Fotó: Veres Nándor
Jókai babgulyást, hagymás rostélyost is kóstolhattunk vasárnap az ötödik alkalommal megtartott Madéfalvi Hagymafesztiválon, a már Magyarországon is ismert rendezvényen népes közönség kísérte figyelemmel a fellépők műsorát, és természetesen sokan megfordultak a nemcsak hagymától roskadozó standoknál.
2013. szeptember 15., 19:022013. szeptember 15., 19:02
2013. szeptember 15., 20:102013. szeptember 15., 20:10
Hagyma mellett házi csokit, mézet, erdei gyümölcsökből készült lekvárt vásárolhattak az érdeklődők a vásáron, de fafaragók is árulták alkotásaikat, illetve horgolt terítőkből is volt felhozatal. Szentes Csaba polgármester az idei rendezvény különlegességeként a gyümölcsstandot nevezte meg. Kifejtette, hogy a gazdák szervezete és a helyi közbirtokosság gyümölcsfeldolgozót szeretne elindítani, ez lenne a következő lépés a helyi termékek értékesítésében, hiszen ebből a célból jött létre ez a rendezvény.
„Az, hogy mi itt vagyunk, egy kitartó munka eredménye. Ez nemcsak a standokon látszik, hanem a határt körbejárva észlelhetik, hogy nincs parlagon hagyott mezőgazdasági terület. Azt jelenti, hogyha összefogunk az értékesítésnél, akkor itthon is létezhet lehetőség a megélhetésre” – összegzett a községvezető vasárnap délután, a hagyományos termékek vásárának megnyitóján, megjegyezve: évről évre gyarapszik a bemutatott termékek skálája. Tamás József segédpüspök megáldotta az árusok portékáját.
Kinéztük a legtöbb hagymát tartalmazó elárusító asztalt, éppen a fesztivál hatására kezdte termeszteni – árulta el lapunknak Szabó Julianna. Mint mondta, 10 áron termeszti ezt a növényt, eddig mindig ugyanazon a terülten, mégis mindig jó termése lett, szükséges persze ehhez a megfelelő gondozás. Értékesíteni is mindig sikerült a hagymát, Udvarhelyszékre és a Gyergyószékre is elviszik az áruját.
Főként bő hagymásan készült ételeket kóstolhattak meg a vásáron az érdeklődök. A közbirtokosság tagjai hagymás rostélyost készítettek. Szeletekre vágták a hagymát, és a felszeletelt disznóhússal lassú tűzön főtt az eledel. Körülbelül annyi hagymát tettek az ételbe, amennyi húst, paprikát is adagoltak hozzá; fűszerpaprikával, borssal ízesítették. A helyi önkéntes tűzoltók is bő hagymával főztek, mint mondták, az adja meg a hús ízét, illetve ebből lesz a húshoz a körítés is. Amúgy lehetett más ételeket is kóstolni, mint például nyárson sült malacot. Továbbá Berszán Károly nyugalmazott vasutas megfőzte a Jókai-babgulyást is. Amint mesélte, az étel a nevét azért kapta a híres íróról, mert Jókai Mór egyik nyaralásakor egy balatonfüredi étteremnek diktálta le a receptjét, így őrződött meg. Habár Berszán nem mesterszakács, ő is sikert aratott ezzel a babgulyással egy magyarországi gasztronómiai versenyen, ahol 50 résztvevő közül a 13. lett. A helyezését nagy eredménynek tartja, mivel séfekkel mérettetett meg.
Különben idén érkezett a legtöbb vendég Magyarországról, több mint 160-an jöttek Madéfalva testvértelepüléseiről a népünnepélyre. A gyermekek örömére Barhács Attila népi játékkészítő, a Magor Magyarjai Egyesület vezetője is ott volt a vásáron. Elmés, hagyományos fajátékaival örökre belopta magát a kicsik szívébe. Például kötélen húzott falóval lehetett megtámadni a fasárkányt, és fakarddal levágni az öt fejét (ezek ablakok voltak, és ha megszúrták őket, kinyíltak). „Minden egyes játékunk saját készítésű, próbáljuk a gyerekek örömét szolgálni, mindenik egy-egy ügyességi próbatételnek számít” – fejtette ki. Ha egy gyermek mindegyik játékszert kipróbálta, ajándékérmével jutalmazták kitartását.
Míg a kicsik ezt a nem mindennapi játszóteret próbálták ki, a felnőttek néptáncelőadásokat nézhettek. Többnyire a helybeli csoportok és a testvértelepülések tánccsoportjai léptek színpadra. Az V. Madéfalvi Hagymanapokat a Hargita Nemzeti Székely Együttes Vándorúton című műsora zárta, amelyet este a helyi kultúrotthonban adtak elő.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!