
Fotó: Borbély Fanni
Eldőlt, hogy mégsem adja át a Hargita Megyei Katonai Központnak a csíkszeredai, Temesvári sugárúti egykori MÁV-irodaházat ennek tulajdonosa, a Hargita megyei önkormányzat. Most az épület energetikai felújítása következik, rendeltetése nem fog változni.
2024. november 22., 07:452024. november 22., 07:45
Nem kerül a hadsereg, ezen belül a katonai központ hatáskörébe a Temesvári sugárút 4. szám alatti egykori MÁV-épület – ez derül ki abból a válaszból, amelyet az ingatlan tulajdonosától, a Hargita megyei önkormányzattól kaptunk. Az egészen a közelmúltig a Hargita Megyei Kulturális Központnak is székhelyet biztosító irodaház esetleges rendeltetésváltása tavaly vált nyilvánossá, amikor kiderült, hogy
Az akkori elképzelés szerint az évtizedek óta a csíkszeredai városháza északi szárnyát elfoglaló hadkiegészítő és toborzóközpont a Hargita Megyei Kulturális Központot és a Hargita Népe napilap szerkesztőségét is befogadó épületben kapott volna helyet, utóbbiak pedig a katonák helyére, a városházára költöztek volna.
a kezdeményezők pedig azóta elálltak ettől.

Úgy néz ki, évek óta tartó eredménytelen próbálkozások után körvonalazódik a Hargita Megyei Katonai Központ elköltözése a csíkszeredai városházáról. A védelmi minisztérium intézménye a Temesvári sugárúti egykori MÁV-épületet kaphatja meg.
Mivel a megyei önkormányzat az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretéből a pályázatban fogászati rendelőintézetként megnevezett épület energetikai felújítására, korszerűsítésére nyert támogatást, a beruházás előkészítése folyamatban van, ezzel párhuzamosan több ott működő intézmény költözik.
A Hargita Megyei Kulturális Központ már új székhelyén, a Mihai Eminescu utca 3. szám alatti Márton Áron Kulturális Központ épületében tevékenykedik, de költöznek az orvosi rendelők is. Ugyanakkor néhány hete a Hargita Népe szerkesztősége is elköltözött a Márton Áron utca 21. szám alá.
Az épületről
Az 1942-ben elkészült, a csíkszeredai MÁV-palotának is nevezett épület a magyar vasúti osztálymérnökség számára épült, aztán később itt volt a Román Kommunista Párt Csík-rajoni Bizottságának székháza is, amely előtt 1968-ban, a megyésítés hírére tiltakozók gyűltek össze annak érdekében, hogy ne engedjék a megyeközpontot Székelyudvarhelyre helyezni. Később fogászati rendelőintézetként használták, több szakorvosi rendelő is működött ott.
Fotó: Borbély Fanni
A megyei tanácstól kapott tájékoztatás szerint ezután készül műszaki szakvélemény az épület szerkezetéről, elkészítik a kiviteli terveket is. A munkálatok során, amelyek értéke áfa nélkül a tízmillió lejt közelíti, új villany- és fűtéshálózat, víz- és hőszigetelés készül, az épületet megerősítik, a tetőszerkezetet szükség szerint kijavítják vagy cserélik, a tetőre pedig napelemeket szerelnek. Ezek mellett
felújítják a járdákat, kialakítanak tíz parkolóhelyet, valamint új gyalogos- és autós bejáratokat – tudtuk meg.
Diplomatikus válasz érkezett arra a kérdésünkre, hogy az épületet átadják-e a hadkiegészítő és toborzó központnak. Mint közölték, mivel az épület energetikai felújítását az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) finanszírozza, ezért a felújításra a pályázat, valamint a finanszírozási szerződés előírásai vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy a beruházást az épület eredeti rendeltetési céljának megfelelően kell kivitelezni és megtartani. Azaz, rendeltetésváltásra nem kerülhet sor.
Székhelykeresés előzményekkel
Csíkszereda önkormányzata 2011 decemberében döntött arról, hogy nem hosszabbítják meg a városháza északi szárnyát elfoglaló katonai központ bérleti szerződést, költözésre próbálva rábírni őket. A megyei tanács azonban eredménytelenül próbálkozott megfelelő ingatlant felajánlani, mert sem a megyeháza egyik szárnya, sem a Hargita Népe napilap volt szerkesztőségének Szentlélek utcai épülete nem felelt meg a feltételeknek. Ugyanúgy nem járt eredménnyel az a szándék sem, hogy a Kossuth Lajos utcai, legutóbb oltóközpontként működő volt bölcsődét, illetve mentőszolgálati székházat ajánlják fel erre a célra, mivel a rendeltetés megváltoztatásához az egészségügyi minisztérium beleegyezésére is szükség volt, ezt pedig nem adták meg.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi (Chirpăr) családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
Későn állt meg autójával egy idős sofőr Brassóban egy vasúti átkelőnél, és az érkező vonat elütötte a személyautó elejét. Egy másik jármű fedélzeti kamerája rögzítette a balesetet, a rendőrség pedig utólag közzé is tette.
Az ország keleti és déli részén hűlt le igazán a hőmérséklet keddre virradóan, Székelyföldön az évszakhoz képest nem volt rendkívüli hideg, sőt.
szóljon hozzá!