A nagy mennyiségű csapadék és a szélsőséges időjárás ellenére úgy néz ki, elfogadható év lesz az idei a mezőgazdaság számára. Mind a gabonafélék, mind a burgonya szempontjából a tavalyihoz képest jobb termésre számítanak a szakemberek. Természetesen ez még változhat, attól függően mit hoz a következő hetek időjárása. A búza minősége szempontjából az aratás előtti időszak meghatározó, az illetékesek szerint egy kis meleg igencsak jót tenne ennek a kultúrának.
2011. július 07., 17:372011. július 07., 17:37
2011. július 07., 17:422011. július 07., 17:42
Hamarosan kezdődik a búza aratása. A következő napok időjárása meghatározó lesz az árképzés szempontjából
„Valóban, idén sem túl kegyes az időjárás a gazdálkodókkal. Júniusban például a harmincból tizenkilenc napon esett az eső, júliusban egy kivétellel minden nap” – ecsetelte a helyzetet Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Szerencsére a tavalyihoz hasonló árvíz nem volt, azonban megyei szinten 575 hektáron fekvő különböző kultúrákban tett kárt a jég- és záporeső. A csíki régióban főleg Kozmás és Tusnád érintett ebből a szempontból, több tíz hektáron teljes a kár a talajvíz miatt.
Pozitív hozadéka is volt a szélsőséges időjárásnak
Mint azt az intézményvezető elmondta, júniusban például a sok éves átlagos jóval felülmúlta a lehullott csapadék, négyzetméterenként 110-160 liter között ingadozott, térségtől függően. „A gond az, hogy még Csíkban is egyre szélsőségesebbé válik az időjárás mind a hőmérséklet, mind a csapadék eloszlás szempontjából” – említette. Előfordult ugyanis, hogy míg egy területen szűk óra alatt 20-30 liternyi eső hullott négyzetméterenként, tíz-tizenöt kilométerre odébb egy csepp sem esett. Így olyan furcsa helyzet állt elő, hogy néhol akadtak olyan parcellák, ahol szárazsággal küszködtek a gazdák. Ez a jelenség inkább a gabonaféléket érintette.
Hőmérséklet szempontjából pedig volt olyan időszak, hogy harminc fok feletti hőmérséklet uralkodott, rá néhány napra fagypont közeli értéket mérhettünk. „Ahogy az embernek sem jó a nagy hőmérséklet ingadozás, így a növényeknek sem tesz jót” – állapította meg Török. Hozzátette, a burgonyánál mindezen jelenségek nem okoztak a tavalyihoz hasonló kárt, ezért a kultúrák állapota sokkal jobb. „Ennek két oka van: tanultak az emberek a tavalyi év tapasztalatából, odafigyeltek a növényvédelmi előrejelzésekre, és korábban kezdtek permetezni. A másik pedig, hogy a hőmérséklet szélsőséges ingadozása csökkentette a burgonyavész terjedésének intenzitását” – fogalmazott az igazgató.
A búzának jól jönne egy kis meleg
„Búzából közepes termésre számíthatunk idén, azonban a következő napok kritikusak a minőség szempontjából. Egy kis meleg nagyon jó hatással lenne” – jelentette ki az illetékes. Elmondása szerint a megyében legkorábban július közepén kezdődhet az aratás, a csíki régióban talán a hónap vége fele. Az igazgató úgy vélte, ha a búza tonnánkénti 216-220 eurós piaci árát vesszük figyelembe, előfordulhat, hogy aratáskor a tavalyinak duplája lesz a búza kilónkénti ára. Itt megjegyezézzük, 2010-ben nyarán ez az érték 45-47 bani volt, mostanra 1,05-1,10 lej körül mozog a felvásárlási ár. Az illetékes megjegyezte, sokszor az aratási előtti nyilatkozatok is hatásra lehetnek az árképzésre, ezért ezzel óvatosan kell bánni.
Az aratás dönti el az árat
Akárcsak az elmúlt két évben, az idén is jó minőségű és mennyiségű búzatermést jósolnak a szakemberek – nyilatkozta ifj. András Ignác. A csíkszeredai Harmopán Rt. vezérigazgatója szerint a búza felvásárlási árát jelentősen befolyásolja, hogy mikor sikerül elvégezni az aratást. Tavaly például a folyamatos esőzés miatt két-három hétig nem lehetett rámenni a parcellákra, ez idő alatt a termés minősége jelentősen romlott. „Tulajdonképpen lutri az egész. A kalászok most jó minőségűek, és ha az időjárás nem szól bele, körülbelül kilencven bani és egy lej közötti felvásárlási árra számítunk, ami körülbelül 5-10 százalékkal kevesebb a mostanihoz képest” – említette a cégvezető. Kijelentette, amennyiben a tavalyi jelenség ismétlődik, akkor ez a felvásárlási ár növekedését vonja maga után. Ebben az esetben a péktermékek ára is emelkedhet 5-10 százalékkal. Normális körülmények között azonban nem kell számítani drágulásra a következő negyedévben.
2005. augusztus 23-án Udvarhelyszék egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája rázta meg a térséget. A Nyikó mente csendes patakja, a Fehér-Nyikó néhány óra alatt tomboló áradattá változott, és hirtelen, pusztító erővel tört rá a településekre.
Diónyi jégdarabok hullottak Bodzafordulón a pénteki vihar során. A közösségi oldalakon közzétett fotók tanúbizonysága szerint a jégeső nemcsak a kertekben pusztított, hanem az autókban is kárt tett.
Autó gázolt el két kisfiút Marosvásárhelyen a Segesvári út és a Hidegvölgy utca kereszteződésénél, a gyalogátjáró mellett – közölte a Maros megyei tűzoltóság. A gyermekeket súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
A nyári vakációt kihasználva javában zajlanak a felújítási és átalakítási munkálatok a Nagy Imre Általános Iskola udvarán, amely teljesen új formát ölt a közeljövőben.
Nincs készülőben háború Romániában, és senkit nem visznek el katonának – jelentette ki pénteken Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Megérkezett Hargita megyébe mind az 54 elektromos busz, amelyek csaknem 1600 Hargita megyei diákot szállítanak iskolába idén ősztől. A járműveket jövő héten adják át a helyi önkormányzatoknak.
A roncsautóprogram módosított pályázati útmutatója szerint idén 18 500 lejjel támogatja az állam az elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás autók vásárlását.
Hatvanöt éves férfi holttestét találták meg Csobotfalva közelében augusztus 21-én délután. A Hargita megyei rendőrség tájékoztatása szerint bika támadhatta meg az áldozatot, aki ennek következtében életét vesztette.
A Richter-skála szerint 4,4-es erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 18 perckor az olténiai Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP). Ezt később 4,2-es erősségűre módosították.
A kötelező heti óraszám kettővel történő megemelése után a tanárok mintegy 98,6 százaléka ugyanabban az iskolában marad, 1,4 százalékuk pedig más tanintézetekben is fog tanítani – tájékoztatott pénteken az oktatási minisztérium.
szóljon hozzá!