
A digitális tartalmak már annyira a mindennapjaink részévé váltak, hogy okoseszközeinken keresztül állandó fogyasztóikká váltunk
Fotó: Pixabay
A digitális műveltség a nemzetközi szinten egyik leggyakrabban emlegetett és tárgyalt jelenség, amely a jövő munkaerőpiacának változásaira a leginkább hatással van. A digitális műveltség (angolul digital vagy media literacy) fogalma koncentráltan foglalja magában mindazt, ami az online, virtuális valósággal kapcsolatos jelenségeket öleli fel. Ezt a témát néhány éve járta körül a Székelyhon DOM-kiadványa.
2023. április 15., 16:022023. április 15., 16:02
Az online tér virtuális valóságként képezi le a fizikai világot. Ebben a virtuális valóságban (vagy valóságokban) a felhasználó, fogyasztó valamilyen formában létezik, azaz jelen van. Mindemellett nem csak jelen van, hanem tevékenységet is kifejt, nyomot hagy, hatással van az adott a térre, alakítja azt.
Egyszerű példával élve, a jelenség talán az étkezéshez hasonlítható a leginkább. A digitális tartalmak már annyira a mindennapjaink részévé váltak, hogy tudatosan vagy sem, de okoseszközeinken keresztül állandó fogyasztóikká váltunk. Sőt, mi több, nemcsak fogyasztói, hanem gyártói, generálói is vagyunk, amikor a közösségi oldalakon kommenteket írunk, fotókat, videókat töltünk fel.
vagy abban a térben tájékozódni, továbbá mennyire értjük a szabályokat, a viselkedési normákat a virtuális világban – ez tehát a digitális műveltségünk.
A nemzetközi szakirodalom, már nem is az IQ-t, hanem a DQ-t, azaz a digitális intelligenciát említi mint kiemelkedő készségeink mutatóinak egyikét.
Visszatérve a munkaerőpiachoz, az már most látható és követhető, hogy teljes mértékben megváltozott. Az egyik legértékesebb kompetenciának a tanulékonyságot tartják a nemzetközi szintű vállalati szférában. Ugyanakkor a tanulékonyság mellett, a könnyen alkalmazkodás képessége is megjelenik. Mindemellett a digitális műveltség ebben a felsorolásban már alapkészségnek számít.
Ma már tulajdonképpen nem is az IQ-nk a meghatározó, hanem a DQ
Fotó: Pixabay
Az oktatási intézmények egyik legnagyobb felelőssége a jövőben az lesz, hogy felkészítsék a diákokat arra, hogy képesek legyenek fejleszteni digitális intelligenciájukat, hogy könnyedén tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz, és megfelelően helytálljanak az esetleges technológiai kihívások előtt.
A mai, már digitális korszak eszközei és a virtuális világ médiatartalmai megváltoztatták a gazdasági modellek struktúráit, a piacot, a vállalkozások működtetését, továbbá az egyén viselkedésmintáit és szokásait. Ez a digitális átalakulás, amelynek haszonélvezői, de ugyanakkor elszenvedői is vagyunk, ugyanolyan jelentőségű, nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem az egyéneknek is.
Ebben az átalakulásban óriási szerepük lehet az oktatási intézményeknek. Az amerikai szakirodalom közben már két új fogalmat is használ:
Az első azokat az egyéneket jelöli, akik a 80-as évek után születtek és bizonyos értelemben beleszülettek a digitális világba. A „digitális bevándorlók” pedig azok, akik meg kellett tanulják a digitális térben történő tájékozódást.
Digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók. Ki a laptop, ki a könyvek mellett nőtt fel
Fotó: Pixabay
Mindannyiuknak azonban képesnek kell lenniük arra, hogy új tudást és készségeket fejlesszenek ki, amelyek a digitális technológiák változásával párhuzamosan történnek. Legyen szó közösségi hálóról, adatfeldolgozásról, felhőtartalmakról vagy akár cyberbiztonságról, az egyénnek mára már képesnek kell lennie arra, hogy magabiztosan, megfelelően tudjon tájékozódni, alkalmazni és összehangolni, használni azokat.
Például, hogy ki mennyire ír helyesen, hogyan használja íráskészségét, az legalább annyira fontos, mint az, hogy mennyire hatékonyan képes a digitális tartalmakat kezelni, használni.
Románia sereghajtó, mint mindig
Ami az EU-s felméréseket illeti, Románia a Digitális Gazdaság és Index skálán a 27-ik, vagyis az utolsó előtti helyen áll Bulgária előtt. Ám 2017-ben volt már utolsó is, miközben a digitálisműveltség-indexe nagymértékben befolyásolja a piacokat. Nem meglepő, hogy az első helyen Finnország szerepel, miközben éllovasok az északi országok: Svédország, Hollandia vagy Dánia.
Az egyik legértékesebb kompetenciának a tanulékonyságot tartják. Fel kell készíteni a diákokat arra, hogy képesek legyenek fejleszteni digitális intelligenciájukat
Fotó: Pixabay
Ez a mutató jelöli azt is, hogy egy ország lakossága milyen mértékben használja az internetet, van-e egyáltalán hozzáférése ahhoz, továbbá, hogy milyen a digitális gazdasága fejlettsége és a digitális műveltség mértéke. A statisztika szerint Románia lakosságának egyötöde soha nem használt internetet, és kevesebb mint egyharmadának van meg az alapvető digitális készsége. A digitális közigazgatás működtetése tekintetében Románia a legutolsó, annak ellenére, hogy a romániai családok 45 százaléka széles sávú interneteléréssel rendelkezik. Ehhez képest az is szembetűnő adat, hogy a lakosságnak csak a tíz százaléka rendelkezik fejlettebb digitális kompetenciákkal.
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizalomhiány a romániai társadalom „legsúlyosabb deficitje”, a legnagyobb gond pedig az, hogy az állam intézményein keresztül nagyon gyakran semmibe veszi az állampolgárt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja a kormányzást és Sorin Grindeanut javasolja miniszterelnöknek.
A múlt évben 9399 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,6 százalékkal nagyobb mint 2024.ben; a kiadások átlagösszege 8037 lej volt, ami a jövedelem 85,5 százalékát jelentette.
Sárga jelzésű viharriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdély, Moldova, Dobrudzsa, Munténia, és Olténia 23 megyéjének egyes térségeire.
Naponta 800 munkás, több mint 700 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Nyárádszereda autópálya-szakasz építésén, ahol már elkezdték az aszfaltozást – közölte Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára a közösségi oldalán.
Újabb sárga jelzésű hőségriasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM): szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője, Dominic Fritz és Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán egyeztet a kisebbségi kormány megalakításáról és a miniszterelnök-jelöltről.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása, amelyet a párt új alapszabályának bukaresti törvényszéki bejegyzése után zárnak le – jelentette be Ionel Bogdan képviselő.
A keddi cotroceni-i konzultációk után egy pártközi megállapodáson alapuló kisebbségi kormány körvonalazódik, amelynek a megalakítását fel kell gyorsítani – közölte kedd este Nicușor Dan.
szóljon hozzá!