
Fotó: Borbély Fanni
Eldőlt, hogy mégsem adja át a Hargita Megyei Katonai Központnak a csíkszeredai, Temesvári sugárúti egykori MÁV-irodaházat ennek tulajdonosa, a Hargita megyei önkormányzat. Most az épület energetikai felújítása következik, rendeltetése nem fog változni.
2024. november 22., 07:452024. november 22., 07:45
Nem kerül a hadsereg, ezen belül a katonai központ hatáskörébe a Temesvári sugárút 4. szám alatti egykori MÁV-épület – ez derül ki abból a válaszból, amelyet az ingatlan tulajdonosától, a Hargita megyei önkormányzattól kaptunk. Az egészen a közelmúltig a Hargita Megyei Kulturális Központnak is székhelyet biztosító irodaház esetleges rendeltetésváltása tavaly vált nyilvánossá, amikor kiderült, hogy
Az akkori elképzelés szerint az évtizedek óta a csíkszeredai városháza északi szárnyát elfoglaló hadkiegészítő és toborzóközpont a Hargita Megyei Kulturális Központot és a Hargita Népe napilap szerkesztőségét is befogadó épületben kapott volna helyet, utóbbiak pedig a katonák helyére, a városházára költöztek volna.
a kezdeményezők pedig azóta elálltak ettől.

Úgy néz ki, évek óta tartó eredménytelen próbálkozások után körvonalazódik a Hargita Megyei Katonai Központ elköltözése a csíkszeredai városházáról. A védelmi minisztérium intézménye a Temesvári sugárúti egykori MÁV-épületet kaphatja meg.
Mivel a megyei önkormányzat az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretéből a pályázatban fogászati rendelőintézetként megnevezett épület energetikai felújítására, korszerűsítésére nyert támogatást, a beruházás előkészítése folyamatban van, ezzel párhuzamosan több ott működő intézmény költözik.
A Hargita Megyei Kulturális Központ már új székhelyén, a Mihai Eminescu utca 3. szám alatti Márton Áron Kulturális Központ épületében tevékenykedik, de költöznek az orvosi rendelők is. Ugyanakkor néhány hete a Hargita Népe szerkesztősége is elköltözött a Márton Áron utca 21. szám alá.
Az épületről
Az 1942-ben elkészült, a csíkszeredai MÁV-palotának is nevezett épület a magyar vasúti osztálymérnökség számára épült, aztán később itt volt a Román Kommunista Párt Csík-rajoni Bizottságának székháza is, amely előtt 1968-ban, a megyésítés hírére tiltakozók gyűltek össze annak érdekében, hogy ne engedjék a megyeközpontot Székelyudvarhelyre helyezni. Később fogászati rendelőintézetként használták, több szakorvosi rendelő is működött ott.
Fotó: Borbély Fanni
A megyei tanácstól kapott tájékoztatás szerint ezután készül műszaki szakvélemény az épület szerkezetéről, elkészítik a kiviteli terveket is. A munkálatok során, amelyek értéke áfa nélkül a tízmillió lejt közelíti, új villany- és fűtéshálózat, víz- és hőszigetelés készül, az épületet megerősítik, a tetőszerkezetet szükség szerint kijavítják vagy cserélik, a tetőre pedig napelemeket szerelnek. Ezek mellett
felújítják a járdákat, kialakítanak tíz parkolóhelyet, valamint új gyalogos- és autós bejáratokat – tudtuk meg.
Diplomatikus válasz érkezett arra a kérdésünkre, hogy az épületet átadják-e a hadkiegészítő és toborzó központnak. Mint közölték, mivel az épület energetikai felújítását az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) finanszírozza, ezért a felújításra a pályázat, valamint a finanszírozási szerződés előírásai vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy a beruházást az épület eredeti rendeltetési céljának megfelelően kell kivitelezni és megtartani. Azaz, rendeltetésváltásra nem kerülhet sor.
Székhelykeresés előzményekkel
Csíkszereda önkormányzata 2011 decemberében döntött arról, hogy nem hosszabbítják meg a városháza északi szárnyát elfoglaló katonai központ bérleti szerződést, költözésre próbálva rábírni őket. A megyei tanács azonban eredménytelenül próbálkozott megfelelő ingatlant felajánlani, mert sem a megyeháza egyik szárnya, sem a Hargita Népe napilap volt szerkesztőségének Szentlélek utcai épülete nem felelt meg a feltételeknek. Ugyanúgy nem járt eredménnyel az a szándék sem, hogy a Kossuth Lajos utcai, legutóbb oltóközpontként működő volt bölcsődét, illetve mentőszolgálati székházat ajánlják fel erre a célra, mivel a rendeltetés megváltoztatásához az egészségügyi minisztérium beleegyezésére is szükség volt, ezt pedig nem adták meg.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
szóljon hozzá!