Gheoghe Filip szerint elszántsággal kell végezni minden munkát
Fotó: Barabás Ákos
A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője Gheorghe Filip, és rendszerint a kékhírekben szólal meg, sokan nem tudják, hogy szenvedélye a művészet, főként a költészet és a színház, egy időben rímekben írta a rendőrségi közleményeket is, nemsokára pedig egy színdarabot rendez fiatalokkal. A sajtó által a lakosság és rendőrség között összekötő kapocsként tevékenykedő szóvivőt munkájáról és hobbijairól kérdeztük.
2017. március 26., 10:172017. március 26., 10:17
2017. március 26., 17:022017. március 26., 17:02
– Hogyan döntötte el, hogy rendőr lesz?
– Nem akartam mindig rendőr lenni, de édesanyám nyomására mégis az lettem. Ő beszélt rá, hogy jelentkezzek, és bár sosem utasítottam el a gondolatot, eleinte mégsem fogadtam el teljesen, nem arra vágytam tiszta szívből. Ennek ellenére mégis úgy gondolom, nem az a fontos, hogy azt csináljuk, amit szeretünk, hanem az, hogy szeressük, amit épp csinálunk. Ritkán van esélyünk azt csinálni, amit valóban kedvelünk. Ha nem is teljesül be az álmunk, fontos, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Nekem ez nem esik nehezemre, noha a rendőri szakmát lenézik, mert a rendőr nem egy mesebeli szereplő, akit mindenki szeret, hiszen bírságol, eljárást indít, elkoboz és felfüggeszti a jogosítványt. Ennek ellenére tisztelni kell, és neki is helyesen kell végeznie munkáját. Ha ezt becsületesen, a jó érdekében és az emberekért teszi, akkor nemes munka. Nekem például
nem kell közelednünk. Én Hargita megyében születtem, itt végeztem tanulmányaimat, és azután sem hagytam el az itteni közösséget, miután rendőrré váltam.
– Hogyan vált a rendőr-főkapitányság szóvivőjévé?
– Előtte több tíz vagy száz rendezvényen voltam bemondó, fesztiválokon voltam díjazott, és jártas voltam a művészetek terén a színház és vers által. Amikor rendőr lettem, nem hagytam abba ezeket, újdonsült rendőrként szülővárosomban, Balánbányán két évig a tanulók klubjába járó diákok színházi oktatója is voltam. Ám néhány rendőrtársam rosszindulata miatt felmondtam tanári állásomból, pedig szívből végeztem, és nem gátolta rendőri tevékenységemet.
Fotó: Barabás Ákos
– Miért nem váltott?
– Amikor szóvivővé váltam, megtaláltam azt, ami igazán boldoggá tesz: a kommunikációt és a kapcsolattartást az emberekkel. Szóvivőként összekötő elem lettem a polgárok és a rendőrség között, az újságírók által. Fontos itt megjegyeznem, anélkül hogy magasztalnám az újságírókat, hogy a megyében dolgozó sajtósok helyesen közlik az információkat. Annyira könnyű rosszat írni, bemocskolni valakit, negatív képet festeni valamiről, ezt kijavítani viszont annál nehezebb. A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjeként ritkán éltem a replika jogával, hiszen az gyakran csak tovább rontja a helyzetet. Sokan azt hiszik ilyenkor, hogy ki akarjuk magyarázni magunkat, nem pedig tisztázni a tényeket, javítani a helyzeten.
– Mi segített önnek leginkább a szóvivői szerepben helytállni, fejlődni?
– Szóvivőként rengeteget segített az, hogy helybéli vagyok, hogy ismertem az itteni magyar, román és roma közösséget. Sokat számított művészi beállítottságom és színpadi tapasztalatom, hiszen oldottan és lámpaláz nélkül, természetesen tudok kommunikálni. Persze mindig van némi izgalom ebben a munkában, ám építő jellegű számomra. Emellett számított az is, hogy nem egyből váltam szóvivővé, hiszen előtte négy évig a közrendvédelmi osztály munkatársaként terepeztem, majd további nyolc évet a jogi osztályon dolgoztam. Ez a tapasztalat segített rálátni a rendőrség teljes tevékenységére.
Fotó: Barabás Ákos
– Hogy néz ki egy rendőrségi szóvivő munkanapja?
