„A falusi ember nincs annyira megijedve”

„Inkább a bizonytalanság az, ami megterheli a gazdákat ebben az időszakban, hiszen nem minden esetben tudják, hogy mit szabad megtegyenek, ezért is fordítunk nagy erőket a tájékoztatásukra. Persze

– fejtette ki lapunknak Benedek László, a kápolnásfalusi gazdaegyesület elnöke. Mint mondta, a helybéliek jelenleg attól tartanak inkább, hogy miként tudják eladni az állataikat.

A helyi tejcsarnokhoz ellátogatva azt tapasztaltuk, hogy nagyon kevés termelő viszi oda a tejet, amelyet végül a székelykeresztúri tejgyárba szállítanak el. Lőrincz Mária, aki begyűjti és ellenőrzi a tejet, már tudta, hogy csak négy gazdára kell várnia, akik reggel fél nyolc körül megérkeznek és a lehető legrövidebb időn belül távoznak is. Éppen nyitáskor találkoztunk, amikor

fertőtlenítőszerrel törölte át a kilincseket, a csapokat és azokat az eszközöket, amelyeket megérinthetnek a gazdák.

Mint mondta, különösen odafigyelnek a higiéniára a koronavírus-járvány miatt, így nemcsak érkezésekor, de távozásakor is fertőtlenít.

A gazdák maguk töltik ki a hozott tejet. Az is szembetűnő volt, hogy senkinek sem kellett mondani semmit, mindenki nyugodtan várakozott az ajtóban, egyszerre csak egy ember ment be a helyiségbe.

Egy gazda átlagosan tíz liter tejet visz be naponta a csarnokba,

így ottlétünkkor csupán negyven liter gyűlt össze. A tejcsarnok dolgozójától tudjuk, hogy ehhez nincs köze a koronavírusnak, ez ebben az időszakban egyébként megszokott, hiszen a tehenek jó része vemhes vagy frissen borjúzott.

Az állatok ráadásul kevesebb tejet is adnak, ha még nincsenek kihajtva a legelőkre. Azután ugyanis duplázódik a mennyiség, és persze néhány gazdával több jön el a begyűjtőhöz. A probléma gyökere azonban mélyebben keresendő, hiszen az utóbbi időszakban sok helyi felhagyott a tejtermeléssel az alacsony értékesítési árak miatt.

Rendszerint az idősek szokták elhozni a tejet a csarnokba, de az utóbbi időszakban van olyan család, ahol szüleiket féltve a fiatalok vállalták el ezt a munkát. Nem ennyire szerencsés Péter Lajos, akinek a gyereke nem tud besegíteni.

– fogalmazott. Mint mondta, ezúttal nem tudott sokat hozni, hiszen a család is fogyasztja, illetve a rokonoknak és barátoknak is ad belőle. Máskor pedig a házánál vásárolják fel a fogyasztók, de ez nagyon kiszámíthatatlan.

Más helybéliekkel egyetértve azt nyilatkozta, hogy pénzt is keveset kap a csarnoknál a tejért – mindössze 1,1 lejt literéért –, de nincs mit tenni. Ő maga egyébként nincs megijedve a járványügyi helyzet miatt, de azért tart tőle, így minden óvintézkedést igyekszik megfelelni.

Hasonló helyzetben van Gergely István is, aki két kanna tejjel érkezett a begyűjtőhöz. Rámutatott, három tehene van, amelyikből most csak kettőt tud megfejni. Rendszerint leszűri, lehűti a tejet és így hozza a csarnokba, de az alacsony ár miatt sokszor maga sem látja értelmét ennek. A mezőgazdasági munkát elvégzi, hiszen ezt szokta meg, de ő sem szívesen jár az utcákon a mostani helyzetben – szögezte le.