
Fotó: Haáz Vince
A karácsonyi szünidőt megelőző időszakban sok tanintézetben zajlik az Iskola másként vagy Zöldhét. A gyerekek nemcsak tapasztalati tudást szereznek így, hanem olyan érzelmi állapotba kerülnek, amely befogadóvá teszi őket, és fejleszti a kritikus gondolkodásukat.
2024. december 16., 21:052024. december 16., 21:05
2024. december 16., 21:082024. december 16., 21:08
A vakációk előtti heteket számos tanintézmény Iskola másként vagy zöldhetes programokra „használja”, amelyeken ugyanúgy kötelező részt venni, mint a hagyományos oktatási órákon. Az Iskola másként hetet tizenkét éve szervezik minden évben; eleinte minden tanintézmény egyszerre, az utóbbi években azonban az iskolák választják ki az időpontot szeptember és május között. Ilyenkor
és olyan tevékenységeket hoznak tető alá, amelyek nem egy adott tantárgyhoz kapcsolódnak, hanem interdiszciplinárisak, tehát másként fejlesztik a tanulók tudását.
Az elmúlt tanévtől kezdődően pedig a Zöldhetet is bevezették a közoktatásba, amely a diákok környezetvédelmi nevelését célozza.
Mind Zöldhéten, mind pedig az Iskola másként hetén a diákok kirándulnak, helyi intézményekhez látogatnak, múzeumba mennek, barkácsolnak, élményprogramokon vesznek részt. A marosvásárhelyi iskolai osztályok körében népszerű célpont a Milvus Csoport természetvédelmi szervezet. Az itteni tevékenységeknek az a céljuk, hogy
lelkesedést váltanak ki belőlük – magyarázta Miholcsa Andrea, a Milvus pedagógusa, aki igyekszik kivinni az osztályokat az erdőbe, a parkba, az iskola melletti terekre, ha van erre lehetőség.
A marosvásárhelyi természettudományi múzeum is népszerű célpont az iskolai rendhagyó heteken
Fotó: Haáz Vince
„A természeti nevelés magában foglalja a természet megismerését, a biológiai sokféleség védelmét és a fenntartható fejlődést.
Serkenti a kíváncsiságot, a problémamegoldó és alkalmazkodó képességet, elősegíti a tapasztalati tanulást, a kritikus szemléletet. Csökkenti a stresszt, szorongást, figyelemzavart. Hozzájárul a gyerekek motoros készségeinek, felelősségtudatának fejlődéséhez, a jó koordinációhoz” – fejtette ki a pedagógus.
Hozzátette, egyszerűnek tűnhet a gyereket kivinni az erdőbe, és engedni rácsodálkozni, felfedezni a környezetet, de alapos faj- és helyismerettel kell készülni, megtalálni a módját, hogy összpontosítsanak, elmélyüljenek a tevékenységben.
A gyerek akkor tudja szeretni az élőlényt, ha megismeri. Ugyanakkor a biztonság érdekében fontos, hogy a pedagógus korlátokat szabjon, szabályokat állítson fel a diákoknak.
„Kinn vagyunk az erdőben, de azért van egy keret, amely között mozoghatnak, hiszen ha biztonságban érzik magukat, elindulnak felfedezni.” Idén mintegy kétezer diáknak szerveztek ilyen jellegű tevékenységeket – tudtuk meg Miholcsa Andreától.
Az erdő kockázattal is jár, épp ezért az ott zajló tevékenységek fejlesztik a kritikus gondolkodást
Fotó: Haáz Vince
Azért fontosak az iskolán kívüli tevékenységek a természetben, mert olyan tudással vértezik fel a gyereket, amelyek segítik őt a harmonikus fejlődésben, és ez fizikailag, szociálisan és érzelmileg is érződik rajta.
Ez fontos ahhoz, hogy együtt érezzen, beleélje magát az adott helyzetbe. Segíti őket a kritikus gondolkodásban, döntéshozásban – mutatott rá a pedagógus.
„Az erdő kockázattal is jár, ezt azonban tevékenységvezetőként bevállaljuk. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy mit szabad, és ezeket a döntéseket ügyesen meg is tudják hozni. Például ha felmásznak a fára, tudják, meddig merészkedhetnek fel. Mindenkit a saját képességeik szerint támogatunk a tevékenységekben, hiszen
– fejtette ki Miholcsa Andrea.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!