
Fotó: Borbély Fanni
Eldőlt, hogy mégsem adja át a Hargita Megyei Katonai Központnak a csíkszeredai, Temesvári sugárúti egykori MÁV-irodaházat ennek tulajdonosa, a Hargita megyei önkormányzat. Most az épület energetikai felújítása következik, rendeltetése nem fog változni.
2024. november 22., 07:452024. november 22., 07:45
Nem kerül a hadsereg, ezen belül a katonai központ hatáskörébe a Temesvári sugárút 4. szám alatti egykori MÁV-épület – ez derül ki abból a válaszból, amelyet az ingatlan tulajdonosától, a Hargita megyei önkormányzattól kaptunk. Az egészen a közelmúltig a Hargita Megyei Kulturális Központnak is székhelyet biztosító irodaház esetleges rendeltetésváltása tavaly vált nyilvánossá, amikor kiderült, hogy
Az akkori elképzelés szerint az évtizedek óta a csíkszeredai városháza északi szárnyát elfoglaló hadkiegészítő és toborzóközpont a Hargita Megyei Kulturális Központot és a Hargita Népe napilap szerkesztőségét is befogadó épületben kapott volna helyet, utóbbiak pedig a katonák helyére, a városházára költöztek volna.
a kezdeményezők pedig azóta elálltak ettől.

Úgy néz ki, évek óta tartó eredménytelen próbálkozások után körvonalazódik a Hargita Megyei Katonai Központ elköltözése a csíkszeredai városházáról. A védelmi minisztérium intézménye a Temesvári sugárúti egykori MÁV-épületet kaphatja meg.
Mivel a megyei önkormányzat az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretéből a pályázatban fogászati rendelőintézetként megnevezett épület energetikai felújítására, korszerűsítésére nyert támogatást, a beruházás előkészítése folyamatban van, ezzel párhuzamosan több ott működő intézmény költözik.
A Hargita Megyei Kulturális Központ már új székhelyén, a Mihai Eminescu utca 3. szám alatti Márton Áron Kulturális Központ épületében tevékenykedik, de költöznek az orvosi rendelők is. Ugyanakkor néhány hete a Hargita Népe szerkesztősége is elköltözött a Márton Áron utca 21. szám alá.
Az épületről
Az 1942-ben elkészült, a csíkszeredai MÁV-palotának is nevezett épület a magyar vasúti osztálymérnökség számára épült, aztán később itt volt a Román Kommunista Párt Csík-rajoni Bizottságának székháza is, amely előtt 1968-ban, a megyésítés hírére tiltakozók gyűltek össze annak érdekében, hogy ne engedjék a megyeközpontot Székelyudvarhelyre helyezni. Később fogászati rendelőintézetként használták, több szakorvosi rendelő is működött ott.
Fotó: Borbély Fanni
A megyei tanácstól kapott tájékoztatás szerint ezután készül műszaki szakvélemény az épület szerkezetéről, elkészítik a kiviteli terveket is. A munkálatok során, amelyek értéke áfa nélkül a tízmillió lejt közelíti, új villany- és fűtéshálózat, víz- és hőszigetelés készül, az épületet megerősítik, a tetőszerkezetet szükség szerint kijavítják vagy cserélik, a tetőre pedig napelemeket szerelnek. Ezek mellett
felújítják a járdákat, kialakítanak tíz parkolóhelyet, valamint új gyalogos- és autós bejáratokat – tudtuk meg.
Diplomatikus válasz érkezett arra a kérdésünkre, hogy az épületet átadják-e a hadkiegészítő és toborzó központnak. Mint közölték, mivel az épület energetikai felújítását az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) finanszírozza, ezért a felújításra a pályázat, valamint a finanszírozási szerződés előírásai vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy a beruházást az épület eredeti rendeltetési céljának megfelelően kell kivitelezni és megtartani. Azaz, rendeltetésváltásra nem kerülhet sor.
Székhelykeresés előzményekkel
Csíkszereda önkormányzata 2011 decemberében döntött arról, hogy nem hosszabbítják meg a városháza északi szárnyát elfoglaló katonai központ bérleti szerződést, költözésre próbálva rábírni őket. A megyei tanács azonban eredménytelenül próbálkozott megfelelő ingatlant felajánlani, mert sem a megyeháza egyik szárnya, sem a Hargita Népe napilap volt szerkesztőségének Szentlélek utcai épülete nem felelt meg a feltételeknek. Ugyanúgy nem járt eredménnyel az a szándék sem, hogy a Kossuth Lajos utcai, legutóbb oltóközpontként működő volt bölcsődét, illetve mentőszolgálati székházat ajánlják fel erre a célra, mivel a rendeltetés megváltoztatásához az egészségügyi minisztérium beleegyezésére is szükség volt, ezt pedig nem adták meg.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!