Csíkszék
Udvarhelyszék
Marosszék
Gyergyószék
Háromszék

A vállalkozási kedv megvan a fiatalokban, ez viszont nem elég a boldoguláshoz

Kovács Eszter 2018. szeptember 24., 20:53 utolsó módosítás: 2018. szeptember 24., 20:55
HIRDETÉS

Noha a vállalkozási kedv magas, a vállalkozásalapítás mégis ritkább a fiatalok körében az ország központi régiójában, mint máshol. Egyebek mellett erről is szó volt a Hargita Business Center, a Műhely – L’atelier Egyesület, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), valamint a Design Terminál partnerségével megtartott Vállalkozz rá!, Start Up &Down nevű konferencián a hétvégén.

Vállalkozásokról leendő vállalkozóknak. Hasznos lesz az eszmecsere? Fotó: Veres Nándor

Sikeres fiatal vállalkozók, a vállalkozásalapításban jártas szakemberek garmadája várta az érdeklődőket a négynapos konferencián a székelyudvarhelyi inkubátorházban. A célközönséget azok a fiatalok jelentették, akik tervezik, hogy vállalkozni kezdenek, vagy már vállalkozást vezetnek. A meghívottak kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy tanácsokkal segítsék a hallgatókat:

miként tudnak felkészülni az indulásra, illetve milyen stratégiát követhetnek cégükben, függetlenül attól, hogy most indultak vagy már működik vállalkozásuk.

Kettős konferencia

Az egyéves udvarhelyi inkubátorház idei konferenciájának továbbá az volt a különlegessége, hogy a Start Up&Down címet viselő rendezvényhez csatlakozott a Vállalkozz rá! programsorozat negyedik kiadása. A nyitónapon, csütörtökön tehát a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) szakmai partnerségével tartott találkozót az inkubátorházban, azzal a céllal, hogy

elősegítsék az üzleti kapcsolatok kialakítását magyarországi és erdélyi fiatal vállalkozók között,

ugyanakkor olyan sikeres vállalkozókat mutassanak be, akik fiatal koruk ellenére már felépítettek egy vállalatot.

Magas a kedv, kevés a vállalkozás

Csata Zsombor gazdaságszociológus, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének docense, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa is a konferencia meghívottja volt. A szakember számos vállalkozáskutatási projektnek volt az irányítója, jelenleg főként az etnikai diverzitás és a gazdasági jólét összefüggéseit kutatja.

Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a vállalkozási kedv Udvarhelyszéken, sőt egész Székelyföldön nagyobb, mint az országos átlag.

Ugyanezen statisztikai adatokból viszont sajnos az is kiderül, hogy bár a kedv nagyobb, mint a romániai átlag, megvalósítás szintjén már gyakorlatilag az összes régió megelőz bennünket, már ha Székelyföldről beszélünk. Hiszen azt azért hozzá kell tennünk, hogy a vállalkozói kedv, a vállalkozói aktivitás Udvarhelyszéken jóval nagyobb, mint Székelyföld más régióiban” – magyarázta a téma kapcsán Szakács-Paál István, a Hargita Business Center vezetője. Csata Zsombor előadásából kiderült egyébként, hogy

a jelenséget több tényező alakítja, a magyarlakta régiók infrastrukturális fejletlensége, az elmaradó központi beruházások, az alulképzettség, a romló románnyelv-tudás, a kitartás hiánya mind olyan faktorok, amelyek gátolják a vállalkozásalapítást a tömbmagyar régiókban.

A magyarok körében alacsonyabb a vállalkozási kedv
A Csata Zsombor által bemutatott grafikonokból – amelyek nemcsak Székelyföldre, hanem az egész erdélyi magyarságra vonatkoznak – kiolvasható, hogy a 2002-es és 2012-es népszámláláskor a magyarok körében magasabb volt az alkalmazottak száma a román ajkú lakossághoz képest. Vállalkozók tekintetében nagyjából egyforma a megoszlás: 2002-ben a román, illetve magyar lakosságnak egyaránt 1,9 százaléka volt vállalkozó. A tíz évvel későbbi adatok némiképp a magyar lakosság javára változtak (a románok 1,2, a magyarok 1,7 százaléka volt vállalkozó), de összességében Erdélyben csökkent a vállalkozók száma. Érdekes például, hogy a családi vállalkozások aránya mindkét vizsgált időszakban magasabb volt a román lakosság körében: 2002-ben 15,4 százalék a 9,5-höz képest, 2012-ben pedig 12,5 a 8,6-hoz képest.
Kevés a fiatal vállalkozó

A kutatásból az is kiderült, hogy a legutóbbi népszámlálás idején a romániai vállalkozó átlagéletkora 49 év volt: a magyaroknál 48,5, míg a románoknál 47,4-es átlag jött ki.

Végzettség tekintetében szembetűnő, hogy nemzetiségtől függetlenül a vállalkozók zöme (több mint 50 százalék) csak középiskolai tanulmányokkal rendelkezett, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 35 százalék körül volt az összlakosságot tekintve.

A vállalkozások teljesítményét is mérte a szakember: a román vállalkozók átlagban 7,16 alkalmazottat, míg a magyarok 5,51 alkalmazottat foglalkoztattak. A román ajkúak vállalkozásainak üzleti forgalma némiképp magasabb volt a magyarokéhoz képest (átlagban 1 150 502 lej az 1 059 912 lejhez képest), így a nettó profitban is jobban teljesítettek (átlagosan 16 052 lej a 14 630 lejhez képest). Ugyancsak érdekes összevetés volt a vállalkozók, menedzserek korcsoportok és nemzetiség szerinti megoszlása. Mint kiderült, a középkorúak (35 és 45 év közöttiek) soraiból került ki a legtöbb vállalkozó – a románoknál 63 százalék, a magyaroknál 67. Az idős generáció (az 55 év fölöttiek) tagjai a második helyen végeztek: a magyaroknál a vállalkozások 23 százalékát, míg a románoknál közel 20 százalékát idősebb személyek vezették. Egyértelmű tehát, hogy a korosztályos megoszlásban a fiatalok (a 18 és 34 év közöttiek) maradnak alul:

az erdélyi vállalkozóknak a románok körében 16 százaléka, míg a magyaroknál csupán 9 százaléka fiatal.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS