Július 15-én elhunyt Barabási László (1943. április 15., Kolozsvár–2013., Csíksomlyó) csíksomlyói író és történész. Hosszú ideig a Hargita megyei múzeumhálózat igazgatója volt. A romániai változásokat követően Budapesten újságíróként dolgozott, majd visszatért Székelyföldre, és a Hargita lábánál élt, főként a magyar és a székely történelem kutatásának szentelte élete utolsó éveit.
2013. július 16., 12:012013. július 16., 12:01
2013. július 16., 15:492013. július 16., 15:49
Barabási László Kolozsváron született, ahol a családnak szállítási vállalata volt. Az 1948-as államosításkor a családot Gyergyószentmiklósra telepítették, ahol elvégezte iskoláit, és a Magyar Vegyes Líceumban, a mai Salamon Ernő Gimnáziumban érettségizett. 1961-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán, magyar és történelem szakon. Az egyetemen dr. Kócziáni Lászlónak, Nyírő József vejének az irányításával népköltészeti gyűjtéseket folytatott Maros megyében. Egyetemi évei alatt jelentek meg első karcolatai, helyzetképei a napilapokban.
1964-től Gyergyótekerőpatakon tanított, ahol kinevezték a kultúrotthon igazgatójának. 1966 nyarán Balánbányára költözött, ahol szintén kultúrigazgatóként tevékenykedett. Itt zenekart hozott létre, tánccsoporttal és varieté-együttessel. Ő írta a műsorok szövegeit, és rendezte a darabokat. „Bányásztoborzás\" jeligéje alatt bejárta Erdély magyarlakta vidékeit, több mint 1500 előadást tartván a Zsíl-völgyétől a Szilágyságig Madaras Gábor, Cseh Judit, Széles Anna vendégszereplésével. Mindezek mellett feldolgozta a Csíkszentdomokosi Római Katolikus Parókia Balánbányára vonatkozó okiratait, a Balánbánya története című kötetének anyagát. Ebben az időben szerezte meg második diplomáját, történelemből államvizsgázván a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, áll a fia, Barabási Albert László által a szerkesztőségünkbe eljuttatott nekrológban.
1981-ben a Művészeti Népiskola igazgatója, majd 1983-ban a Hargita Megyei Múzeumhálózat (ma a Csíki Székely Múzeum) muzeográfusa és igazgatója lett. Ő volt a kurátora annak a fotótörténeti kiállításnak, amely átfogta a Hargita megyei fényképészet történetét az 1800-as évektől napjainkig. Az Új Életben és A Hétben megjelenő néprajzi cikkei lassan aláásták a hivatalos szervek bizalmát vele szemben. 1988-ban leváltották, és mivel senki sem merte alkalmazni, néhány hónapot autóbusz-vonalellenőrként dolgozott. A hatalom, hogy megszabaduljon tőle, turistaútlevelet adott, és rövidesen már Budapesten dolgozott a Belvedere képzőművészeti folyóirat főmunkatársaként. Később egy nemzetközi áruközvetítő vállalat kereskedelmi igazgatója lett.
1990 decemberében telepedett haza Csíksomlyóra vállalkozóként. Itt adta ki a Balánbánya története című ipari monográfiáját. 1998 után teljesen az írásnak szentelte idejét, ekkor kezdődött legtermékenyebb szerzői korszaka. 2006 és 2012 között évente két könyvet írt és jelentetett meg. Elsőként a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület kiadásában jelent meg a Csillagösvényen című történelmi kisregénye, amelyet a székely történelemről írt trilógiája (Hol vagytok székelyek?; Székely-magyar történelem Attilától máig; A székely rendtartás) követett. Ezután a világtörténelemről írt trilógiája következett (Az emberiség története, I. kötet: Ősi titkok avagy a mi történelmünk?; Az emberiség története, II. kötet: Ádám ősei; Az emberiség története III. kötet: Változó világ).
Több szakmai társaság és a Székely Szellemi Egyesület vezetőségi tagja volt. Munkáit a szélesebb körű magyar közönséggel Varga Csaba filmrendező ismertette meg a Fríg kiadó segítségével.
Temetése július 18-án lesz Csíkszeredában, a Kalász-negyedi temetőben.
Két csíkszeredai tanintézet udvaráról tűnt el egy nap alatt két gyermekbicikli, a biciklilopások ügyében a csíkszeredai városi rendőrség is nyomozást indított.
Kétszer is riasztotta a hatóságokat medve miatt egy szécsenyi lakos keddre virradóan, mivel a vadállat – hiába hajtották el – pár óra eltéréssel ismét visszatért az udvarára. Csíkszereda környékén tucatjával tartózkodnak medvék.
Hamarosan a Mihai Eminescu utcai Márton Áron Kulturális Központ épületébe költözik a csíkszeredai városháza több szakosztálya a városháza felújítási munkálatainak idejére. A bérlés feltételeiről hétfői rendkívüli ülésen döntött a tanácsosi testület.
Fametszésre készülnek Csíkszeredában a Szabadság téren kedden, arra kérik az autósokat, ne parkoljanak a helyszínen a munkálatok ideje alatt – olvasható a Csíkszeredai Helyi Rendőrség közleményében.
Boldogok vagyunk – foglalta össze érzéseit hétfőn az államfőválasztás eredménye után Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere. A városban rekordszámú, több mint 20 ezer választó szavazott, többségük elutasítva a szélsőségességet.
Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
szóljon hozzá!