– Nem igazán létezik a munkanap fogalma, mert bár a program reggel nyolctól négyig tart, mégis megtörténhet, hogy este hívnak fel az újságírók vagy ünnepkor. Egyértelmű, hogy ezt a munkaprogramot nem lehet betartani, és lényegében folyamatos felkészültségben kell lenni, sosem kapcsolom ki a szolgálati telefonomat. Reggel rendszerint elsőként elkérem a diszpécsertől az utóbbi huszonnégy órában történt események feljegyzéseit, és ha nem voltak rendkívüli, súlyosabb esetek, amelyeket már korábban leközöltem a sajtónak, akkor összeállítom a közleményeket. Mindennap legalább egy újságíró felhív valamilyen témával kapcsolatosan, de megtörténhet, hogy öten-hatan érdeklődnek, akár több kérdéssel is. Nem igazán van időm unatkozni.
– Melyek a legnehezebben közölhető témák?
– Mi nem politizálhatunk, egy-egy sajtótéma viszont politikai töltetű, és ezeknél nagyon figyelmesnek kell lennem, hogy ne keverjem bele az intézményt politikai vitába. Nehézséget okoz a helyzet kezelése akkor is, amikor egy cselekményben a részt vevő személyek etnikai hovatartozásáról vagy foglalkozásáról is szó esik. Sokszor nem értik meg az emberek, hogy minket tényleg nem érdekel, ha a balesetező sofőr éppen politikus, rendőr vagy bármi más, csak hogy megszegte a törvényt, és abban a pillanatban autóvezetőként kérjük számon. Továbbá a különféle konfliktusokban nagyon könnyű felhozni az etnikai kérdést, könnyű rámondani egy vitára, hogy interetnikai konfliktus, de az emberek mindenféle okok – pénz, alkohol, felindultság vagy csak egyszerű hülyeség – miatt össze tudnak veszni. Szerencsére nekünk sosem kellett interetnikai konfliktusokról beszámolnunk.
így nem szívesen használnám ezt a kifejezést. Segített az is, hogy Hargita megyei vagyok, ha máshonnan lennék, lehet, becsapott volna egy-egy helyzet. A legnehezebb viszont tragédiákról beszámolni. Nem vagyok robot, nem tudok teljes mértékben kívülálló maradni magánemberként, főleg ha emberek haláláról van szó.
Fotó: Barabás Ákos
– Rímekben is írt rendőrségi közleményeket. Foglalkozik még ma is a művészettel?
– A munkámnak köszönhetően most is foglalkozhatok művészi tevékenységekkel, például a csíkszeredai Bunavestire irodalmi kör tagja vagyok, ahol versbe vagy folkzenébe foglaljuk gondolatainkat. A belügyminisztérium irodalmi körével is vannak közös tevékenységeink. Most pedig a Miron Cristea Művelődési Központban egy színdarabot viszek színre a helyi fiatalokkal.
– Ha nem lett volna rendőr, akkor milyen szakmát választott volna?
– Színész szerettem volna lenni, kilencvenben felvételiztem a bukaresti Ion Luca Caragiale Színművészeti Intézetbe, de nem sikerült. Nem tudom, hogy sajnos vagy szerencsére, de inkább szerencsére. Sokszor azt kérjük Istentől, amiről azt gondoljuk, hogy kellene nekünk, de ő azt adja helyette, amire valóban szükségünk van. Sokszor kértem én is valamit, dolgoztam érte, de nem jött össze, majd rájöttem, hogy sokkal jobban sikerült, mint ha az eredeti vágyam megvalósult volna. Nem mondom, hogy haladjunk az árral, de ne dacoljunk, amikor nem jön össze valami, hiszen fontos megbékélnünk azzal, hogy nem minden lehet úgy, ahogyan mi akarjuk. Örvendjünk a jelennek.
Életrajzi adatok
Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője 1971. december 14-én született Balánbányán. Középiskolai tanulmányait Csíkszeredában végezte a Matematika-Fizika Líceumban, majd a nagyszebeni Lucian Blaga-egyetem jogi karán diplomázott. 2006. április elseje óta a rendőr-főkapitányság szóvivője, tavaly márciusban sikeresen vizsgázott, így 2016. június elsejétől hivatalosan is rendőrtiszt. Házas, jelenleg Csíkszeredában él.
Keresési és mentési akció zajlik Maroshévízen, a Maros folyónál, ahol egy férfi eltűnését jelentették.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
szóljon hozzá!