Ami villámgyorsan felváltotta az IQ-t: a digitális műveltség

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:40

Más megoldás nincs, fülön kellene csípni a játszótereken rongálókat

10:18

Közösségi sportélményben lehet részük az udvarhelyieknek

10:00

Péter Ferenc: Modern egészségügyi rendszert építünk Maros megyében

09:09

Családi háznál járt a medve Nyikómalomfalván

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Eltűnt csíkcsicsói fiatalt keres a rendőrség

Beleesik a majális: közzétették a kéthetes időjárás-előrejelzést

Nem Csík és nem Gyergyó: meglepő, hogy hol volt a leghidegebb

Autók ütköztek Csíkszereda szépvízi kijáratánál

Zöld út a csíkszeredai csendőrségi központ építése számára

Haladni a korral: internet is kell az új csíkszeredai közvécékbe

Zöld út a csíkszeredai csendőrségi központ építése számára

Közösségi központ lesz a csíkszeredai távhőszolgáltató volt székhelyén

Nincs meglepetés: Tőke Ervin lesz az EMSZ csíkszeredai polgármesterjelöltje

Biciklivel a közutakon – kinek, mikortól és milyen szabályok betartásával szabad?

Ami villámgyorsan felváltotta az IQ-t: a digitális műveltség

A digitális tartalmak már annyira a mindennapjaink részévé váltak, hogy okoseszközeinken keresztül állandó fogyasztóikká váltunk

Fotó: Pixabay

A digitális műveltség a nemzetközi szinten egyik leggyakrabban emlegetett és tárgyalt jelenség, amely a jövő munkaerőpiacának változásaira a leginkább hatással van. A digitális műveltség (angolul digital vagy media literacy) fogalma koncentráltan foglalja magában mindazt, ami az online, virtuális valósággal kapcsolatos jelenségeket öleli fel. Ezt a témát néhány éve járta körül a Székelyhon DOM-kiadványa.

Székelyhon

2023. április 15., 16:022023. április 15., 16:02

Az online tér virtuális valóságként képezi le a fizikai világot. Ebben a virtuális valóságban (vagy valóságokban) a felhasználó, fogyasztó valamilyen formában létezik, azaz jelen van. Mindemellett nem csak jelen van, hanem tevékenységet is kifejt, nyomot hagy, hatással van az adott a térre, alakítja azt.

Egyszerű példával élve, a jelenség talán az étkezéshez hasonlítható a leginkább. A digitális tartalmak már annyira a mindennapjaink részévé váltak, hogy tudatosan vagy sem, de okoseszközeinken keresztül állandó fogyasztóikká váltunk. Sőt, mi több, nemcsak fogyasztói, hanem gyártói, generálói is vagyunk, amikor a közösségi oldalakon kommenteket írunk, fotókat, videókat töltünk fel.

Az, hogy hogyan és milyen módon generálunk tartalmat, az attól a képességünktől függ, hogy hogyan és mennyire vagyunk képesek érteni és olvasni a digitális világot,

vagy abban a térben tájékozódni, továbbá mennyire értjük a szabályokat, a viselkedési normákat a virtuális világban – ez tehát a digitális műveltségünk.

Ma már DQ-ban mérnek

A nemzetközi szakirodalom, már nem is az IQ-t, hanem a DQ-t, azaz a digitális intelligenciát említi mint kiemelkedő készségeink mutatóinak egyikét.

Ma már tulajdonképpen nem is az IQ-nk a meghatározó, hanem a DQ.

Visszatérve a munkaerőpiachoz, az már most látható és követhető, hogy teljes mértékben megváltozott. Az egyik legértékesebb kompetenciának a tanulékonyságot tartják a nemzetközi szintű vállalati szférában. Ugyanakkor a tanulékonyság mellett, a könnyen alkalmazkodás képessége is megjelenik. Mindemellett a digitális műveltség ebben a felsorolásban már alapkészségnek számít.

Ma már tulajdonképpen nem is az IQ-nk a meghatározó, hanem a DQ

Fotó: Pixabay

Az oktatási intézmények egyik legnagyobb felelőssége a jövőben az lesz, hogy felkészítsék a diákokat arra, hogy képesek legyenek fejleszteni digitális intelligenciájukat, hogy könnyedén tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz, és megfelelően helytálljanak az esetleges technológiai kihívások előtt.

A mai, már digitális korszak eszközei és a virtuális világ médiatartalmai megváltoztatták a gazdasági modellek struktúráit, a piacot, a vállalkozások működtetését, továbbá az egyén viselkedésmintáit és szokásait. Ez a digitális átalakulás, amelynek haszonélvezői, de ugyanakkor elszenvedői is vagyunk, ugyanolyan jelentőségű, nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem az egyéneknek is.

Ebben az átalakulásban óriási szerepük lehet az oktatási intézményeknek. Az amerikai szakirodalom közben már két új fogalmat is használ:

digitális bennszülött és digitális bevándorló”.

Az első azokat az egyéneket jelöli, akik a 80-as évek után születtek és bizonyos értelemben beleszülettek a digitális világba. A „digitális bevándorlók” pedig azok, akik meg kellett tanulják a digitális térben történő tájékozódást.

Digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók. Ki a laptop, ki a könyvek mellett nőtt fel

Fotó: Pixabay

Mindannyiuknak azonban képesnek kell lenniük arra, hogy új tudást és készségeket fejlesszenek ki, amelyek a digitális technológiák változásával párhuzamosan történnek. Legyen szó közösségi hálóról, adatfeldolgozásról, felhőtartalmakról vagy akár cyberbiztonságról, az egyénnek mára már képesnek kell lennie arra, hogy magabiztosan, megfelelően tudjon tájékozódni, alkalmazni és összehangolni, használni azokat.

A digitális műveltséget a 21. század alapkompetenciájaként is emlegetik, az írás és olvasás mellett.

Például, hogy ki mennyire ír helyesen, hogyan használja íráskészségét, az legalább annyira fontos, mint az, hogy mennyire hatékonyan képes a digitális tartalmakat kezelni, használni.

Románia sereghajtó, mint mindig

Ami az EU-s felméréseket illeti, Románia a Digitális Gazdaság és Index skálán a 27-ik, vagyis az utolsó előtti helyen áll Bulgária előtt. Ám 2017-ben volt már utolsó is, miközben a digitálisműveltség-indexe nagymértékben befolyásolja a piacokat. Nem meglepő, hogy az első helyen Finnország szerepel, miközben éllovasok az északi országok: Svédország, Hollandia vagy Dánia.

Az egyik legértékesebb kompetenciának a tanulékonyságot tartják. Fel kell készíteni a diákokat arra, hogy képesek legyenek fejleszteni digitális intelligenciájukat

Fotó: Pixabay

Ez a mutató jelöli azt is, hogy egy ország lakossága milyen mértékben használja az internetet, van-e egyáltalán hozzáférése ahhoz, továbbá, hogy milyen a digitális gazdasága fejlettsége és a digitális műveltség mértéke. A statisztika szerint Románia lakosságának egyötöde soha nem használt internetet, és kevesebb mint egyharmadának van meg az alapvető digitális készsége. A digitális közigazgatás működtetése tekintetében Románia a legutolsó, annak ellenére, hogy a romániai családok 45 százaléka széles sávú interneteléréssel rendelkezik. Ehhez képest az is szembetűnő adat, hogy a lakosságnak csak a tíz százaléka rendelkezik fejlettebb digitális kompetenciákkal.

A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.

Magazin