A csíkcsicsói önkormányzat és a helyi Kájoni János Általános Iskola a Székelyföldi Legendárium készítőinek támogatásával nemrégiben mondakereső versenyt hirdetett a helybéli gyerekeknek, mivel hiányzott a Székelyföldi Legendáriumból a csicsói vár mondája.
2014. november 23., 23:082014. november 23., 23:08
A felhívásra összesen 18 gyerek válaszolt, ők nagyszülőktől, ismerősöktől, szüleiktől érdeklődtek, néhányan a világhálón és könyvekben is kutakodtak a vár története után. A beérkezett mondák közül végül a Balla Blanka VI. B osztályos tanuló által beküldött mondát fogja a Székelyföldi Legendárium csapata használni a tervezett Legendák, székely várak című könyvben – tudtuk meg Fazakas Szabolcstól, a Székelyföldi Legendárium ötletgazdájától.
„Néhány gyerek Szabó Kálmán bácsit meséltette, illetve a szülők és nagyszülők is meséltek. Több történet három testvérre utal, akik közül az egyiket Csicsónak hívták, ő volt a vár ura. Csicsó apja tündér is volt, és két bátyjával a Hargitán éltek. Csicsó végül elvette feleségül az ember lányát és ekkor építették a csíkcsicsói várat. Még olyan változat is érkezett, miszerint nyári éjszakákon tündérek ülnek a várfalon és lábukat az Oltban mossák, és Csicsónak óriások meg tündérek segítettek várat építeni” – magyarázta.
Fazakas Szabolcs elmondta, a tervek között szerepel, hogy a mondavadászat után a csicsói gyerekek színpadon is előadják a vár keletkezésének történetét.
A beérkezett mondaváltozatokat beszkennelik és egy adathordozóra teszik, melyet majd egy időkapszulában tavasszal elásnak a vár mellett, a régészeti területen kívül. Oda kerül majd egy információs tábla is Gyöngyössy Jánosnak a várról készült rajzával együtt.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!