
Fotó: Borbély Fanni
Eldőlt, hogy mégsem adja át a Hargita Megyei Katonai Központnak a csíkszeredai, Temesvári sugárúti egykori MÁV-irodaházat ennek tulajdonosa, a Hargita megyei önkormányzat. Most az épület energetikai felújítása következik, rendeltetése nem fog változni.
2024. november 22., 07:452024. november 22., 07:45
Nem kerül a hadsereg, ezen belül a katonai központ hatáskörébe a Temesvári sugárút 4. szám alatti egykori MÁV-épület – ez derül ki abból a válaszból, amelyet az ingatlan tulajdonosától, a Hargita megyei önkormányzattól kaptunk. Az egészen a közelmúltig a Hargita Megyei Kulturális Központnak is székhelyet biztosító irodaház esetleges rendeltetésváltása tavaly vált nyilvánossá, amikor kiderült, hogy
Az akkori elképzelés szerint az évtizedek óta a csíkszeredai városháza északi szárnyát elfoglaló hadkiegészítő és toborzóközpont a Hargita Megyei Kulturális Központot és a Hargita Népe napilap szerkesztőségét is befogadó épületben kapott volna helyet, utóbbiak pedig a katonák helyére, a városházára költöztek volna.
a kezdeményezők pedig azóta elálltak ettől.

Úgy néz ki, évek óta tartó eredménytelen próbálkozások után körvonalazódik a Hargita Megyei Katonai Központ elköltözése a csíkszeredai városházáról. A védelmi minisztérium intézménye a Temesvári sugárúti egykori MÁV-épületet kaphatja meg.
Mivel a megyei önkormányzat az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretéből a pályázatban fogászati rendelőintézetként megnevezett épület energetikai felújítására, korszerűsítésére nyert támogatást, a beruházás előkészítése folyamatban van, ezzel párhuzamosan több ott működő intézmény költözik.
A Hargita Megyei Kulturális Központ már új székhelyén, a Mihai Eminescu utca 3. szám alatti Márton Áron Kulturális Központ épületében tevékenykedik, de költöznek az orvosi rendelők is. Ugyanakkor néhány hete a Hargita Népe szerkesztősége is elköltözött a Márton Áron utca 21. szám alá.
Az épületről
Az 1942-ben elkészült, a csíkszeredai MÁV-palotának is nevezett épület a magyar vasúti osztálymérnökség számára épült, aztán később itt volt a Román Kommunista Párt Csík-rajoni Bizottságának székháza is, amely előtt 1968-ban, a megyésítés hírére tiltakozók gyűltek össze annak érdekében, hogy ne engedjék a megyeközpontot Székelyudvarhelyre helyezni. Később fogászati rendelőintézetként használták, több szakorvosi rendelő is működött ott.
Fotó: Borbély Fanni
A megyei tanácstól kapott tájékoztatás szerint ezután készül műszaki szakvélemény az épület szerkezetéről, elkészítik a kiviteli terveket is. A munkálatok során, amelyek értéke áfa nélkül a tízmillió lejt közelíti, új villany- és fűtéshálózat, víz- és hőszigetelés készül, az épületet megerősítik, a tetőszerkezetet szükség szerint kijavítják vagy cserélik, a tetőre pedig napelemeket szerelnek. Ezek mellett
felújítják a járdákat, kialakítanak tíz parkolóhelyet, valamint új gyalogos- és autós bejáratokat – tudtuk meg.
Diplomatikus válasz érkezett arra a kérdésünkre, hogy az épületet átadják-e a hadkiegészítő és toborzó központnak. Mint közölték, mivel az épület energetikai felújítását az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) finanszírozza, ezért a felújításra a pályázat, valamint a finanszírozási szerződés előírásai vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy a beruházást az épület eredeti rendeltetési céljának megfelelően kell kivitelezni és megtartani. Azaz, rendeltetésváltásra nem kerülhet sor.
Székhelykeresés előzményekkel
Csíkszereda önkormányzata 2011 decemberében döntött arról, hogy nem hosszabbítják meg a városháza északi szárnyát elfoglaló katonai központ bérleti szerződést, költözésre próbálva rábírni őket. A megyei tanács azonban eredménytelenül próbálkozott megfelelő ingatlant felajánlani, mert sem a megyeháza egyik szárnya, sem a Hargita Népe napilap volt szerkesztőségének Szentlélek utcai épülete nem felelt meg a feltételeknek. Ugyanúgy nem járt eredménnyel az a szándék sem, hogy a Kossuth Lajos utcai, legutóbb oltóközpontként működő volt bölcsődét, illetve mentőszolgálati székházat ajánlják fel erre a célra, mivel a rendeltetés megváltoztatásához az egészségügyi minisztérium beleegyezésére is szükség volt, ezt pedig nem adták meg.
Mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül – derül ki a munkaügyi minisztérium közvitára bocsátott tervezetéből.
A legfelsőbb bíróság hétfőn bejelentette, hogy beperelt a közigazgatási bíróságon a kormányt és a pénzügyminisztériumot a bírák és ügyészeknek megítélt bérjogosultságok 2026-ban esedékes kifizetésének elhalasztása miatt.
A benzin és a gázolaj áfájának általános csökkentése helyett egy célzott, ideiglenes és csak bizonyos árszintek átlépésekor alkalmazott intézkedés jelenti a fenntartható megoldást az üzemanyagok drágulására – véli az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Az üzemanyagár-emelkedések hatását fékezni hivatott újabb intézkedésekről tárgyaltak hétfői ülésükön a koalíciós pártok politikusai.
Összesen mintegy 2,5 millió euró névértékű hamis bankjegyet foglaltak le a román és a bolgár hatóságok a Suceava megyei „pénzgyár” ügyében indított nyomozás keretében – közölte hétfőn a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Elkezdődött az A8-as autópálya Marosvásárhely–Târgu Neamț közötti, 64 kilométeres szakaszának tervezése, ami fontos lépés az Erdélyt Moldvával összekötő sztráda megépítésében – jelentette be Ciprian Șerban közlekedési miniszter hétfőn.
Országszerte változékony időjárásra lehet számítani a következő két hétben az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint.
Ezer utas fordult meg a marosvásárhelyi reptéren Virágvasárnap, ez volt az első nap, amikor elindult a bázisgép és újraindultak a járatok. Mint elhangzott: a légikikötő Erdély kapuja, és a turistának meg kell mutatni a régió értékeit.
Két közlekedési bűncselekmény miatt indítottak eljárást a rendőrök vasárnap Hargita megyében: egy férfit ittas vezetésen, egy fiatalt pedig jogosítvány nélküli autózáson értek.
Megsérült hétfőn egy 15 éves lány, miután kiesett egy mozgó autóbuszból a 15A jelzésű országúton, a Beszterce-Naszód megyei Harina település közelében.
szóljon hozzá!