Aknatetőkből inkább az olcsót, mint a jót választják

Sűrű forgalom esetén ez nem csak a vezetőknek kellemetlen, éjszakai órákban a közelben lakók pihenését is zavarhatja a keletkező zaj. A csatornatetők sok helyen nincsenek egy szintben az úttesttel, ha új aszfaltréteget helyeznek el, az akna magassága ezt nem követi, ezért utólagos beavatkozásokat kell végezni, nem kis költséggel és forgalmi akadályokkal. Szakembereket kerestünk meg a téma kapcsán.

György Béla Zsolt út- és hídtervező mérnök szerint ahhoz, hogy az aknák beépítését és a fedelek megemelését megfelelő módon végezzék, elég sokat kellene költeni, ezt viszont a megrendelők többnyire sajnálják.

– ismertette. A szakember elmondta, az aknatető-emeléshez léteznek előregyártott elemek, amelyeket a megfelelő helyre kell tenni, és mindig akkor kell ezt végezni, amikor az út szintjét is megemelik. Ha ez elmarad, jelentkeznek a problémák. ,,Az úttest folyamatosan emelkedik, kátyúzások, aszfaltozások vannak, de ha az aknatető marad és alacsonyabb szintre kerül, ahogy beledöccen az autó, egyértelmű, hogy körülötte megrepedezik, kilyukad az útburkolat. Aszfalttal betömik, de nem egy összefüggő szerkezet, a víz beszivárog, egy év múlva ismét kátyú van ott” – vázolta.

Minden helyzet más, minden aknatetőnél meg kell vizsgálni, hogy mi tartja, milyen lehetőség van a megemelésére, hogyan lehet szintbe hozni és mennyit süllyedhet” – magyarázta a szakember.

Csak pénzkérdésről van szó vagy a hozzáértés is hiányzik a megoldáshoz? – erről érdeklődtünk Lukács Péter út- és hídtervező mérnöktől, aki szerint ebben az esetben mindkét tényező szerepet játszik. Hozzátette, nem romániai sajátosságról beszélünk, a világon mindenhol gondot jelent ez, és különböző megoldások születnek, némelyek tartósabbak, mások kevésbé. ,

Minden városgazdálkodásnak jól át kell gondolnia, milyen szinten költ arra, hogy ezeket megoldja” – vélekedett. Megtudtuk, új utak tervezésekor úgy próbálják elhelyezni az aknákat, hogy az autók kerekei közé, a tengelytáv közepéhez kerüljön a fedlap, de ezt is nehéz megvalósítani, mert építéskor régi hálózatokra bukkannak a földben, és nem mindig kerül megfelelő helyre az, amit beterveznek. Úgy értékelt, nem biztos, hogy a legdrágább megoldások a legjobbak, de vannak jó megoldások, és azok drágák.

„A rendszerek azért rendszerek, mert minden alkatrészüket meg kell venni, és az megint egy probléma, hogy a sok kis alkatrészből álló rendszer hamarabb meghibásodhat és drága” – ismertette Lukács, aki szerint a legideálisabb a megfelelően kiépített új közműhálózatok elkészítése volna.

Hasonlóan vélekedik Buzogány Károly mérnök, egy építőipari vállalkozás vezetője, aki szerint sokrétű problémáról van szó. ,,Útfelújításkor kérdés, hogy milyen maga az akna. Szintemelő gyűrűkkel az újonnan épített aknákat, amelyek előregyártott betonból készültek, viszonylag jól szintre lehet emelni, de azokat, amelyek monolit aknák és van rajtuk egy betonlap, zsaluzni kell és betont önteni. Hozzátette, több okból süllyedhet le újra az aknafedlap. Ha az akna, amelyhez nem nyúl hozzá az útépítő, mert az a szolgáltató dolga, nem zár teljesen, akkor a víz kimossa körülötte az anyagot, és megsüllyed. Amennyiben nem lehet a forgalmat távol tartani, és azalatt kell ráengedni az autókat, amíg gyorsan kötő betonnal elkészül az emelés, akkor amiatt fog kirepedni, megsüllyedni.

„Ha egy acéllap, amelynek széle belóg az aszfalt alá vagy valamilyen betonszerkezetbe be van fogva, mozog, akár hőtágulás vagy forgalom miatt, akkor a szélén lévő anyagot egy idő után szétrepeszti és kidobja. A szintre emelésnél ha a keret és az acél fedlap között van egy különbség, azzal nincs mit kezdeni, és adott esetben másfél centiméteres hézag is lehet. Ha a keretet szintre teszik, a fedlap mélyebben lesz, ha a fedlapot teszik szintre, a keret kilóg, és azt nem lehet, mert balesetveszélyes. Van szakszerű és jó megoldás, de ott a fedlap ára 800 lej ahhoz képest, hogy az olcsóbbak 2–300 lejért megvásárolhatók. Ez versenyhátrányt jelent egy liciten, ahol nincs előírva, hogy milyen legyen az aknatető, hanem a 40 tonna teherbírás a szempont. Van ilyen is, olyan is, de mindenki a legolcsóbbat választja” – magyarázta az igazgató.