
Illusztráció
Fotó: Sándor Csilla
A romániai mezőgazdasági területeknek több mint 40 százaléka idegen állampolgárok tulajdonában van – állította keddi sajtótájékoztatóján Daniel Buda európai parlamenti képviselő.
2018. február 13., 13:352018. február 13., 13:35
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Beszterce-Naszód megyei székházában tartott sajtókonferencián Buda arról számolt be, hogy Románia esete az Európai Parlamentben is többször szóba kerül, ugyanis mezőgazdasági területeinek 43 százaléka külföldi kézben van. Emiatt
– vélekedett az EP-képviselő, aki szerint a földek idegen tulajdonba kerülése nemzetbiztonsági kérdés, és ha nem rendezik ezt sürgősen, akkor az a helyzet fog előállni, hogy a románok „saját országukban lesznek eperszedők”
– számol be az Agerpres.
Arra az újságírói kérdésre, hogy egy, a földterületek megvásárlási jogát korlátozó törvény nem vonná-e maga után a Romániával szembeni kötelezettségszegési eljárást, mint ahogy az Magyarország esetében is történt, az EP-képviselő Franciaország példáját említette.
Franciaországban tíz évet kell élned az adott régióban, ha mezőgazdasági területet akarsz venni, francia nőt kell feleségül venned, be kell bizonyítanod, hogy aktív mezőgazdász vagy – én semmi mást nem teszek, csak a francia mintát átültetem Romániára. Nem kell nekem feltalálnom a kereket. Ha ezt bevezetnénk, többé senki nem vásárolna területeket spekulációs célzattal, mint most –jelentette ki Buda, aki szerint jelenleg a legtöbb mezőgazdasági támogatás olyan cégekhez kerül, amelyek többségi tulajdonosa nem uniós állampolgár.
„Az első tíz cég, amely támogatást kap, nem az Európai Unióból van, hanem azon kívüli országokból: Libanonból, Kínából, satöbbi. Mi a támogatásokat az EU-n kívülre exportáljuk” – állította az európai parlamenti képviselő.
Románia területének jelentős részére érvényes szélriasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Nicușor Dan államfő nem támogatja, hogy népszavazást írjanak ki a bírák és ügyészek különnyugdíjának témájában.
A kormánykoalíció a minimálbér változatlan szinten tartását támogatja – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jövő héten a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel is egyeztetnek a témáról.
A kétezres évek elején egy maffiaszerű szervezet működött Csíkszeredában, amelynek felszámolásában Szondy Zoltán újságíróként oroszlánrészt vállalt; kétszer meg is verték. Erről az időszakról is mesélt a Székelyhon közéleti műsorában, a Summában.
Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.
Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.
A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.
A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.
szóljon hozzá!