Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:25

Nicușor Dan arra kérte a pártokat, hogy inkább a megoldásokat nézzék mintsem a problémákat

22:12

Az USR továbbra is támogatja Ilie Bolojan miniszterelnököt

21:45

Világsztárokkal viszi vászonra Szabó István, Márai Sándor leghíresebb regényének történetét

21:12

Olcsó lett a rasszizmus: vékony büntetést kaptak cigányozásért

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fejszével ölte meg várandós élettársát, életfogytiglant kapott

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Bordélyvilág az egykori Csík vármegyében

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Nincs pásztor, nincs sajt

Képünk illusztráció

Fotó: Erdély Bálint Előd

Április közepén szoktak kimenni a gyergyói esztenákra a juhnyájak, és ez most is így van, de jóval kevesebb állatot hajtanak idén fel, mint akár öt-hat éve. Ma is jövedelmező volna a juhtartás, ha lenne, aki végezze a munkát, pásztorembert azonban nem lehet találni.

Gergely Imre

2024. április 10., 08:012024. április 10., 08:01

Aki képes volna erre, az nem akar 3000–4000 lejért pásztorságot vállalni. Az ilyen emberek szinte mind elmentek külföldre a könnyebb keresetért. Az emberhiány miatt a legtöbb helyen a marhákat már villanypásztor őrzi, de már van, aki a juhokat is villanypásztorra bízza. Manapság ez a jellemző – mutatott rá Csibi László gyergyóditrói gazda.

Ditró környékén még sok esztena működik, de ebből már csak kettőben tartanak juhokat, a többiek csak tehenekkel foglalkoznak. Régebben még természetes volt, hogy az esztenázással foglalkozó gazdák összegyűjtötték a faluból a kisebb állománnyal rendelkezőktől az állatokat, de most alig néhányan vannak, akik mások állatait is a sajátjaik mellé fogadják legeltetésre, csak a sajátjaikkal foglalkoznak.

Csibi László az egyikük, a tölgyesi út közelében található esztenáján 25 tehenét és 200 juhát legelteti nyaranta, és ehhez fogad még ugyanannyit másoktól.

A juhokat azonban már négy éve nem feji az esztenán. Ami bárányt nem adnak el húsvétkor, azt az anyjuk mellett hagyják, a többinek elapasztják a tejét.

Ugyanezt tapasztalja egy gyergyószentmiklósi gazda is, aki a Szent Anna kápolnák közelében tartja fenn két testvérével együtt az esztenáját. Mint elmondta, már öt-hat éve alig lehet pásztort találni. Aki dolgozna, az elmegy inkább külföldre.

Havi 4000 lejért sincs ember, úgy sem, hogy ehhez az összeghez ráadásként még járna a napi ellátás, cigaretta és ital is.

Ahogy más években, idén is kihajtják az állatokat, de ez már más lesz mint korábban. Pár éve napi háromszor is fejtek, tavaly már csak kétszer fejték meg a juhokat, idén már nem fogják őket fejni. Ha pedig nincs tej, akkor sajt sem lesz, így azok a gazdák sem kapnak sajtot, akik az nyájához adják oda legeltetésre a sajátjaikat – tudtuk meg. Pedig

a sajtra, túróra most is nagy kereslet lenne, ha lenne, aki csinálja.

„A juhot már csak a húsáért tartják, a gyapjúért nem kapsz semmit, a bőr nem kell senkinek, és immár nincs ki ezzel foglalkozzon, tejből se lesz bevétel. Jövedelmet jelent még az a támogatás, amit a területek állatokkal való lefedéséért jár, de az az igazság, hogy ha nem szeretném ezt, már nem csinálnám én sem” – mondta a gazda.

Elmesélte még, hogy ahol gyermekkorában hét-nyolc esztena volt, ma már csak kettő van, az állatállomány mindenhol sokkal kevesebb, mint amennyi akár húsz évvel ezelőtt volt. A területek pedig, amelyeken ezelőtt az állatok legeltek vagy amelyeket kaszáltak, használat nélkül tönkremennek.

Régebben, ha pásztort választottak a gazdák, azt kérdezték, hogy hány saját állata van. Ma ritka az, aki pásztornak áll és saját állata is van.
Aki tiszta juhsajtot szeretne venni, már alig talál Gyergyó környékén, talán két vagy három gazdáról tud, aki ezzel foglalkozik. „Gyermekkoromban, emlékszem, igazi ünnep volt az állatok kihajtása, és ősszel a nyájak szétválasztása. Ma már ez is csak emlék” – tette hozzá.

Gyergyószék Mezőgazdaság