
Archív. Fotó: Kristó Róbert
Életének 83. évében elhunyt Beder Tibor nyugalmazott földrajztanár, volt Hargita megyei főtanfelügyelő, közíró, a magyarságtudat erősítésének önzetlen és elkötelezett harcosa, a török–magyar barátság zászlóvivője.
2020. május 04., 16:552020. május 04., 16:55
2020. május 04., 18:062020. május 04., 18:06
Beder Tibor örmény felmenőkkel is rendelkező háromszékiként a Beszterce-Naszód megyei Kisrebrán született 1938-ban, 1959-ben végzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem geológusmérnöki és földrajztanári szakán. Az egyetemi évek alatt erősödött meg benne a magyarságtudata, akkor bontakozott ki érdeklődése a környező világ iránt.
Gyalogosan bejárta Kolozsvár környékét, később Erdély és Székelyföld különböző vidékeit. Csíkszeredában telepedett le, ahol beindította a Jöjjön velünk! természetjáró mozgalmat. 1981-ben határozta el, hogy gyalogosan keresi fel a törökországi Macarköy falut, ahol 500 évvel azelőtt odaszármazott magyarok utódai élnek – erre 1990-ben nyílt lehetősége. A rendszerváltás után 12 évig volt Hargita megye főtanfelügyelője, dolgozott megyei önkormányzati képviselőként, közben a székelyek és a török nép közötti kapcsolatot építette. Mikes 207 levele alapján bejárta és feltérképezte a bujdosók útját, Mikes-zarándoklatokat, Lármafa-találkozókat szervezett. Több kopjafát és székely kaput is állíttatott Törökország különböző településein, többek között Rodostóban (Tekirdag) is, mely város díszpolgári címét is elnyerte.
Tapasztalatait, utazásait, meglátásait több kötetben foglalta össze, közösségépítő tevékenységét számos díjjal, elismeréssel jutalmazták, elnöke volt a Magyarok Székelyföldi Társaságának, a Julianus Alapítványnak és a Johannita Segítő Szolgálat erdélyi kirendeltségének is.
„Sokszor gondolkoztam, hogy miért érdemes tenni a közért. Rájöttem, az emberekből áradó öröm kárpótol” – mondta egy korábbi, a Csíki Hírlapban és a Krónikán megjelent interjúban.
Enyhe földrengés volt szerdára virradóan Arad megyében – közölte hivatalos oldalán az Országos Földfizikai Intézet (INFP).
Lezárult a jelentkezés az iskolavezetői versenyvizsgára, most ellenőrzik a leadott dossziékat. Országos szinten a legtöbb megyében jóval kevesebb a pályázó, mint az állás, és ez alól Székelyföld sem kivétel. A jelöltek jövő héten kezdik a vizsgákat.
Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.
Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.