Beder Tibor emlékére

Beder Tibor örmény felmenőkkel is rendelkező háromszékiként a Beszterce-Naszód megyei Kisrebrán született 1938-ban, 1959-ben végzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem geológusmérnöki és földrajztanári szakán. Az egyetemi évek alatt erősödött meg benne a magyarságtudata, akkor bontakozott ki érdeklődése a környező világ iránt.

Gyalogosan bejárta Kolozsvár környékét, később Erdély és Székelyföld különböző vidékeit. Csíkszeredában telepedett le, ahol beindította a Jöjjön velünk! természetjáró mozgalmat. 1981-ben határozta el, hogy gyalogosan keresi fel a törökországi Macarköy falut, ahol 500 évvel azelőtt odaszármazott magyarok utódai élnek – erre 1990-ben nyílt lehetősége. A rendszerváltás után 12 évig volt Hargita megye főtanfelügyelője, dolgozott megyei önkormányzati képviselőként, közben a székelyek és a török nép közötti kapcsolatot építette. Mikes 207 levele alapján bejárta és feltérképezte a bujdosók útját, Mikes-zarándoklatokat, Lármafa-találkozókat szervezett. Több kopjafát és székely kaput is állíttatott Törökország különböző településein, többek között Rodostóban (Tekirdag) is, mely város díszpolgári címét is elnyerte.

Tapasztalatait, utazásait, meglátásait több kötetben foglalta össze, közösségépítő tevékenységét számos díjjal, elismeréssel jutalmazták, elnöke volt a Magyarok Székelyföldi Társaságának, a Julianus Alapítványnak és a Johannita Segítő Szolgálat erdélyi kirendeltségének is.

„Sokszor gondolkoztam, hogy miért érdemes tenni a közért. Rájöttem, az emberekből áradó öröm kárpótol” – mondta egy korábbi, a Csíki Hírlapban és a Krónikán megjelent interjúban.