Fizetik a vadkárokat, de már kevesen igénylik

Szentsimonban évente pusztítanak a vadak, idén azonban már senki nem kért kártérítést

Év végéig kifizetjük a védett nagyvadak által (medve, farkas, hiúz és vaddisznó) által okozott károkat azoknak a gazdáknak, akik már eljuttatták a károkat bizonyító iratcsomókat a minisztériumhoz – jelentette be Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter egy nemrég tartott sajtótájékoztató alkalmával. Ennek során elmondta, 2008 óta van érvényben az a törvény, ami szabályozza a vadkárok megállapítását, értékelését, valamint a megtérítési, kifizetési procedúrákat, ám kifizetés eddig nem történt. Jelenleg a minisztériumhoz 53 gazda tett le vadkárok megterítését szorgalmazó iratcsomót – hangsúlyozta a miniszter, kiemelve most, az idei költségvetés kiegészítéskor sikerült pénzt elkülönítenünk a vadkárok kifizetésére. A letett kérések értéke meghaladja a 111 ezer lejt.

Az embereknek elegük van a hazugságból

„Idén egyetlen vadkárral kapcsolatos bejelentést sem kaptunk” – tudtuk meg Fábián Lászlótól. Csíkszentsimon polgármestere szerint ez annak tulajdonítható, hogy tavaly ugyan számos dokumentációt összeállítottak és juttattak el az illetékes szervekhez, a gazdák egyetlen lejt sem kaptak. „Vadkár mindig van, ám az emberek unják a hazugságot és a bürokráciát, főleg, ha még pénzben sem részesülnek a végén” – nyugtázta a községvezető.

Kicsit jobb helyzetben van ebből a szempontból Gyimesfelsőlok. Timár Zsombor László polgármester tájékoztatása szerint itt 14 ügycsomó készült el ebben az évben, ám a konkrét esetek száma ennél nagyobb lehet. „Többször hangsúlyoztuk az embereknek, jobb ha összeállítják a dossziét, minthogy semmit sem tesznek” – fogalmazott az elöljáró. Hozzátette, hallomásból több vadtámadásról is értesültek, ám a korábbi negatív tapasztalatok miatt ezeket elmulasztották bejelenteni.

Várhegy környékéről a legtöbb

„Idén 35 esetben szálltunk ki kárfelmérni” – említette kérdésünkre Both József. A környezetvédelmi ügynökség osztályvezetője elmondta, Várhegyről jelentették a legtöbb esetet, szám szerint ötöt. A többi egyenletesen oszlik meg Tölgyestől Oroszhegyig, illetve Gyergyóújfalutól a Gyimesekig. „A Gyimesközéploki Sötétpatakán például nagyon rájár a rúd egy gazdára, évente megöli egy tehenét a medve” – mesélte Both József.

A 2006-ban elfogadott vadásztörvény előírja a vadkárok megtérítését, ugyanakkor a 2008-ban megjelent 1679-es kormányrendelet szabályozza a vadkárok megtérítésére vonatkozó eljárásokat. Ennek megfelelően kártérítés igényelhető minden olyan esetben, amikor károsodik a termés vagy az erdőalap, illetve háziállat sebesül meg vagy pusztul el a vadak miatt. A károk felmérését egy bizottság végzi, amelynek tagja az önkormányzat, a környezetvédelmi ügynökség és az erdészeti felügyelőség egy-egy képviselője, esetenként az illetékes vadásztársulat vagy természetvédelmi terület adminisztrációjának munkatársa. Az eljárás során a kárvallott 24 órán belül kell jelezze az esetet a polgármesteri hivatalnál, illetve a vadásztársulatnál. Ugyancsak 24 órán belül kell összehívni a szakbizottságot, az ezt követő két napon belül helyszínelni kell, majd elkészül a jelentés és az iratcsomó. Ez a Brassói Regionális Erdészeti-Vadászati Felügyelőséghez kerül, ez a szerv hivatott eldönteni, hogy a kártérítési igénylés felkerül-e a Környezetvédelmi Minisztériumhoz.