
A védelmi zónák módosulása nem minden esetben kedvez a gazdáknak, de a kaszálásra vonatkozó szigorú feltételek miatt kompenzációs támogatást kaphatnak
Fotó: Veres Nándor
Az elmúlt évekhez képest számos változás történt idén az egységes mezőgazdasági támogatások esetében. A gazdákat érintő fontosabb tudnivalókról beszélt a Székelyhonnak Haschi András, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója.
2024. április 09., 21:122024. április 09., 21:12
Keddig mintegy 700 mezőgazdasági támogatásigénylési kérést iktattak már az APIA Hargita megyei székhelyén.
A csúszásnak számos kisebb-nagyobb változás volt az oka, de nagyrészt már tisztázódtak a korábbi megválaszolatlan kérdések – tudtuk meg Haschi Andrástól, az APIA Hargita megyei kirendeltségének igazgatójától, aki az újdonságokkal kapcsolatban a gazdákat érintő legfontosabb tudnivalókról beszélt lapunknak.
Az említett változások oka, hogy idén már minden az új PNS (Országos Stratégiai Terv) alapján történik. Alapvetően azt kell tudni, hogy az alaptámogatások ugyanazok, mint tavaly, de a vidékfejlesztési támogatások zónái esetében történtek változások.
„Hargita megyében van három, különböző kategóriájú zóna. Az egyik az egyszerű agrár-környezetgazdálkodási támogatás zónája, ahol
– ismertette az igazgató.
A második kategóriába a harisállomány (védett madárfaj) élőhelyére kiterjedő zónák tartoznak, ezekre hektáronként 231–310 eurós támogatást kaphatnak a gazdák, attól függően, hogy miként kaszálják a területet.
ezekre a területekre hektáronként 190–269 eurós juttatást igényelhetnek a gazdák, a már említett kritériumok függvényében.
„Ezek a zónák változtak – és ez talán a legfontosabb információ –, tehát nem minden esetben ugyanazok, mint az elmúlt évben. Amelyik területre tavaly például a P1-es – tehát az agrár-környezetgazdálkodási – csomagot lehetett igényelni, lehet, hogy ott idén már a békászó sast kell védeni vagy éppen a haris madarat. Ez változik, Gyergyó kivételével, ahol a teljes terület a haris védelmi területe, a megye többi részén
Azt is kell tudni, hogy ezek az összegek nem járnak a teljes területre, mert ezek úgynevezett degresszív támogatások, ami azt jelenti, hogy a gazda az első 10 hektárra megkapja a teljes támogatást, az 50 hektárig terjedő részre már csak a 90 százalékát stb. Mindhárom támogatás esetében érvényesül valamiképpen a degresszivitás elve, vagyis az, hogy
– magyarázta a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség vezetője.
Az említett zónák módosulása nem minden esetben kedvez a gazdáknak. Az erre vonatkozó kérdésünkre a megyei APIA igazgatója magyarázatként elmondta: van, aki mindeddig nyugodtan megjelölhette a P1-es támogatási csomagot és kaszálhatott a megszokott módon, ha viszont most haris vagy békászó sas védelmi zónává vált a területe, akkor csak nagyon szigorúan meghatározott módon és körülmények között kaszálhat.
„És ami a legfontosabb: bármelyik csomagot is választja, a támogatási kérés benyújtásától számított öt éven keresztül ezeket a szabályokat be kell tartania.
Ezért hívjuk ezt kompenzációs támogatásnak, mert ha ő nem kaszálhat le egy bizonyos területet akkor és úgy, ahogy ő szeretné, lehet, hogy neki ebből gazdasági vesztesége lesz. De éppen ezért találták ki ezt a támogatást:
– magyarázta Haschi András.
Az idén érvénybe lépett változásokkal kapcsolatban még elmondta, a legkomolyabb szigorítások közé tartozik az is, hogy a támogatást igénylőknek kötelezően állatot kell tartaniuk: idén már nem fordulhat elő az, hogy agrár-környezetgazdálkodási támogatást kapjon az a kérelmező, akinek nincsenek állatai.
– hangsúlyozta a megyei APIA igazgatója.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az ország érdekét szolgálja és Bukarest megbízható szövetségesi szerepét bizonyítja az a javaslat, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen katonai erőket telepíthessen Romániába.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a Victoria-palotában fogadja a Romániába hivatalos látogatásra érkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Az első gólya március 6-ai érkezését követően egyre több fészket vesznek birtokba a hazatérő vándormadarak Csíkszentsimonban. Fotókon és rövid videón mutatjuk.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
szóljon hozzá!