Szent György-napja

Szent György, az egyik legnevezetesebb katonaszent Kis-Ázsiában született, és Palesztinában halt mártírhalált Diocletianus alatt. A történelem azt őrizte meg róla, hogy Diocletianus császár katonája volt, a kis-ázsiai, kappadóciai seregek vezére. Krisztus tanításának követéséért elfogták, börtönbe vetették és súlyos kínzások után, 303-ban kivégezték. A keleti egyházban Demeterrel, Prokópiosszal és Theodorral a nagy katonaszentek közé tartozik. Közöttük is ő a „zászlótartó”, hiszen Konstantinápoly védőszentje volt, s az Athosz-hegyi Festőkönyv előírása szerint képének minden templomban ott a helye.

A magyar nyelvterületen Szent György tisztelete már Szent István korában jelentkezett. A legenda szerint a pogány ellenállást a kereszt dicsőséges jelének oltalmában, Isten Anyja, a mindenkor Szűz Mária segítségével, Márton püspök és Szent György vértanú zászlaja alatt törte meg. A Szentkorona alsó két zománcképén a két keleti katonaszent: Szent György és Szent Dömötör látható.
Páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúként szokás ábrázolni, mert a legenda szerint megölt egy sárkányt. A leghíresebb Szent György-szobor Prágában van, de szép másolata látható Kolozsváron, a Farkas utcai templom előtt is. A Szent György-kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón.

Székelyföldön számos hiedelem és népszokás fűződik Szent György napjához. Régi szokás szerint ezen a napon volt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal történt, ugyanis a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja, és rontáselhárító magyarázatot is kapott. Ezen a napon a legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték a házat és lakóit, de főleg az istállót. Ilyenek: az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvára stb. A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem szerint a Szent György-nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.

Erdélyben számos település kapta nevét Szent Györgyről: Csíkszentgyörgy, Erdőszentgyörgy, Marosszentgyörgy, Oláhszentgyörgy (Sângeorz Băi) vagy Sepsiszentgyörgy. A fenti települések mellett szintén Szent György a védőszentje a kézdi-orbai esperesi kerületben található esztelneki ferences zárdatemplomnak és Székelyudvarhelyen a szombatfalvi templomnak. Csíkszentgyörgyön vasárnap, április 25-én délben fél 1 órakor kezdődik az ünnepi búcsús szentmise – tudtuk meg Pál Vince Barna plébánostól.

Isten éltesse minden György nevű olvasónkat!

Mellékelt felvételünk a csíkszentgyörgyi templomban készült.