
Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Április közepén szoktak kimenni a gyergyói esztenákra a juhnyájak, és ez most is így van, de jóval kevesebb állatot hajtanak idén fel, mint akár öt-hat éve. Ma is jövedelmező volna a juhtartás, ha lenne, aki végezze a munkát, pásztorembert azonban nem lehet találni.
2024. április 10., 08:012024. április 10., 08:01
Aki képes volna erre, az nem akar 3000–4000 lejért pásztorságot vállalni. Az ilyen emberek szinte mind elmentek külföldre a könnyebb keresetért. Az emberhiány miatt a legtöbb helyen a marhákat már villanypásztor őrzi, de már van, aki a juhokat is villanypásztorra bízza. Manapság ez a jellemző – mutatott rá Csibi László gyergyóditrói gazda.
Ditró környékén még sok esztena működik, de ebből már csak kettőben tartanak juhokat, a többiek csak tehenekkel foglalkoznak. Régebben még természetes volt, hogy az esztenázással foglalkozó gazdák összegyűjtötték a faluból a kisebb állománnyal rendelkezőktől az állatokat, de most alig néhányan vannak, akik mások állatait is a sajátjaik mellé fogadják legeltetésre, csak a sajátjaikkal foglalkoznak.
Csibi László az egyikük, a tölgyesi út közelében található esztenáján 25 tehenét és 200 juhát legelteti nyaranta, és ehhez fogad még ugyanannyit másoktól.
Ugyanezt tapasztalja egy gyergyószentmiklósi gazda is, aki a Szent Anna kápolnák közelében tartja fenn két testvérével együtt az esztenáját. Mint elmondta, már öt-hat éve alig lehet pásztort találni. Aki dolgozna, az elmegy inkább külföldre.
Ahogy más években, idén is kihajtják az állatokat, de ez már más lesz mint korábban. Pár éve napi háromszor is fejtek, tavaly már csak kétszer fejték meg a juhokat, idén már nem fogják őket fejni. Ha pedig nincs tej, akkor sajt sem lesz, így azok a gazdák sem kapnak sajtot, akik az nyájához adják oda legeltetésre a sajátjaikat – tudtuk meg. Pedig
„A juhot már csak a húsáért tartják, a gyapjúért nem kapsz semmit, a bőr nem kell senkinek, és immár nincs ki ezzel foglalkozzon, tejből se lesz bevétel. Jövedelmet jelent még az a támogatás, amit a területek állatokkal való lefedéséért jár, de az az igazság, hogy ha nem szeretném ezt, már nem csinálnám én sem” – mondta a gazda.
Elmesélte még, hogy ahol gyermekkorában hét-nyolc esztena volt, ma már csak kettő van, az állatállomány mindenhol sokkal kevesebb, mint amennyi akár húsz évvel ezelőtt volt. A területek pedig, amelyeken ezelőtt az állatok legeltek vagy amelyeket kaszáltak, használat nélkül tönkremennek.
Régebben, ha pásztort választottak a gazdák, azt kérdezték, hogy hány saját állata van. Ma ritka az, aki pásztornak áll és saját állata is van.
Aki tiszta juhsajtot szeretne venni, már alig talál Gyergyó környékén, talán két vagy három gazdáról tud, aki ezzel foglalkozik. „Gyermekkoromban, emlékszem, igazi ünnep volt az állatok kihajtása, és ősszel a nyájak szétválasztása. Ma már ez is csak emlék” – tette hozzá.
Maroshévízen egy kereskedelmi egység alagsorába folyt be a víz, a szivattyúzáshoz a helyi hivatásos tűzoltókat riasztották.
A szombat délutáni rendkívül heves esőzések, viharok következtében Kovászna megye több helyszínén is szükség volt a Kovászna megyei tűzoltóság egységeinek segítségére.
Baleset történt Sepsiszentgyörgy kézdivásárhelyi kijáratánál a 13E országúton. Az ütközés következtében hat embert szállítottak kórházba és forgalomkorlátozást vezettek be.
Nicușor Dan államelnök szombaton megerősítette, hogy a pénteken felrobbant tengeri drón ukrán eredetű, de hangsúlyozta, hogy Oroszország a felelős a Romániát érintő helyzetért.
Bántalmaztak egy férfit és eltulajdonították az áldozat kerékpárját szombaton hajnalban Marosludason. Az elkövetők előzetesbe kerültek.
Narancs jelzésű viharriasztást követően több településen is intenzív felhőszakadással érkezett meg a viharos időjárás. A vihar által érintett települések lakóit Ro-Alert üzenetben is figyelmeztették a hatóságok.
Minden, ebben az időszakban elkészülő bölcsőde felvehet majd állami költségvetésből fizetett személyzetet, hogy ősztől elkezdhesse működését – jelentette ki szombaton Ilie Bolojan.
A Déli- és a Keleti-Kárpátokra, Munténiára, Dobrudzsára és Moldvára érvényes fokozott légköri instabilitásra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Több folyó is kiléphet a medréből az esőzések következtében szombaton és vasárnap. Székelyföldi folyók is érintettek.
Maros megye területén narancssárga kódjelzésű riasztást adtak ki záporokra, zivatarokra vonatkozóan, helyenként jégesőre is számítani lehet. Hasonló riasztás van érvényben Csíkszékre is.
szóljon hozzá!