„Ilyen szempontból a magyar influenszerek egy kicsit hátrányban vannak, mert ha magyarul tesznek közzé tartalmat, azt sokkal kevesebben hallgatják vagy nézik meg, mert kevesebben értik a nyelvet. Ezzel szemben, ha valaki angol anyanyelvű, vagy beszél angolul, akkor a világon szinte bárhol érthetik és követhetik” – fogalmazott az előadó.

Utaznak és termékeket értékelnek

Mint mondta, a véleményvezérek körében a legnépszerűbb az utazó influenszerkedés. „Szebbnél szebb tájakra, idegen kultúrákba utaznak, megkóstolják az ételeket, ellátogatnak az épített örökségi helyszínekre, mindezekről fotókat, videókat készítenek és feltöltik az internetre. Ha az illetőt nagyon sokan követik, akkor lehet, hogy az az étterem vagy múzeum látogatottabb lesz, mint a többi, mert a követők is ellátogatnak oda” – magyarázta a szociológus.

Elhangzott, a számadatok alapján a férfiak valamivel sikeresebbek ebben a szakmában a nőknél, de ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy olyan területeken tevékenykednek, amiket sokan követnek. Életkor tekintetében 35 év alattiak a legnépszerűbbek, de akár 65 év fölöttiek is kipróbálják magukat, akik éppen koruk miatt érdekesek a közönség számára.

Nem fenékig tejföl

Gergely Orsolya hangsúlyozta, egy influenszer értékét követőinek száma határozza meg: ha sokan kíváncsiak a tartalmaira, reagálnak a bejegyzéseire, akkor tud fizetett együttműködéseket kötni és

Mielőtt egy véleményformálót megkeresnek, a reklámozók azt is megnézik, hogy az illető milyen típusú követőtáborral rendelkezik (fiatalok vagy idősek, nők vagy férfiak stb.), illetve hogy mi a célja a tartalomgyártással (szórakoztatás, termék eladása, figyelemfelkeltés, nézettséggenerálás stb.).

Az előadó felhívta a figyelmet, hogy egy influenszernek sokat kell dolgoznia azért, hogy sikeres legyen és fenn tudja tartani a követőtáborát: állandóan minőségi tartalmakat kell gyártania, hitelesnek és önazonosnak kell maradnia, fel kell ismernie, hogy milyen partnerségek etikusak, hasznosak és népszerűek számára, illetve meg kell tanulnia vigyázni a privát szférájára.

Az egyházi és világ vezetők voltak az elsők

Amerikai kutatók már egy 1955-ben megjelent tanulmányban megállapították, hogy az emberek döntéseit sokkal inkább a véleményirányítók befolyásolják, mintsem a média – ismertette a szociológus. Ennek fényében az első influenszereknek az egyházi és világi vezetők tekinthetők, akik kiálltak a színpadra, elmondták valamiről a véleményüket, és ezáltal hatással voltak a hallgatóság döntésére (például gyógyszerek, védőoltások megjelenésekor).

– mondta Gergely Orsolya. Hozzátette, ma már bárki lehet influenszer, akinek van egy okostelefonja, és napjaink hírdömpingjében, amikor a különböző médiumok gyakran egymásnak ellentmondó híreket közölnek, a véleményvezérek egyszerű, kézenfekvő válaszokat kínálnak az élet bonyolult kérdéseire.

Ezen számok alapján nem meglepő, hogy kutatások azt mutatják, az Amerikai Egyesült Államokban a tizenévesek egyharmada youtuber szeretne lenni, minden ötödik blogger vagy vlogger, minden hatodik popsztár vagy filmsztár, minden hetedik televíziós műsorvezető, és csak 13, illetve 6 százalékuk választana olyan hagyományos szakmákat, mint az orvos vagy ügyvéd.

– hangsúlyozta Gergely Orsolya.

Miért kell ez a fiataloknak?

Szerinte az ifjúság szempontjából azért vonzó az influenszerkedés, mert nem kell korán kelni,

ugyanakkor állandóan új embereket lehet megismerni, és csak úgy jönnek az ajándék luxustermékek vagy ingyenes utazások.

Mint mondta, egy romániai fiatalok körében végzett kutatás nyomán kiderült, hogy a tizenévesek belátják, a sok pozitívum ellenére kevesek válhatnak életvitelszerű véleményvezérré, aki ténylegesen meg tud ebből a szakmából élni. „Sokféle influenszer van, lehet pozitív, értékes tartalmat is gyártani, és lehet ez egy ideális karrierpálya, nyilván, hogy sokkal kevesebbek számára, mint akik úgy remélik vagy tervezik, hogy azok lesznek” – zárta előadását Gergely Orsolya.