
Abbahagyták a munkát, és az igazgatóság épülete előtt gyülekeztek hétfő dél körül a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház alkalmazottai, akik többek között azért háborogtak, mert nem kapták meg szeptemberi étkezési jegyeiket, miközben fizetéseikből az erre vonatkozó adót is levonták.
2010. november 08., 17:032010. november 08., 17:03
2010. november 09., 09:402010. november 09., 09:40
Fotó: Daczó Katalin
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház alkalmazottai hétfőn az intézmény udvarán, az igazgatóság épülete előtt gyülekeztek. Küldöttük, Nyulas Emma szakszervezeti vezető dr. Demeter Ferenc vezérigazgatóval és a gazdasági igazgatóval folytatott tárgyalásokat, de mint kiderült, nem sok eredménnyel. A kórház vezetői szerint ugyanis az elmaradt szeptemberi étkezési jegyeket csak akkor kaphatják meg a dolgozók, ha a biztosítópénztár fizet.
\"Beszéltem Duda Tihamérral, az egészségbiztosítási pénztár igazgatójával, illetve az aligazgatójával is, és azt mondták, hogy igyekeznek fizetésig kiadni a pénzeket – számolt be Nyulas Emma a várható eredményekről a háborgó kollégáknak. – A fizetésre mindenképpen jut, és valamennyi kajabon is bele fog férni. Ennél többel nem biztattak. Mindenképpen a szerződéseket is módosítani kell, mert novemberre és decemberre csak kilencvenkét betegre van szerződés az egészségbiztosítási pénztárral.\"
Fotó: Daczó Katalin
A sérelmek
\"Ki a kompetens személy, aki válaszolni tud?\"; \"Aki mindenre azt mondja, nem tőle függ, mondjon le!\"; \"Hol vannak a belépőpénzek?\"; \"Kiáltsuk, hogy Bachnert kérjük vissza!\" – ilyen és ehhez hasonló kijelentések hangzottak el, miközben a mintegy ötven fős tömeg a sérelmeit sorolta: a 25%-os fizetéscsökkentést, a sok-sok ki nem fizethető pluszórát, a szabadnapok hiányát.
\"Minden hónap 15–20 körül szoktuk megkapni az étkezési jegyeket, tehát a szeptemberi jegyek már csaknem három hetet késtek – magyarázta Nyulas Emma. – A biztosítóház két hónapban is csak annyit adott, ami a fizetésekre és a minimális fenntartásra volt elég. Most már ez nem függ a vezetőségtől, hanem a kialakult pénzügyi helyzettől. Csak a költségvetés-kiigazítás után lehet több pénzre számítani.\"
\"Úgy kell elkészíteni a beosztást, hogy pluszórája ne legyen senkinek – tisztázta kollégáinak is a sebészeti osztály főasszisztensnője. – Na de én kérdezem, ha naponta a hatvan ágyon két asszisztensnő van túrában, kit vegyek ki? Legalább öt asszisztensnő kéne legyen, ezzel szemben van kettő.\"
\"A fizetésünkből levágtak, de ugyanannyit dolgozunk, káderhiány van, más helyett is dolgozunk, s a pluszórákat se fizetik ki! Az ember le van strapálva. Lassan a tizenkét óra arra nem elég, hogy futólépésben végigcsináljuk a munkákat\" – háborognak az alkalmazottak. A 25%-os fizetéscsökkentés óta csaknem minden részlegről mondtak fel középkáderek, a sebészetről, a nőgyógyászatról, a gyermekosztályról, és mivel az alkalmazások be vannak fagyasztva, hát senkit nem vettek fel a távozók helyére. Csak a sürgősségi osztályról nyolcan akarnak elmenni az év végéig, elsősorban külföldre, tudtam meg.
Fotó: Daczó Katalin
A válaszok
\"Az egyetlen dolgot, amit tudok ígérni, mivel ez a döntés az enyém volt, én fel tudom ajánlani a felmondásomat – mondta dr. Demeter Ferenc vezérigazgató menedzser. – Együtt a vezetőtanáccsal döntöttük el, hogy a kajabonokat később adjuk ki, azért, mert nem kaptunk elegendő pénzt a biztosítópénztártól. Amit kaptunk, csak arra volt elegendő, hogy fedezni tudjuk a fizetések kifizetését, az ezek után való járulékokat, valamint azokat a költésegeket, amelyek biztosítják a kórházunknak a folyamatos működését. Ha nem fizetjük ki a víz-, a gáz-, a villany- és a telefonszámlákat a hónap utolsó napjáig, akkor zárolják a számlánkat. Lezárt számlával pedig működésképtelen az intézmény. Ezért döntöttünk úgy, hogy akkor fogjuk a kajabonokat kifizetni, amikor megjön a következő pénzösszeg az egészségbiztosítási pénztártól. Hogy az mikor lesz? Nem tudhatom, ezért ajánlottam fel a felmondásomat, mert azt biztosan az én döntésemtől függ, de hogy mikor jön pénz, azt nem tudom.\"
Az igazgató szerint minden év utolsó hónapjaira ilyen kevés betegre van szerződése a kórháznak, mint az idén, annak ellenére, hogy havonta több mint kétezer beteget szoktak ellátni. Az utolsó három-négy hónapot költségvetés-kiegészítésből szokta fedezni a biztosító. \"Lehetne másképp menedzselni a dolgokat, vagy ebbe a mai helyzetbe minden menedzsernek beletörne a bicskája?\" – tettem fel a kérdést az igazgatónak.
Fotó: Daczó Katalin
\"Ezért is mondtam, hogy vállalom a felelősséget, mert menedzseri döntés volt az, hogy hogyan osszuk be a kifizetések pontos sorrendjét. Valószínű, hogy tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy a kajabonokkal tudunk késni néhány napot. Nem gondoltam, hogy ilyen hosszú, három hetes vagy annál is hosszabb lesz a késés. Rosszul saccoltam, tévedtem, és fenntartom, hogy ha az erre felelős személyek – nem azok, akik az udvaron kiabáltak, és nem értik a gazdasági folyamatot –, úgy látják, hogy én tévedtem, akkor félreállok, és átadom a helyet. Vannak bizonyos elveim, amelyeket be akarok tartani, és mégpedig az, hogy egészséges gazdálkodást szeretnék ebben a kórházban, és nem akarom, hogy halmozzuk az adósságokat, hogy majd valaki kifizeti. Ugyanakkor csak merem remélni, hogy a biztosítópénztár igazságosan osztja el a pénzeket a megye kórházai között, és nem úgy, ahogy egyesek tudni vélik, hogy egyik-másik kórházban jut pénz bőven mindenféle juttatásnak a kifizetésére.\"
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
szóljon hozzá!