Nincs pásztor, nincs sajt
Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Április közepén szoktak kimenni a gyergyói esztenákra a juhnyájak, és ez most is így van, de jóval kevesebb állatot hajtanak idén fel, mint akár öt-hat éve. Ma is jövedelmező volna a juhtartás, ha lenne, aki végezze a munkát, pásztorembert azonban nem lehet találni.
Gergely Imre
2024. április 10., 08:012024. április 10., 08:01
Aki képes volna erre, az nem akar 3000–4000 lejért pásztorságot vállalni. Az ilyen emberek szinte mind elmentek külföldre a könnyebb keresetért. Az emberhiány miatt a legtöbb helyen a marhákat már villanypásztor őrzi, de már van, aki a juhokat is villanypásztorra bízza. Manapság ez a jellemző – mutatott rá Csibi László gyergyóditrói gazda.
Ditró környékén még sok esztena működik, de ebből már csak kettőben tartanak juhokat, a többiek csak tehenekkel foglalkoznak. Régebben még természetes volt, hogy az esztenázással foglalkozó gazdák összegyűjtötték a faluból a kisebb állománnyal rendelkezőktől az állatokat, de most alig néhányan vannak, akik mások állatait is a sajátjaik mellé fogadják legeltetésre, csak a sajátjaikkal foglalkoznak.
Csibi László az egyikük, a tölgyesi út közelében található esztenáján 25 tehenét és 200 juhát legelteti nyaranta, és ehhez fogad még ugyanannyit másoktól.
Ugyanezt tapasztalja egy gyergyószentmiklósi gazda is, aki a Szent Anna kápolnák közelében tartja fenn két testvérével együtt az esztenáját. Mint elmondta, már öt-hat éve alig lehet pásztort találni. Aki dolgozna, az elmegy inkább külföldre.
Ahogy más években, idén is kihajtják az állatokat, de ez már más lesz mint korábban. Pár éve napi háromszor is fejtek, tavaly már csak kétszer fejték meg a juhokat, idén már nem fogják őket fejni. Ha pedig nincs tej, akkor sajt sem lesz, így azok a gazdák sem kapnak sajtot, akik az nyájához adják oda legeltetésre a sajátjaikat – tudtuk meg. Pedig
„A juhot már csak a húsáért tartják, a gyapjúért nem kapsz semmit, a bőr nem kell senkinek, és immár nincs ki ezzel foglalkozzon, tejből se lesz bevétel. Jövedelmet jelent még az a támogatás, amit a területek állatokkal való lefedéséért jár, de az az igazság, hogy ha nem szeretném ezt, már nem csinálnám én sem” – mondta a gazda.
Elmesélte még, hogy ahol gyermekkorában hét-nyolc esztena volt, ma már csak kettő van, az állatállomány mindenhol sokkal kevesebb, mint amennyi akár húsz évvel ezelőtt volt. A területek pedig, amelyeken ezelőtt az állatok legeltek vagy amelyeket kaszáltak, használat nélkül tönkremennek.
Régebben, ha pásztort választottak a gazdák, azt kérdezték, hogy hány saját állata van. Ma ritka az, aki pásztornak áll és saját állata is van.
Aki tiszta juhsajtot szeretne venni, már alig talál Gyergyó környékén, talán két vagy három gazdáról tud, aki ezzel foglalkozik. „Gyermekkoromban, emlékszem, igazi ünnep volt az állatok kihajtása, és ősszel a nyájak szétválasztása. Ma már ez is csak emlék” – tette hozzá.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Egyelőre nincs elbocsátás: huszonkét üres állást szüntettek meg a székelyudvarhelyi városházán
Huszonkét be nem töltött állást szüntettek meg a székelyudvarhelyi városházán egy kormányrendelet nyomán. Ugyanakkor módosítják a polgármesteri és alpolgármesteri kabinetben betölthető állások számát.
Egyelőre nincs elbocsátás: huszonkét üres állást szüntettek meg a székelyudvarhelyi városházán
Székelykeresztúri iskolák közelében ellenőrzött és bírságolt a rendőrség
Összehangolt ellenőrzést tartottak a Hargita megyei rendőrök és csendőrök a székelykeresztúri tanintézményekben és környékükön. Az iskolákban megelőző jellegű foglalkozásokat tartottak, a szabálysértő járművezetőket pedig megbírságolták.
Székelykeresztúri iskolák közelében ellenőrzött és bírságolt a rendőrség
Fogy a lakosság és nő az idősek aránya Romániában
Románia hivatalos lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2026. január elsején 21,646 millió fő volt, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Fogy a lakosság és nő az idősek aránya Romániában
A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését idén is megtartják Csíkszereda főterén
Húsvétvasárnap, reggel nyolc órától tartják a Kárpát-medence legnagyobbjaként nyilvántartott ételszentelését Csíkszereda központjában.
A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését idén is megtartják Csíkszereda főterén
Marad a csapadékos, szeles időjárás
Csütörtök reggeltől szombat estig a szél erősödése és jelentősebb mennyiségű csapadék várható az ország minden régiójában, a magasabb hegyvidéken havazásra és hótakaró kialakulására is számítani lehet.
Marad a csapadékos, szeles időjárás
Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Több lakás árának megfelelő összeget találtak a korrupcióval gyanúsított magas rangú közúti vezető otthonában
A Kolozs megyei törvényszék szerdán elrendelte a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított vezetője, Cristian Anton harmincnapos előzetes letartóztatását.
Térfigyelő rögzítette, amint elgázolja az autó az anyja mellől elszaladó kisfiút – életmentő volt az azonnali beavatkozás
Súlyosan megsérült egy négyéves gyermek Bákó megyében, miután az édesanyja mellől az úttestre szaladt, ahol egy autó – amelynek a sofőrje már nem tudta elkerülni az ütközést – elütötte.
Farangtól húsvétig – magyar népszokásokról nyílt kiállítás Brassóban
A Brassó megyei magyar közösségek kultúráját, népszokásait eleveníti fel a Néprajzi Múzeum legújabb tárlata. A farsangi alakoskodást és a húsvéti ünnepkört is bemutató kiállítás április elsején nyílt meg.
Farangtól húsvétig – magyar népszokásokról nyílt kiállítás Brassóban
Brüsszeli bíróság: 600 millió eurót kell fizetnie Romániának az át nem vett vakcinákért
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltóanyagok kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot szerdán kimondott ítéletében az egyik brüsszeli bíróság – közölte az AFP.
Brüsszeli bíróság: 600 millió eurót kell fizetnie Romániának az át nem vett vakcinákért
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!