
Archív. Fotó: Kristó Róbert
Életének 83. évében elhunyt Beder Tibor nyugalmazott földrajztanár, volt Hargita megyei főtanfelügyelő, közíró, a magyarságtudat erősítésének önzetlen és elkötelezett harcosa, a török–magyar barátság zászlóvivője.
2020. május 04., 16:552020. május 04., 16:55
2020. május 04., 18:062020. május 04., 18:06
Beder Tibor örmény felmenőkkel is rendelkező háromszékiként a Beszterce-Naszód megyei Kisrebrán született 1938-ban, 1959-ben végzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem geológusmérnöki és földrajztanári szakán. Az egyetemi évek alatt erősödött meg benne a magyarságtudata, akkor bontakozott ki érdeklődése a környező világ iránt.
Gyalogosan bejárta Kolozsvár környékét, később Erdély és Székelyföld különböző vidékeit. Csíkszeredában telepedett le, ahol beindította a Jöjjön velünk! természetjáró mozgalmat. 1981-ben határozta el, hogy gyalogosan keresi fel a törökországi Macarköy falut, ahol 500 évvel azelőtt odaszármazott magyarok utódai élnek – erre 1990-ben nyílt lehetősége. A rendszerváltás után 12 évig volt Hargita megye főtanfelügyelője, dolgozott megyei önkormányzati képviselőként, közben a székelyek és a török nép közötti kapcsolatot építette. Mikes 207 levele alapján bejárta és feltérképezte a bujdosók útját, Mikes-zarándoklatokat, Lármafa-találkozókat szervezett. Több kopjafát és székely kaput is állíttatott Törökország különböző településein, többek között Rodostóban (Tekirdag) is, mely város díszpolgári címét is elnyerte.
Tapasztalatait, utazásait, meglátásait több kötetben foglalta össze, közösségépítő tevékenységét számos díjjal, elismeréssel jutalmazták, elnöke volt a Magyarok Székelyföldi Társaságának, a Julianus Alapítványnak és a Johannita Segítő Szolgálat erdélyi kirendeltségének is.
„Sokszor gondolkoztam, hogy miért érdemes tenni a közért. Rájöttem, az emberekből áradó öröm kárpótol” – mondta egy korábbi, a Csíki Hírlapban és a Krónikán megjelent interjúban.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.