Archív. Fotó: Kristó Róbert
Életének 83. évében elhunyt Beder Tibor nyugalmazott földrajztanár, volt Hargita megyei főtanfelügyelő, közíró, a magyarságtudat erősítésének önzetlen és elkötelezett harcosa, a török–magyar barátság zászlóvivője.
2020. május 04., 16:552020. május 04., 16:55
2020. május 04., 18:062020. május 04., 18:06
Beder Tibor örmény felmenőkkel is rendelkező háromszékiként a Beszterce-Naszód megyei Kisrebrán született 1938-ban, 1959-ben végzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem geológusmérnöki és földrajztanári szakán. Az egyetemi évek alatt erősödött meg benne a magyarságtudata, akkor bontakozott ki érdeklődése a környező világ iránt.
Gyalogosan bejárta Kolozsvár környékét, később Erdély és Székelyföld különböző vidékeit. Csíkszeredában telepedett le, ahol beindította a Jöjjön velünk! természetjáró mozgalmat. 1981-ben határozta el, hogy gyalogosan keresi fel a törökországi Macarköy falut, ahol 500 évvel azelőtt odaszármazott magyarok utódai élnek – erre 1990-ben nyílt lehetősége. A rendszerváltás után 12 évig volt Hargita megye főtanfelügyelője, dolgozott megyei önkormányzati képviselőként, közben a székelyek és a török nép közötti kapcsolatot építette. Mikes 207 levele alapján bejárta és feltérképezte a bujdosók útját, Mikes-zarándoklatokat, Lármafa-találkozókat szervezett. Több kopjafát és székely kaput is állíttatott Törökország különböző településein, többek között Rodostóban (Tekirdag) is, mely város díszpolgári címét is elnyerte.
Tapasztalatait, utazásait, meglátásait több kötetben foglalta össze, közösségépítő tevékenységét számos díjjal, elismeréssel jutalmazták, elnöke volt a Magyarok Székelyföldi Társaságának, a Julianus Alapítványnak és a Johannita Segítő Szolgálat erdélyi kirendeltségének is.
„Sokszor gondolkoztam, hogy miért érdemes tenni a közért. Rájöttem, az emberekből áradó öröm kárpótol” – mondta egy korábbi, a Csíki Hírlapban és a Krónikán megjelent interjúban.
Három székelyudvarhelyi fotós, Balázs Attila, Erdély Bálint Előd és Magyari Hunor munkáit lehet megtekinteni Székelyudvarhely központjában. A kiállításokat szerda este nyitották meg baráti hangulatban.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint már a romániai elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet a döntés Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról, amelyet december végéig hivatalosítanak, és a gyakorlatban jövő év tavaszától lenne érvényes.
Szinte lehetetlen megjósolni, hogy milyen árak szerepelnek majd a számlákon 2025. április 1-jétől, ettől függetlenül az energiaügyi miniszter „belőtte”, hogy nagyjából milyen intervallumban mozoghat az elektromos energia kilowattóránkénti ára.
A hálózaton végzett javítási munkálatok miatt nem lesz víz a mai napon Gyergyószentmiklós egy részén.
Csíkszereda és Izmir, valamint a két város környékének szépségeit tárják a nézők szeme elé a megyeháza földszinti kiállítóterében nyíló fotókiállítással pénteken.
Az Anghel Saligny programmal nehéz összeegyeztetni az átfogó felújításokat, mivel kizárólag aszfaltozásokra költhetők a jóváhagyott támogatások. Emiatt Csíkszeredában több beruházás, így a Nagy István festő sétány felújítása is tovább késlekedik.
Forgalomkorlátozásra kell számítani csütörtökön a Bethlen Gábor utcában a kórház és a múzeum közötti szakaszon – adja hírül Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
Marosvásárhelyen 1948-ban államosították a római katolikus gimnázium épületét, megszüntetve ezzel az iskolát. Húsz évvel ezelőtt újraindult a római katolikus felekezeti oktatás, erre emlékeztek kedden a Keresztelő Szent János-templomban.
Egyszerűsített feltételek teljesítésével kaphatnak élelmiszer-biztonsági engedélyt a jövőben azok az őstermelők, akik feldolgozott formában értékesítenék zöldségeiket, gyümölcseiket. Az ilyen kistermelők számára új kategóriát hoz létre a szakhatóság.