A közösség visszaszoríthatja az erőszakot

Utóbbi azt jelenti, hogy a bántalmazó fél akadályozza áldozatát a szabad vallásgyakorlásban, hitének megélésében.

A bántalmazás nem magánügy

Felmerült a kérdés, hogy mi nevezhető bántalmazásnak, vagy erőszakos cselekedetnek a családon belül. A feleségbántalmazás mellett a gyerekek bántalmazása is ide tartozik – hangzott el az előadáson, ahogy az is, hogy amikor két fél hevesen vitázik, veszekszik, esetleg egymást megpróbálja bántalmazni, akár szóban, akár fizikailag, egyenlő erőviszonyokról beszélhetünk, kölcsönös kontroll-gyakorlásról, aminek

Míg az egyirányú agresszió esetén az erőviszonyok eltolódnak, az egyik fél bántalmazza a másikat, ez jellemző a nők elleni párkapcsolati erőszakra.

Az erőszakkal gyakran találkozó gyerek maga is erőszakossá válhat, illetve olyan cselekedetek elkövetőjévé, akár kiskorúként is, aminek súlyos következményei lehetnek.

Apagyilkosságért börtön jár

Romániában a jogrendszer nem ismeri az önvédelemből elkövetett gyilkosság fogalmát. Ezért a törvény nem mentesít senkit, aki önvédelemből oltja ki valakinek az életét. A börtönpszichológus Moldován Erika többek közt annak a 15 éves fiúnak az esetét mesélte el, akit anyja külföldi távolléte miatt az apja nevelt, ám folyamatos veréssel, bántalmazással.

A gyerek történetét megismerve a szakember előtt egy olyan élettörténet, eseménysorozat tárult fel, ami nem csupán annak a családnak az életét befolyásolta, de a szélesebb családét, a közösségét is. Az áldozat agresszorrá vált, a bántalmazott gyerekből bántalmazóvá, akinek az öt letöltött börtönév után élete végéig az apagyilkosság súlyával kell élnie – mutatott rá a börtönpszichológus. Moldován Erika arra is felhívta a figyelmet, hogy a felelősség nem csak a családját elhagyó anyát és az agresszív apát terheli a fiú esetében, de azokat a pedagógusokat is, akik naponta látták, hogy a gyerek kék-lila foltokkal megy iskolába, vagy a háziorvost, a rendőrt, a polgármesteri hivatal munkatársait, akik tudtak a családi viszonyokról.

– hangzott el egyértelműen a szakemberek részéről a javaslat.

Miért marad az áldozat?

A bántalmazott félre sok irányból ömlik az üzenet,

Ahhoz, hogy valaki kilépjen egy  áldatlan helyzetből számos akadállyal kell szembenéznie és megküzdenie. Ferenczi Enikő arra hívta fel a figyelmet, hogy sok esetben a szerepek összemosódnak. A bántalmazó férjet a közösség „rendes embernek” ismeri, kitűnő művésznek, civilizált, kedves embernek, és nem akarja elfogadni, hogy otthon, a családban agresszíven viselkedik, bántalmazza a feleségét, esetleg a gyerekeit is.

Sok esetben az önbizalomhiány, a tájékozatlanság, a szégyen, az anyagiak hiánya, vagy a szélesebb család viszonyulása, a közösség hozzáállása, a társadalmi normák jelentik az akadályt. Akárcsak a remény, hogy megváltozik az agresszor, a bizonytalanság, a félelem a jövőtől, hogy hol fog lakni, miből fog megélni, hogyan viseli gondját a gyermekeinek – magyarázat arra, amiért marad az áldozat a kapcsolatban, illetve visszatér még egy-két kitörési próbálkozást követően is.

A hétvégi háromnapos képzésre, amely a 2014-ben indult vezetőképző sorozat hatodik része volt, a marosvásárhelyiek mellett a Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából, Kolozsvárról, Tordáról, Háromszékről és a Zsil-völgyéből érkeztek résztvevők.