
Fotó: Haáz Vince
A karácsonyi szünidőt megelőző időszakban sok tanintézetben zajlik az Iskola másként vagy Zöldhét. A gyerekek nemcsak tapasztalati tudást szereznek így, hanem olyan érzelmi állapotba kerülnek, amely befogadóvá teszi őket, és fejleszti a kritikus gondolkodásukat.
2024. december 16., 21:052024. december 16., 21:05
2024. december 16., 21:082024. december 16., 21:08
A vakációk előtti heteket számos tanintézmény Iskola másként vagy zöldhetes programokra „használja”, amelyeken ugyanúgy kötelező részt venni, mint a hagyományos oktatási órákon. Az Iskola másként hetet tizenkét éve szervezik minden évben; eleinte minden tanintézmény egyszerre, az utóbbi években azonban az iskolák választják ki az időpontot szeptember és május között. Ilyenkor
és olyan tevékenységeket hoznak tető alá, amelyek nem egy adott tantárgyhoz kapcsolódnak, hanem interdiszciplinárisak, tehát másként fejlesztik a tanulók tudását.
Az elmúlt tanévtől kezdődően pedig a Zöldhetet is bevezették a közoktatásba, amely a diákok környezetvédelmi nevelését célozza.
Mind Zöldhéten, mind pedig az Iskola másként hetén a diákok kirándulnak, helyi intézményekhez látogatnak, múzeumba mennek, barkácsolnak, élményprogramokon vesznek részt. A marosvásárhelyi iskolai osztályok körében népszerű célpont a Milvus Csoport természetvédelmi szervezet. Az itteni tevékenységeknek az a céljuk, hogy
lelkesedést váltanak ki belőlük – magyarázta Miholcsa Andrea, a Milvus pedagógusa, aki igyekszik kivinni az osztályokat az erdőbe, a parkba, az iskola melletti terekre, ha van erre lehetőség.
A marosvásárhelyi természettudományi múzeum is népszerű célpont az iskolai rendhagyó heteken
Fotó: Haáz Vince
„A természeti nevelés magában foglalja a természet megismerését, a biológiai sokféleség védelmét és a fenntartható fejlődést.
Serkenti a kíváncsiságot, a problémamegoldó és alkalmazkodó képességet, elősegíti a tapasztalati tanulást, a kritikus szemléletet. Csökkenti a stresszt, szorongást, figyelemzavart. Hozzájárul a gyerekek motoros készségeinek, felelősségtudatának fejlődéséhez, a jó koordinációhoz” – fejtette ki a pedagógus.
Hozzátette, egyszerűnek tűnhet a gyereket kivinni az erdőbe, és engedni rácsodálkozni, felfedezni a környezetet, de alapos faj- és helyismerettel kell készülni, megtalálni a módját, hogy összpontosítsanak, elmélyüljenek a tevékenységben.
A gyerek akkor tudja szeretni az élőlényt, ha megismeri. Ugyanakkor a biztonság érdekében fontos, hogy a pedagógus korlátokat szabjon, szabályokat állítson fel a diákoknak.
„Kinn vagyunk az erdőben, de azért van egy keret, amely között mozoghatnak, hiszen ha biztonságban érzik magukat, elindulnak felfedezni.” Idén mintegy kétezer diáknak szerveztek ilyen jellegű tevékenységeket – tudtuk meg Miholcsa Andreától.
Az erdő kockázattal is jár, épp ezért az ott zajló tevékenységek fejlesztik a kritikus gondolkodást
Fotó: Haáz Vince
Azért fontosak az iskolán kívüli tevékenységek a természetben, mert olyan tudással vértezik fel a gyereket, amelyek segítik őt a harmonikus fejlődésben, és ez fizikailag, szociálisan és érzelmileg is érződik rajta.
Ez fontos ahhoz, hogy együtt érezzen, beleélje magát az adott helyzetbe. Segíti őket a kritikus gondolkodásban, döntéshozásban – mutatott rá a pedagógus.
„Az erdő kockázattal is jár, ezt azonban tevékenységvezetőként bevállaljuk. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy mit szabad, és ezeket a döntéseket ügyesen meg is tudják hozni. Például ha felmásznak a fára, tudják, meddig merészkedhetnek fel. Mindenkit a saját képességeik szerint támogatunk a tevékenységekben, hiszen
– fejtette ki Miholcsa Andrea.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!