként 100 lejt kellene befizetnie a környezetvédelmi alapba” - mondta. A legutóbbi hónapban egyébként 6,3 tonna szelektív hulladékot értékesítettek. A háztartási hulladék mennyiségét illetően érdekességként elmondta, 2012-ben 31 ezer magánszeméllyel volt szerződésük, akkor naponta 25 tonna szemetet termelt a város, idénre 28 ezer alá csökkent a szerződéseik száma, ennek ellenére jelentősen, azaz 32-40 tonnára nőtt a naponta begyűlt szemétmennyiség.
Ennek a kialakult helyzetnek köszönhetően egyre több guberáló üríti ki a szelektív hulladékgyűjtő tárolókat. Pál Tamás szerint még durvább a helyzet most, mint régen, hiszen Csíkszeredában megjelent három újabb idegen cég, akik a guberálóktól felvásárolják az újrahasznosítható hulladékot, így az értékesítési ára megnőtt, megéri nekik gyűjteni. Az üveget még a földből is képesek kiásni.
„Nem tudtuk még felmérni, hogy mennyi a kár, de elég nagy. Régen többször is tettünk feljelentést rendőrségen, közbe is léptek, a guberálókat az egyik tárolótól elkergették, hogy átmenjenek egy másikhoz. Teljesen szélmalomharcot vívunk a guberálók ellen” – magyarázta az igazgató. Hozzátette, hogy nap mint nap megfenyegetik őt is és munkatársait is.
Pál Tamás továbbá kifejtette, hogy a szelektív hulladéknak kétféle ára van, egyik a valós piaci ára, amin lehet értékesíteni, a másik pedig a gyártók által a környezetvédelmi alapba befizetendő illeték által befolyásolt ár. A kialakult gazdaságpolitikai helyzet miatt történt meg, hogy például az üveg tonnánkénti 36 lejes ára, a felelősségátvállalással 100–110 lejre változott. Soós Viktor, a felvásárlással foglalkozó Solaris Trade Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre kifejtette, hogy ugyan az üvegek ára nőtt, a műanyag palackok ára azonban nem nagyon változott. Eddig üveget ingyen vettek át, most kilónként 20–25 banit fizetnek érte. A műanyagnak – attól függően, hogy milyen típusú műanyagról van szó – 30–70 baniért vásárolják fel kilóját. Azonban az újrahasznosítók kevesebbért veszik át tőlük a hulladékot, például a korábbi 1,80 lej körüli ár helyett csak 1,20–1,25 lejt fizetnek a műanyagért kilónként. „Az egyik kezünkbe kaptunk, a másikból elvették” – festette le a helyzetet a cégvezető. Tőle tudjuk, hogy inkább csak cégektől vásárolnak fel szelektív hulladékot, kevésbé magánszemélyektől.
A hulladéktárolók környékén a szétszóródó szemét miatt panaszkodtak egyes városlakók, főként vasárnaponként válik „látványossá” igazán a sok mocsok, például a dendrológiai parkként ismert területre kihelyezett hulladékgyűjtő pontnál vagy akár a Nagyrét, Szív és Decemberi Forradalom utca által közrezárt területen is hasonló a helyzet. Pál Tamás ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy 11 embert foglalkoztatnak, akiknek csak az a feladatuk, hogy hétfőtől szombatig, mindennap háromszor végigjárják a tárolókat, és azok környékét feltakarítsák, ugyanakkor a szállítócsoport szokott takarítani szállításkor is. A szállítás programja változó, a város külső részein háromnaponta, a központi részén naponta ürítik a tárolókat. Csíkszeredában közel 50 hulladéklerakó pont van.
Fokozott jelenléttel és intézkedésekkel igyekeznek biztosítani a közrend és a közbiztonság fenntartását a csíksomlyói búcsú idején a Hargita megyei rendőrök, akik az idei évben is számíthatnak magyarországi kollégáik segítségére.
Naponta közel 5000 tűzoltó és több mint 300 SMURD-egység áll készenlétben a pünkösdi hosszú hétvégén – számolt be pénteken a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) sajtóirodája.
A vallási örökség digitális megőrzését tűzte zászlajára a Peregrinus platform, amelyet Csíkszeredában mutattak be pénteken. A cél: láthatóvá tenni a szakrális múltat a jövő nemzedékeinek.
Medvehajtást végeztek a vadásztársulat közreműködésével péntek hajnalban a csíksomlyói nyereg körül a zarándokok biztonságáért – tájékoztatott Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
Tizenhét évvel ezelőtt, 2008 pünkösdjén érkezett meg először a gyimesi volt határállomáshoz a Székely Gyors, élén a legendás Nohab mozdonnyal. Azóta minden év pünkösdvasárnapján második székelyföldi zarándokhellyé vált a kontumáci templom.
Üzemanyagot szállító tartálykocsi sodródott le az úttestről a 12-es országúton, Tusnádfürdő sepsiszentgyörgyi kijáratánál, így most ott egy sávon, váltakozva halad az járműforgalom.
Újat teremteni Székelyföldön nem egyszerű – ezt első kézből tudja Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, aki most a csíkszeredai Drakula Park kezdeményezése mellé áll.
Jótékonysági pünkösdi előadást mutatnak be június 7-én a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Búcsújárás című kortárs drámát, a Csíki Játékszín színészei és a Role zenekar közreműködésével. A bevételt egy beteg kisfiú javára ajánlják fel.
Nemcsak Csíkszereda, hanem az egész térség turisztikai, gazdasági életére nagy hatással lesz a Zsögödbe megálmodott élménypark – mondta Korodi Attila polgármester a Dracula park megvalósításának hivatalos bejelentésén.
Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb vidámparkját építi meg két év alatt 56 millió euróból Lénárd András vállalkozó Csíkszereda zsögödi részén. Az építkezés akkora volumenű, hogy ebben az esetben már az önkormányzatnak is oda kell tennie a csontot.
szóljon hozzá!