Büdösfürdő: teljes „háború” vagy békés kiegyezés?

Az említett kilenc hektáros területen 80 üdülőház található. Ezekkel kapcsolatban a 700 személyből álló tagság úgy döntött, fenntartóik bérleti díjat kell fizessenek. Ennek értéke közbirtokossági tagok esetében ötven bani négyzetméterenként, nem közbirtokossági tagoknak pedig 1,50 lej. A házanként hasznosítható terület nagyságát 300 négyzetméterben maximalizálták. Az erdőalapba sorolt területeken található ingatlanokra, illetve kertekre viszont nem köthető semmilyen bérleti szerződés. Tudni kell, hogy az ingatlanokra a fenntartók nagy része egy esetleges adásvételi szerződésen kívül semmilyen engedéllyel nem rendelkezik. Sokak elmondása szerint többen büntetést is fizettek a múlt rendszerben az építkezési engedélyek hiánya miatt.

„A házam 1991-ben volt építve. Jóhiszeműen vásároltam meg tizenkét évvel ezelőtt. Márciusig senki nem háborgatott, senki nem jött. Ezzel együtt adót is fizettünk a telekre” – méltatlankodott István Gyula, akinek háza, a közbirtokosság szerint, az erdőalapba tartozó részen található. A csíkszeredai lakos megkérdőjelezi a birtokba helyezés jogosságát, ugyanakkor illegális fakitermeléssel is vádolja a közbirtokosságot. „A drótkerítésem le van verve, a bejárati kapu össze van törve, és az udvarról kivágtak, akkor úgy tudtam, négy fát. Birtokháborítás és rongálás címen feljelentést tettem” – emlékezett vissza az idén márciusban történt eseményekre, melyek tulajdonképpen elindították a lavinát.

Az érintett elmondása szerint írásban folyamodott a közbirtokossághoz, magyarázatot kérve arra, miért mentek be az udvarára. A panasz benyújtásakor viszont megfenyegették, erről állítólag hangfelvétel is készült. István Gyula szerint semmi sem bizonyítja, hogy a közbirtokosság korábban rendelkezett ezzel a területtel, ezért jogtalan a tulajdonba helyezés. Ő maga viszont semmilyen tulajdonjogot igazoló iratot nem tud felmutatni a telkével kapcsolatban az adásvételi szerződésen kívül. A panaszos mindezek mellett azt sem ismeri el, hogy háza az erdőalaphoz tartozó területen lenne, hiszen, úgy véli, ennek megállapításához egy három évvel ezelőtti törvényre hivatkoznak, ám a ház korábban épült, visszamenőleg pedig nem alkalmazható a jogszabály.

Ha „háborút” akarnak, akkor legyen

„Május 25-én feljelentettem a közbirtokosságot az illetékes hatóságnál illegális fakitermelésért, amit a házam melletti erdőben hajtottak végre” – jelentette ki István Gyula. Hozzátette, tizenegy évig ők maguk is vigyáztak az erdőre, ám amióta tulajdonjogot szerzett a közbirtokosság, gőzerővel zajlik a kitermelés. „A szentimrei Büdösfürdő olyan hely, ahová az emberek azért mennek, hogy pihenjenek és kezeltessék magukat. Azért menjek oda ki, hogy egész nap hallgassam a láncfűrész hangját? Erdőkitermelést végeztem, tudom, mit lehet kivágni, és mit nem. Itt nem állunk meg, kitisztázunk mindent” – szögezte le a csíkszeredai lakos.

Elbirtoklást kezdeményeztek

Szeptember tizenhatodikán lesz az első tárgyalása annak a bírósági pernek, melynek során elbirtoklással kéri a tulajdonba helyezést István Gyula a szóban forgó büdösfürdői terület kapcsán. „A jogszerű elbirtoklást kértük. A polgári törvénykönyv megfelelő cikkelye alapján tíz év zavartalan használat után jogosan elbirtokolható” – magyarázta, hozzátéve, először tárgyalni szerettek volna, de nem volt, akivel. István a bérleti díjjal kapcsolatos közbirtokossági döntést is jogszerűtlennek, mi több, zsarolásnak tartja, emellett az évek során a polgármesteri hivataloknak befizetett adók jogosságát is megkérdőjelezi. „A többi tulajdonossal is szóba akarunk állni, hiszen akik tíz éve használják az ingatlant és a telket, jogosan követelhetik az elbirtoklást” – hangsúlyozta a panaszos, mondván, a fő cél az, hogy a többi károsulttal együtt fellépjenek a közbirtokossággal szemben.

Jogos vagy jogtalan az elbirtoklás?

