A családon belüli erőszak típusairól tanultak a képzés résztvevői
Fotó: Antal Erika
A közösségi vezetők és segítők szerepe a nők elleni és családon belüli erőszak kezelésében volt a témája a hévégén az Unitárius Nők Országos Szövetségének és az International Women’s Convocation (IWC) szervezésében tartott vezetőképzésnek Marosvásárhelyen. A előadók – Ferenczi Enikő, László Éva, Moldován Erika pszichológusok az áldozat és agresszor közötti kapcsolatokról, az erőszak típusairól, illetve annak időben történő felismeréséről értekeztek.
2018. szeptember 24., 14:562018. szeptember 24., 14:56
A családon belüli erőszaknak öt típusát és annak sajátosságait beszélték meg a vezetőképzés résztvevői László Éva pszichológus egyetemi tanárral.
Utóbbi azt jelenti, hogy a bántalmazó fél akadályozza áldozatát a szabad vallásgyakorlásban, hitének megélésében.
Felmerült a kérdés, hogy mi nevezhető bántalmazásnak, vagy erőszakos cselekedetnek a családon belül. A feleségbántalmazás mellett a gyerekek bántalmazása is ide tartozik – hangzott el az előadáson, ahogy az is, hogy amikor két fél hevesen vitázik, veszekszik, esetleg egymást megpróbálja bántalmazni, akár szóban, akár fizikailag, egyenlő erőviszonyokról beszélhetünk, kölcsönös kontroll-gyakorlásról, aminek
Míg az egyirányú agresszió esetén az erőviszonyok eltolódnak, az egyik fél bántalmazza a másikat, ez jellemző a nők elleni párkapcsolati erőszakra.
A közösségi vezetőnek fel kell ismernie az erőszak legkisebb jeleit is
Fotó: Antal Erika
Annak ellenére, hogy a társadalomban még mindig az az elfogadott nézet, hogy ha a a feleség rendszeres agressziót szenved el a férje részéről, – ez magánügy, mégsem az, különböző hatással vannak a történtek a szűkebb és tágabb környezetre, közösségre is – hívta fel a figyelmet a szakember. László Éva rámutatott arra, hogy
Az erőszakkal gyakran találkozó gyerek maga is erőszakossá válhat, illetve olyan cselekedetek elkövetőjévé, akár kiskorúként is, aminek súlyos következményei lehetnek.
Romániában a jogrendszer nem ismeri az önvédelemből elkövetett gyilkosság fogalmát. Ezért a törvény nem mentesít senkit, aki önvédelemből oltja ki valakinek az életét. A börtönpszichológus Moldován Erika többek közt annak a 15 éves fiúnak az esetét mesélte el, akit anyja külföldi távolléte miatt az apja nevelt, ám folyamatos veréssel, bántalmazással.
A gyerek történetét megismerve a szakember előtt egy olyan élettörténet, eseménysorozat tárult fel, ami nem csupán annak a családnak az életét befolyásolta, de a szélesebb családét, a közösségét is. Az áldozat agresszorrá vált, a bántalmazott gyerekből bántalmazóvá, akinek az öt letöltött börtönév után élete végéig az apagyilkosság súlyával kell élnie – mutatott rá a börtönpszichológus. Moldován Erika arra is felhívta a figyelmet, hogy a felelősség nem csak a családját elhagyó anyát és az agresszív apát terheli a fiú esetében, de azokat a pedagógusokat is, akik naponta látták, hogy a gyerek kék-lila foltokkal megy iskolába, vagy a háziorvost, a rendőrt, a polgármesteri hivatal munkatársait, akik tudtak a családi viszonyokról.
Fotó: Antal Erika
– hangzott el egyértelműen a szakemberek részéről a javaslat.
A bántalmazott félre sok irányból ömlik az üzenet,
Ahhoz, hogy valaki kilépjen egy áldatlan helyzetből számos akadállyal kell szembenéznie és megküzdenie. Ferenczi Enikő arra hívta fel a figyelmet, hogy sok esetben a szerepek összemosódnak. A bántalmazó férjet a közösség „rendes embernek” ismeri, kitűnő művésznek, civilizált, kedves embernek, és nem akarja elfogadni, hogy otthon, a családban agresszíven viselkedik, bántalmazza a feleségét, esetleg a gyerekeit is.
Sok esetben az önbizalomhiány, a tájékozatlanság, a szégyen, az anyagiak hiánya, vagy a szélesebb család viszonyulása, a közösség hozzáállása, a társadalmi normák jelentik az akadályt. Akárcsak a remény, hogy megváltozik az agresszor, a bizonytalanság, a félelem a jövőtől, hogy hol fog lakni, miből fog megélni, hogyan viseli gondját a gyermekeinek – magyarázat arra, amiért marad az áldozat a kapcsolatban, illetve visszatér még egy-két kitörési próbálkozást követően is.
Moldován Erika szerint a közösség és a társadalom is felelősséggel tartozik a családon belüli erőszak visszaszorításáért. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A közösségi vezetőknek, – lelkésznek például, vagy polgármesternek, falugondnoknak, pedagógusnak, háziorvosnak is – a legkisebb jelre is fel kell figyelnie és megtenni azokat a lépéseket, amelyek megakadályozhatják az erőszak folytatását. Ezzel nem csupán a kisebb-nagyobb személyi sérülések előzhetők meg, de az olyan további súlyos következmények is, mint akár a gyilkosság, a börtön, a további bűncselekmények elkövetése.
A hétvégi háromnapos képzésre, amely a 2014-ben indult vezetőképző sorozat hatodik része volt, a marosvásárhelyiek mellett a Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából, Kolozsvárról, Tordáról, Háromszékről és a Zsil-völgyéből érkeztek résztvevők.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
szóljon hozzá!