
Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Április közepén szoktak kimenni a gyergyói esztenákra a juhnyájak, és ez most is így van, de jóval kevesebb állatot hajtanak idén fel, mint akár öt-hat éve. Ma is jövedelmező volna a juhtartás, ha lenne, aki végezze a munkát, pásztorembert azonban nem lehet találni.
2024. április 10., 08:012024. április 10., 08:01
Aki képes volna erre, az nem akar 3000–4000 lejért pásztorságot vállalni. Az ilyen emberek szinte mind elmentek külföldre a könnyebb keresetért. Az emberhiány miatt a legtöbb helyen a marhákat már villanypásztor őrzi, de már van, aki a juhokat is villanypásztorra bízza. Manapság ez a jellemző – mutatott rá Csibi László gyergyóditrói gazda.
Ditró környékén még sok esztena működik, de ebből már csak kettőben tartanak juhokat, a többiek csak tehenekkel foglalkoznak. Régebben még természetes volt, hogy az esztenázással foglalkozó gazdák összegyűjtötték a faluból a kisebb állománnyal rendelkezőktől az állatokat, de most alig néhányan vannak, akik mások állatait is a sajátjaik mellé fogadják legeltetésre, csak a sajátjaikkal foglalkoznak.
Csibi László az egyikük, a tölgyesi út közelében található esztenáján 25 tehenét és 200 juhát legelteti nyaranta, és ehhez fogad még ugyanannyit másoktól.
Ugyanezt tapasztalja egy gyergyószentmiklósi gazda is, aki a Szent Anna kápolnák közelében tartja fenn két testvérével együtt az esztenáját. Mint elmondta, már öt-hat éve alig lehet pásztort találni. Aki dolgozna, az elmegy inkább külföldre.
Ahogy más években, idén is kihajtják az állatokat, de ez már más lesz mint korábban. Pár éve napi háromszor is fejtek, tavaly már csak kétszer fejték meg a juhokat, idén már nem fogják őket fejni. Ha pedig nincs tej, akkor sajt sem lesz, így azok a gazdák sem kapnak sajtot, akik az nyájához adják oda legeltetésre a sajátjaikat – tudtuk meg. Pedig
„A juhot már csak a húsáért tartják, a gyapjúért nem kapsz semmit, a bőr nem kell senkinek, és immár nincs ki ezzel foglalkozzon, tejből se lesz bevétel. Jövedelmet jelent még az a támogatás, amit a területek állatokkal való lefedéséért jár, de az az igazság, hogy ha nem szeretném ezt, már nem csinálnám én sem” – mondta a gazda.
Elmesélte még, hogy ahol gyermekkorában hét-nyolc esztena volt, ma már csak kettő van, az állatállomány mindenhol sokkal kevesebb, mint amennyi akár húsz évvel ezelőtt volt. A területek pedig, amelyeken ezelőtt az állatok legeltek vagy amelyeket kaszáltak, használat nélkül tönkremennek.
Régebben, ha pásztort választottak a gazdák, azt kérdezték, hogy hány saját állata van. Ma ritka az, aki pásztornak áll és saját állata is van.
Aki tiszta juhsajtot szeretne venni, már alig talál Gyergyó környékén, talán két vagy három gazdáról tud, aki ezzel foglalkozik. „Gyermekkoromban, emlékszem, igazi ünnep volt az állatok kihajtása, és ősszel a nyájak szétválasztása. Ma már ez is csak emlék” – tette hozzá.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre. A román nemzeti ünnep alkalmából szervezett eseményt incidensek kísérték.
Felelősségre kell vonni a Prahova és Dâmbovița megyei vízhiány okozóit – írta vasárnap este a Facebook-oldalán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Újraválasztották George Simiont a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökévé a párt vasárnapi gyulafehérvári kongresszusán. Simion egyedüli jelöltként indult a párt elnöki pozíciójáért.
Idén január elejétől október végéig 46.917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
A belügyminisztérium azt ajánlja az állampolgároknak, hogy a december 1-jei hosszú hétvégén lehetőleg ne reptessék a drónjaikat, mert az engedély nélküli drónhasználat veszélyeztetheti az emberek biztonságát.
Akár 10 centiméteres hóréteg is lerakódhat a hegyekben vasárnap estére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint.
Az adventi koszorú több egyszerű ünnepi dekorációnál: a várakozást és az elcsendesülést hirdeti. Csíkszentkirályon jártunk, ahol péntek este közösségi adventikoszorú-készítést szerveztek, szülők és gyerekek együtt alkottak.
A 3000 éves múlttal büszkélkedő város már akkor a szívem csücskébe került, amikor tavaly áprilisban, az albániai bortúráról való hazatértünkben oda is tettünk egy napos kitérőt. Bár valamelyest más arcát mutatta, Bari most sem okozott csalódást.
Advent első vasárnapján kis és nagy közösségekben, a városok és falvak közterein is meggyújtják a koszorú első gyertyáját, jelezve, hogy elkezdődött a karácsony fele vezető út.
Egy mezősályi halastóba esett, és az iszapba ragadt egy férfi szombaton este.
szóljon hozzá!