Az elbirtoklási ügyek mindig nagyon komplikáltak, nem lehet általános választ adni, egyenként kell megvizsgálni az eseteket – magyarázta egy neve elhallgatását kérő ügyvéd. Elmondása szerint nem mindegy, hogy a polgári törvénykönyv alapján akarunk elbirtokolni valamit, vagy a telekkönyvi elbirtoklásról beszélünk. Előbbi esetben 30 éves háborítatlan használat az alapfeltétel. Ez azt jelenti, hogy ebben az időben senki nem tartott igényt a területre. Ha viszont telekkönyvi elbirtoklásról van szó, akkor az egyik feltétel az, hogy a telekkönyvi tulajdonos halálától teljen el 20 év, és az alatt, aki használja a területet, tudja bizonyítani, hogy háborítatlanul teszi azt. Az elbirtoklást viszont számos törvény szabályozza, nem mindegy, melyik hatálya alá esik az illető eljárás, így csakis a bíró döntheti el, megvannak-e a feltételek erre. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy egy büntetés kifizetése nem helyettesíti az építkezési engedélyt, ezt utólag ki kell váltani.

A pereskedés az utolsó megoldás

„Azokat a területeket nem lehetett visszaszolgáltatni, amelyen bármilyen építmény van. Erre azzal érvelhetnek, hogy nincs építkezési engedélyem. Ám 34 évig fizettem az adót, a Csíkszentkirályi Polgármesteri Hivatal akkoriban ezért nem bontatta le a házamat, a szentimrei úgyszintén. A közbirtokosság elhitette valakivel a törvényszéken, hogy ezen a területen nincs semmi” – ez már Orbán Attila részéről hangzott el, aki szintén érintett az ügyben. A csíkszeredai lakos szerint jó lenne, ha már felfigyelne valaki erre a visszás helyzetre, és rendet tenne a dolgok között. „Adják meg a lehetőséget, hogy valahogy törvényesítsük ittlétünket” – jegyezte meg a panaszos, aki a bérleti díj nagyságát is sérelmezte. Nem tudják megérteni, hogy 21 és 450 lej között mi a különbség? Nem a fizetéstől zárkózunk el, bírósági eljárást sem akarunk, de ne húzzák le rólunk az utolsó bőrt is” – nyomatékosított Orbán. Mint kifejtette, a törvények szerint szentimrei legelős területekre legtöbb 60 banit lehet bérleti díjként kérni, jó lenne, ha ezt is szem előtt tartaná a közbirtokosság. „Egy hosszú távú szerződést szeretnénk, méltányos bérleti díjjal. Békés és civilizált egyezségre törekszünk, ha nem lehet, megyünk a törvényszékre” – mondta összegzésként Orbán Attila.

Ladányi: akár bíróságon is megvédjük a kiadott birtokleveleket

„Vannak az 1920-as években vásárolt területek is, ám a nagyobb rész régi területe a közbirtokosságnak, legalábbis amennyire ezt a dokumentumok alapján ki lehetett bogozni. Kihangsúlyozom, ezt csakis a helyi szakemberek tudták összeállítani, ez az ő felelősségük is” – fogalmazott érdeklődésünkre Ladányi László Zsolt. Hargita megye prefektusa, aki egyben a megyei földosztó bizottság vezetője is, kifejtette, ebben a konkrét esetben egy 2008-as bírósági határozat hagyta jóvá a tulajdonba helyezést, némi módosítással. Így a dokumentációt újra össze kellett állítani, méréseket elvégezni, ekképp állították ki 2010-ben a végleges tulajdonlevelet. Az illetékes fontosnak tartotta kihangsúlyozni, kizárólag a területek tulajdonjogának tisztázása után lehet házakról és ingatlanokról beszélni. Amennyiben a vitatott területen levő ingatlanok nem törvényesen épültek oda, nem is lehet visszaszolgáltatásnál figyelembe venni, hiszen ha valakinek a területére valaki törvénytelenül felépített valamit, az nem szerepelhet ott, mint egy jogszerűen elkészült létesítmény. „Ezeket a területeket vissza kellett szolgáltatni jogos tulajdonosának. A tulajdonosnak joga van arra, hogy elfogadja vagy nem az építkezéseket. Vagy bért kér ezekre, vagy lebontatja azokat” – vélte a prefektus, aki szerint a tulajdonjog szent és sérthetetlen.

A közbitokosság álláspontja változatlan

„Az 1900-as telekkönyvi helyzethez képest még mindig vannak vissza nem szolgáltatott területeink” – tudtuk meg a csíkszentimrei közbirtokosság elnökétől. Jakab Imre elmondta, több ezer hektár erdős és legelős területet igényeltek vissza, a dokumentációkat a helyi földosztó bizottsághoz tették le még 2001-ben. „Érvényes birtoklevelünk van, ha valaki azt megkérdőjelezi, menjen a törvényszékre” – fogalmazott az elnök. Hozzátette, a bérleti díjról és a használható területről közgyűlési döntés született. Ha valakik ezzel nem értenek egyet, forduljanak írásban a közgyűléshez, amely ismételten döntést hozhat az ügyben. „Az álláspontunk mindenesetre változatlan” – tette hozzá Jakab Imre.