Július első szombatján minden évben megtelik a csíksomlyói nyereg a különböző vidékek népviseleteibe öltözött ünneplőkkel. Az Ezer Székely Leány Napja a Szabadság térre szervezett rövid találkozóval kezdődött, ahonnan lovas szekerekkel, hintókkal vonultak fel a rendezvény fő helyszínére, ahol a szentmisét Sebestyén Ottó csíkzsögödi plébános mutatta be. A liturgiát követően Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere szólalt fel a Hármashalom-oltár színpadán.

„Külön köszöntöm László Pál egykori csíkszeredai polgármester csapatának azon tagjait, akik még ma is bekapcsolódnak az eseménybe, akik a rendszerváltás után újraélesztették a rendezvényt, továbbá a csíktaplocai kezdeményező közösséget, akik hosszú éveken át áldozatos munkával szervezték a találkozót, valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest és a városháza kollégáit, akiknek lelkes munkája ma itt minket ide összehozott” – köszöntötte a polgármester az Ezer Székely Leány Napjának résztvevőit.

Hozzáfűzte, ez az ünnep lehetőséget teremt számunkra, hogy a mindennapok pörgéséből kiszakadva magunkra vegyük őseink viseletét, elénekeljük az ősi dallamokat, imádkozzunk, és a muzsikusok által húzott ősi ritmusokra közösen „dobbanjon” a lábunk és a szívünk. Lehetőséget teremt arra, hogy megéljük: összetartozunk.

„Abban a pillanatban, amikor felöltjük népviseletünk egy darabját, legyen az ing, mellény vagy szoknya, megváltozunk. Az igazi nagy változás, a csoda akkor teljesedik ki, amikor teljes viseletet veszünk fel. Rögtön

Csíkszereda polgármestere arról is beszélt, hogy a hagyományok, a viselet, a néptánc, a népzene, a népi gyermekjátékok és a különböző népi szokások nélkülünk nem létezhetnének, ezért a közösségünk megtartó erejére nagy szükség van. Hozzátette,

A rövid ünnepi felszólalást követően a néptánccsoportok előadásai következtek. A fellépések mellett még számos szórakoztató programban vehettek részt a felnőttek és gyermekek egyaránt. Többek között felpróbálhatták a különböző tájegységek viseletét a Hargita-együttes viselettárából; különböző népi mesterségekbe, kézművességbe nyerhettek betekintést (kenderfonás, tojáspatkolás, csomózás, bogzás, székelykapu-faragás, szalmakalapvarrás, bútorfestés).

A rendezvény tiszteletbeli házigazdája idén Csíkszereda volt, jövőben Csíkszentdomokos veszi át a stafétát, és ezzel együtt hagyományosan a két faragott esketőszéket is.