
Fotó: Borbély Fanni
Eldőlt, hogy mégsem adja át a Hargita Megyei Katonai Központnak a csíkszeredai, Temesvári sugárúti egykori MÁV-irodaházat ennek tulajdonosa, a Hargita megyei önkormányzat. Most az épület energetikai felújítása következik, rendeltetése nem fog változni.
2024. november 22., 07:452024. november 22., 07:45
Nem kerül a hadsereg, ezen belül a katonai központ hatáskörébe a Temesvári sugárút 4. szám alatti egykori MÁV-épület – ez derül ki abból a válaszból, amelyet az ingatlan tulajdonosától, a Hargita megyei önkormányzattól kaptunk. Az egészen a közelmúltig a Hargita Megyei Kulturális Központnak is székhelyet biztosító irodaház esetleges rendeltetésváltása tavaly vált nyilvánossá, amikor kiderült, hogy
Az akkori elképzelés szerint az évtizedek óta a csíkszeredai városháza északi szárnyát elfoglaló hadkiegészítő és toborzóközpont a Hargita Megyei Kulturális Központot és a Hargita Népe napilap szerkesztőségét is befogadó épületben kapott volna helyet, utóbbiak pedig a katonák helyére, a városházára költöztek volna.
a kezdeményezők pedig azóta elálltak ettől.

Úgy néz ki, évek óta tartó eredménytelen próbálkozások után körvonalazódik a Hargita Megyei Katonai Központ elköltözése a csíkszeredai városházáról. A védelmi minisztérium intézménye a Temesvári sugárúti egykori MÁV-épületet kaphatja meg.
Mivel a megyei önkormányzat az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretéből a pályázatban fogászati rendelőintézetként megnevezett épület energetikai felújítására, korszerűsítésére nyert támogatást, a beruházás előkészítése folyamatban van, ezzel párhuzamosan több ott működő intézmény költözik.
A Hargita Megyei Kulturális Központ már új székhelyén, a Mihai Eminescu utca 3. szám alatti Márton Áron Kulturális Központ épületében tevékenykedik, de költöznek az orvosi rendelők is. Ugyanakkor néhány hete a Hargita Népe szerkesztősége is elköltözött a Márton Áron utca 21. szám alá.
Az épületről
Az 1942-ben elkészült, a csíkszeredai MÁV-palotának is nevezett épület a magyar vasúti osztálymérnökség számára épült, aztán később itt volt a Román Kommunista Párt Csík-rajoni Bizottságának székháza is, amely előtt 1968-ban, a megyésítés hírére tiltakozók gyűltek össze annak érdekében, hogy ne engedjék a megyeközpontot Székelyudvarhelyre helyezni. Később fogászati rendelőintézetként használták, több szakorvosi rendelő is működött ott.
Fotó: Borbély Fanni
A megyei tanácstól kapott tájékoztatás szerint ezután készül műszaki szakvélemény az épület szerkezetéről, elkészítik a kiviteli terveket is. A munkálatok során, amelyek értéke áfa nélkül a tízmillió lejt közelíti, új villany- és fűtéshálózat, víz- és hőszigetelés készül, az épületet megerősítik, a tetőszerkezetet szükség szerint kijavítják vagy cserélik, a tetőre pedig napelemeket szerelnek. Ezek mellett
felújítják a járdákat, kialakítanak tíz parkolóhelyet, valamint új gyalogos- és autós bejáratokat – tudtuk meg.
Diplomatikus válasz érkezett arra a kérdésünkre, hogy az épületet átadják-e a hadkiegészítő és toborzó központnak. Mint közölték, mivel az épület energetikai felújítását az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) finanszírozza, ezért a felújításra a pályázat, valamint a finanszírozási szerződés előírásai vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy a beruházást az épület eredeti rendeltetési céljának megfelelően kell kivitelezni és megtartani. Azaz, rendeltetésváltásra nem kerülhet sor.
Székhelykeresés előzményekkel
Csíkszereda önkormányzata 2011 decemberében döntött arról, hogy nem hosszabbítják meg a városháza északi szárnyát elfoglaló katonai központ bérleti szerződést, költözésre próbálva rábírni őket. A megyei tanács azonban eredménytelenül próbálkozott megfelelő ingatlant felajánlani, mert sem a megyeháza egyik szárnya, sem a Hargita Népe napilap volt szerkesztőségének Szentlélek utcai épülete nem felelt meg a feltételeknek. Ugyanúgy nem járt eredménnyel az a szándék sem, hogy a Kossuth Lajos utcai, legutóbb oltóközpontként működő volt bölcsődét, illetve mentőszolgálati székházat ajánlják fel erre a célra, mivel a rendeltetés megváltoztatásához az egészségügyi minisztérium beleegyezésére is szükség volt, ezt pedig nem adták meg.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
szóljon hozzá!