
Archív. Fotó: Kristó Róbert
Életének 83. évében elhunyt Beder Tibor nyugalmazott földrajztanár, volt Hargita megyei főtanfelügyelő, közíró, a magyarságtudat erősítésének önzetlen és elkötelezett harcosa, a török–magyar barátság zászlóvivője.
2020. május 04., 16:552020. május 04., 16:55
2020. május 04., 18:062020. május 04., 18:06
Beder Tibor örmény felmenőkkel is rendelkező háromszékiként a Beszterce-Naszód megyei Kisrebrán született 1938-ban, 1959-ben végzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem geológusmérnöki és földrajztanári szakán. Az egyetemi évek alatt erősödött meg benne a magyarságtudata, akkor bontakozott ki érdeklődése a környező világ iránt.
Gyalogosan bejárta Kolozsvár környékét, később Erdély és Székelyföld különböző vidékeit. Csíkszeredában telepedett le, ahol beindította a Jöjjön velünk! természetjáró mozgalmat. 1981-ben határozta el, hogy gyalogosan keresi fel a törökországi Macarköy falut, ahol 500 évvel azelőtt odaszármazott magyarok utódai élnek – erre 1990-ben nyílt lehetősége. A rendszerváltás után 12 évig volt Hargita megye főtanfelügyelője, dolgozott megyei önkormányzati képviselőként, közben a székelyek és a török nép közötti kapcsolatot építette. Mikes 207 levele alapján bejárta és feltérképezte a bujdosók útját, Mikes-zarándoklatokat, Lármafa-találkozókat szervezett. Több kopjafát és székely kaput is állíttatott Törökország különböző településein, többek között Rodostóban (Tekirdag) is, mely város díszpolgári címét is elnyerte.
Tapasztalatait, utazásait, meglátásait több kötetben foglalta össze, közösségépítő tevékenységét számos díjjal, elismeréssel jutalmazták, elnöke volt a Magyarok Székelyföldi Társaságának, a Julianus Alapítványnak és a Johannita Segítő Szolgálat erdélyi kirendeltségének is.
„Sokszor gondolkoztam, hogy miért érdemes tenni a közért. Rájöttem, az emberekből áradó öröm kárpótol” – mondta egy korábbi, a Csíki Hírlapban és a Krónikán megjelent interjúban.
A besztercei önkormányzat véletlenül nyilvánosságra hozta a családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott védett otthon címét, amelyet a törvény szerint titokban kell tartani.
Épen megmaradt római kori gyerekszarkofágot találtak a régészek Konstancán. A kőből készült síremléket a jelenlegi város helyén álló ókori Tomis temetkezőhelyén találták.
Továbbra is több a kérdés, mint a válasz a decembertől bevezetendő megyei szintű hulladékszállítás kapcsán. A kérdések tisztázására Hargita Megye Tanácsa fórumot szervezett. A beszélgetést a Székelyhon élőben közvetíti.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerdán közzétette a romániai bírák októberi illetményeit, hangsúlyozva, hogy a legalacsonyabb fizetésű gyakornok bíró bruttó keresete az országos bruttó átlagbér 1,26-szorosa.
November elején újraindulhat a csernavodai atomerőmű két leállított reaktorának egyike, ami enyhítheti a román energiarendszerre nehezedő nyomást – jelentette ki szerdán Cristian Bușoi volt energiaügyi államtitkár.
Mintegy 26 600 eurót csaltak ki egy vállalkozástól ismeretlen elkövetők, akik az adóhatóság és egy bank képviselőinek adták ki magukat. A pénzt egy indonéziai bankszámlára utalták.
Dróntámadás ért szerdán egy Konstanca felé tartó kereskedelmi hajót a Fekete-tengeren, a bolgár partok közelében – közölték a szófiai hatóságok az EFE szerint.
Továbbra is vizsgálja annak a 13 éves fiúnak az ügyét a Beszterce-Naszód megyei gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), aki október 19-én késsel megsebesített egy tanárnőt és két diákot egy besztercei iskolában.
A bíróságon kéri a marosvásárhelyi Kárpátok sétányára tervezett Maros-híd megépítésének felfüggesztését egy határozott lakó, legalábbis ezt mondta a kedd esti lakossági fórumon, ahol sok érdekes dolgot hangzott el, viszonylag civilizált hangnemben.
Iktatták a bukaresti ítélőtáblánál a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezését, amellyel megtámadta a Călin Georgescu előzetes letartóztatásának meghosszabbítását elutasító törvényszéki végzést.