Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Idén is öt kategóriában hirdet pályázatot a Maros megyei önkormányzat. A civil szervezetek, egyházak, szociális szervezetek, ifjúsági és diákszervezetek, sportolók és sportegyesületek összesen 2,4 millió lejre pályázhatnak.
2020. március 16., 19:312020. március 16., 19:31
Az érdekeltek kulturális rendezvényekre, vetélkedők, konferenciák szervezésére, egyházi ingatlanok karbantartási és javítási munkálataira, sporteseményekre és versenyeken való részvételre igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást.
A kiírás kapcsán Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke kiemelte: „Az idei szűkös költségvetés nem tette lehetővé, hogy növeljük a pályázati alapokat, de megpróbáltuk a tavalyi szinten tartani ezeket a támogatásokat. Idén 500 000–500 000 lejre lehet pályázni kulturális tevékenységekre, egyházi projektekre, illetve sporttevékenységekre, továbbá 100 ezer lej az ifjúsági tevékenységekre szánt keret, és 800 ezer lejes keretet hagytunk jóvá a szociális projektek számára.”
A pályázóknak legkevesebb 10 százalékos önrészt kell felvállalniuk minden projekt esetében.
A pályázati kiírás, a kitöltendő űrlapok és a pályázat mellé benyújtandó iratok listája elérhető a megyei tanács honlapján.
Az előző kiírás alkalmával az ifjúsági szerveztek 18 sikeres pályázatot nyújtottak be, és összesen 100 000 lejes támogatást kaptak. Itt a legnagyobb összeg 8500 lej volt. Tavaly 218 olyan pályázat nyert, amelyet egyházközségek nyújtottak be, legtöbben 1500 lejes támogatást kaptak, de voltak 2500–3500 lejes vissza nem térítendő összegek is. A legnagyobb összeget, 8000 lejt a marosszentgyörgyi unitárius közösség kapta, gyülekezeti terem építésére. A sportegyesületek, klubok elsősorban a különböző kiszállásokra kértek és kaptak támogatást, hogy el tudják vinni sportolóikat versenyekre. Itt 217 000 lejt osztottak szét, a benyújtott pályázatok száma 40 volt. A kiírás lehetővé teszi a sportolóknak, hogy egyénileg is pályázzanak a felkészülés és a versenyek során felmerülő költségek lefedésére. Így tavaly 172 000 lejt osztottak szét élsportolóknak. Tavaly is, akárcsak idén, a szociális egyesületek kaptak jelentősebb támogatást, hiszen ők számos olyan szolgáltatást végeznek, amelyre az államnak nincs lehetősége. Harminchárom sikeres pályázat volt, a legnagyobb összeget, 100 000 lejt a gyulafehérvári Caritas kapta, idősgondozásra.
Keresési és mentési akció zajlik Maroshévízen, a Maros folyónál, ahol egy férfi eltűnését jelentették.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
szóljon hozzá!