Néhány napja jelent meg a Hivatalos Közlönyben az oktatási miniszter rendelete az egyetem előtti oktatás működésére és szervezésére vonatkozóan. Noha a diákok a szabályzat több pontját kifogásolják, az oktatási szakemberek szerint szükség volt egy egységes, az ország mind a 8500 tanintézetére érvényes rendszabály kidolgozására.

A szabályzó egyik, újdonságot jelentő előírása, hogy a diák vagy a szülő fellebbezést nyújthat be a gyermek által kapott értékelés ellen. Ilyenkor öt nap áll a pedagógus rendelkezésére, hogy megindokolja az általa adott osztályzatot. Amennyiben a fellebbező fél nem elégedett a magyarázattal, írásban kérheti az iskolaigazgatótól az írásbeli vizsga újrajavítását, amit két másik szaktanárnak kell elvégeznie. A tanintézeteknek azt is tiltja az új szabályzat, hogy nyilvánosságra hozza a diákok személyes adatait, illetve iskolai eredményeit.

A tanulók nem szervezhetnek, illetve nem vehetnek részt olyan tüntetésen, megmozduláson, amely „befolyásolja az iskolai tevékenységet”, így például nem zárhatják el a folyosókat. Nem viselkedhetnek sértően, megfélemlítően, diszkriminatív módon sem társaikkal, sem a tanintézet alkalmazottaival, ugyanakkor a pedagógusoknak is tilos úgy megnyilvánulniuk – mind szóban, mind tettlegesen –, hogy az sértő legyen a tanulók számára.

A szülőknek kötelességük legalább havonta egyszer személyesen felvenni a kapcsolatot a tanítóval vagy az osztályfőnökkel, hogy tisztában legyenek gyermekük iskolai fejlődésével. Az elemi osztályosok szüleinek minden reggel az iskola bejáratáig kell kísérniük gyermeküket, amennyiben ez nem lehetséges, meg kell bízniuk ezzel valaki mást.

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) állásfoglalást tett közzé az új szabályzattal kapcsolatosan. Ebben kifejtik, véleményünk szerint a jogszabály nemcsak a diákjogokat, hanem az emberi jogokat is sérti, így például a szabad véleménynyilvánítás jogát. A diákszervezet itt a szabályzat azon pontjára utal, amely szerint az iskolaigazgató javasolhatja a vezetőtanácsnak az iskolaújság felfüggesztését, ha abban a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot, valaki egészségét és erkölcsét, jogait vagy a szabályzatot sértő tartalom jelenik meg. A diákok szerint az iskolaújságok olyan nem formális tanulási lehetőséget nyújtanak számukra, amiket jelenleg a romániai középiskolai oktatási rendszer nem biztosít.

Demeter Kamilla, a MAKOSZ egyik csíkszeredai elnökségi tagja portálunknak azt mondta, kisebb mértékben lehet cenzúrázni az iskolaújságokat, hogy azokban ne legyenek sértő dolgok, de nem helyénvaló, hogy teljesen beszüntethessék azokat, igenis működhessenek és írhassák le véleményüket a diákok. A MAKOSZ szerint ugyanakkor a szabályzó azon előírása, miszerint az iskola igazgatója maga dönthet egy újabb diákszervezet létrejöttéről, veszélyezteti a magyar diáktanácsok létét. Demeter Kamilla továbbá elmondta, személyes véleménye szerint jó, hogy a diákok kérhetik a félévi dolgozat újrajavítását. Úgy látja, szükség volt erre, és reméli, a diákok ki fogják használni a lehetőséget.

A diáklány még elmondta, már tavaly decemberben letettek módosítási javaslatokat a szabályzathoz, kérték például, hogy a diákok képviselői ne csak megfigyelőként vehessenek részt az iskolák vezetőtanácsainak ülésein, hanem szavazhassanak is, erre azonban választ sem kaptak.

Király András oktatási államtitkár azzal kapcsolatban, hogy sokak szerint a diákok jogait sérti, hogy például tanítási idő alatt nem lehet tüntetni az iskola területén, vagy a tanintézet vezetőségének jóvá kell hagynia a tanulók által alapított civil szervezeteket, úgy vélekedett: a diákoknak nemcsak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak. „Ilyen megközelítésben az is sértheti a személyiségi jogaikat, hogy kötelező az órák látogatása” – fogalmazott a szakpolitikus.

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke portálunknak azt mondta, szabályzatra mindenképp szükség van. Rámutatott: a MAKOSZ képviselői azzal keresték meg őket, hogy kifogásolják a tüntetések szervezésére és a civil szervezetek alapítására vonatkozó elírásokat.

„Amennyiben ezek a cikkelyek valóban sértették volna a diákok személyes vagy alkotmányos jogait, mindenképpen támogatjuk a tiltakozásukat, de a Hivatalos Közlönyben megjelent szöveg alapos áttanulmányozása során kiderült, hogy ezek a feltételek nem olyan szigorúak. Civil szervezetet például abban az esetben nem lehet létrehozni, ha az sérti az iskola belső rendszabályzatát vagy ellentmond a most megjelent módszertannak” – magyarázta az RMPSZ elnöke.

Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője úgy véli, szükséges volt a szabályzat, mert legutóbb mintegy tíz éve jelent meg ilyen, és ez most összhangban van az időközben megjelent jogszabályokkal. Az új szabályzót, amely alapján minden iskola el kell készítse a saját rendszabályzatát, a tanfelügyelőség ma mutatja be Csíkszeredában a megyebeli tanintézetek igazgatóinak. A saját szabályzatok létrehozására, az intézkedések meghozatalára, a bizottságok felállítására Bartolf Hedvig a megyebeli iskolák számára kidolgozott egy menetrendet, az ebbe foglalt lépéseket április 24-éig kell megtegyék a tanintézetek.

Az új szabályzat több vitatott pontjáról Bartolf Hedvig úgy gondolja, hogy a gyakorlatban kommunikációval és pedagógiai érzékkel ezeket eddig is megoldották az iskolákban és ezután is meg fogják. Így például nem fordult elő és nem is kell előforduljon, hogy egy iskolaújságot betiltson az igazgató, hisz általában eddig is megkértek a diákok egy tanárt, hogy nézze át a lapot, és ha az valamit nem talált megfelelőnek, jelezte, hogy ezt esetleg másként kellene írni. Ugyanígy, ha egy szülőt érdekelt a gyermeke tanulási előmenetele, eddig is bemehetett az iskolába, megkérdezhette például szülői értekezleten, hogy egy adott jegyet miért kapott a diák, ezért a szabályzatban szereplő lehetőség, miszerint a szülő magyarázatot kérhet gyermeke egy adott jegyére a pedagógustól, nem fog a főtanfelügyelő szerint sok reklamációt eredményezni. Annál is inkább, mert a diákok általában jól felmérik, hogy például egy dolgozatukra hányast érdemelnek – tette hozzá.