
Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Április közepén szoktak kimenni a gyergyói esztenákra a juhnyájak, és ez most is így van, de jóval kevesebb állatot hajtanak idén fel, mint akár öt-hat éve. Ma is jövedelmező volna a juhtartás, ha lenne, aki végezze a munkát, pásztorembert azonban nem lehet találni.
2024. április 10., 08:012024. április 10., 08:01
Aki képes volna erre, az nem akar 3000–4000 lejért pásztorságot vállalni. Az ilyen emberek szinte mind elmentek külföldre a könnyebb keresetért. Az emberhiány miatt a legtöbb helyen a marhákat már villanypásztor őrzi, de már van, aki a juhokat is villanypásztorra bízza. Manapság ez a jellemző – mutatott rá Csibi László gyergyóditrói gazda.
Ditró környékén még sok esztena működik, de ebből már csak kettőben tartanak juhokat, a többiek csak tehenekkel foglalkoznak. Régebben még természetes volt, hogy az esztenázással foglalkozó gazdák összegyűjtötték a faluból a kisebb állománnyal rendelkezőktől az állatokat, de most alig néhányan vannak, akik mások állatait is a sajátjaik mellé fogadják legeltetésre, csak a sajátjaikkal foglalkoznak.
Csibi László az egyikük, a tölgyesi út közelében található esztenáján 25 tehenét és 200 juhát legelteti nyaranta, és ehhez fogad még ugyanannyit másoktól.
Ugyanezt tapasztalja egy gyergyószentmiklósi gazda is, aki a Szent Anna kápolnák közelében tartja fenn két testvérével együtt az esztenáját. Mint elmondta, már öt-hat éve alig lehet pásztort találni. Aki dolgozna, az elmegy inkább külföldre.
Ahogy más években, idén is kihajtják az állatokat, de ez már más lesz mint korábban. Pár éve napi háromszor is fejtek, tavaly már csak kétszer fejték meg a juhokat, idén már nem fogják őket fejni. Ha pedig nincs tej, akkor sajt sem lesz, így azok a gazdák sem kapnak sajtot, akik az nyájához adják oda legeltetésre a sajátjaikat – tudtuk meg. Pedig
„A juhot már csak a húsáért tartják, a gyapjúért nem kapsz semmit, a bőr nem kell senkinek, és immár nincs ki ezzel foglalkozzon, tejből se lesz bevétel. Jövedelmet jelent még az a támogatás, amit a területek állatokkal való lefedéséért jár, de az az igazság, hogy ha nem szeretném ezt, már nem csinálnám én sem” – mondta a gazda.
Elmesélte még, hogy ahol gyermekkorában hét-nyolc esztena volt, ma már csak kettő van, az állatállomány mindenhol sokkal kevesebb, mint amennyi akár húsz évvel ezelőtt volt. A területek pedig, amelyeken ezelőtt az állatok legeltek vagy amelyeket kaszáltak, használat nélkül tönkremennek.
Régebben, ha pásztort választottak a gazdák, azt kérdezték, hogy hány saját állata van. Ma ritka az, aki pásztornak áll és saját állata is van.
Aki tiszta juhsajtot szeretne venni, már alig talál Gyergyó környékén, talán két vagy három gazdáról tud, aki ezzel foglalkozik. „Gyermekkoromban, emlékszem, igazi ünnep volt az állatok kihajtása, és ősszel a nyájak szétválasztása. Ma már ez is csak emlék” – tette hozzá.
Jövő tavasszal fogják átadni a Marosvásárhely-Ákosfalva közötti autópálya szakaszt, míg a következő részt, ami Nyárádszeredáig tart 2027 nyarán – jelentette be közösségi oldalán a közlekedési minisztérium államtitkára.
Őrizetbe vették azt a 39 éves csíkkarcfalvi férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy csütörtökön este elgázolt egy 21 éves csíkdánfalvi nőt, aki belehalt sérüléseibe. Az elkövető elhagyta a baleset helyszínét.
Több mint 4,8 millió lej értékben szabott ki bírságokat a fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) a szeptember 28. és október 2. közötti ellenőrzések során. Emellett több mint egymillió lej értékű áru forgalmazását függesztették fel ideiglenesen.
A diákok teljes körű bevonásával döntenének az iskolák az egyenruháról – közölte pénteken az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről szóló törvénytervezetet kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) felsőházi frakcióvezetője, Daniel Zamfir.
Az Egyesült Államok számíthat Romániára – írta Nicușor Dan államfő pénteken az X-en.
Kányádi Sándor nevét vette fel a fennállásának 75. évét ünneplő Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A pénteki névadó ünnepségen versekkel, személyes emlékekkel és ünnepi beszédekkel idézték meg a költő szellemi örökségét.
Milyen fogyatékkal élni? – tették fel a kérdést marosvásárhelyi buszsofőrök és ki is próbálták, hogy hogyan közlekednek, ülnek buszra a kerekesszékben ülők, nemlátók. Tanácsot is kaptak és adtak is.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem huszonöt évvel ezelőtt, október 3-án nyitotta meg kapuit. Egyházi és közéleti személyek, illetve a helyi és Kárpát-medencei egyetemek képviselői is eljöttek a pénteki közös ünnepre.
A hideg idő beköszöntével az influenza elleni oltás felvételére ösztönzi a lakosságot az egészségügyi minisztérium. A tárca különösen a betegség szövődményei szempontjából veszélyeztetett csoportok immunizálását tartja fontosnak.
Újabb – ezúttal kisebb – lélektani határt, az 5,3-as küszöböt ugrotta át a lej az euróval szemben pénteken délben.
szóljon hozzá!