Az előadó főképp középiskolások, fiatalok számára szeretne kapaszkodót nyújtani, hogy ne tévedjenek el napjaink információár-útvesztőjében. Mint kifejtette. manapság okostelefonokon, táblagépeken percenként friss hírekhez lehet jutni, és ahhoz, hogy ezek között eligazodjunk, kell tudjuk, mi működik a hátterükben, kik a működtetőik és melyek a szándékaik.

Ezúttal az alapfogalmakat tisztázta, elkülönítvén a média három alaptípusát, a sajtót, az audiovizuális médiát és az online médiát. Az újságok, folyóiratok szerinte műfajilag és földrajzi szempontból osztályozhatók, az első kategória lényege, hogy milyen típusú információkat (gazdasági, politikai, kulturális, sport stb.) közölnek, a másodiknál pedig az veendő figyelembe, hogy hol terjesztik. Kitért röviden az újságírás lényegére is, vagyis hogy a cikkek írói általában arra törekednek: a nyers információból közérthető és lehetőleg objektív szöveget alkossanak.

Az audiovizuális médiánál, azaz a rádióknál és tévéknél két fő típust különböztetett meg: a közszolgálatit és a kereskedelmit. Elvileg a közszolgálati médiát közpénzből támogatják, cserében az elvárás, hogy a pontos, objektív tájékoztatás szerepét kell betöltse, nevezetesen értékes – kulturális, közéleti, gazdasági stb. – híreket, műsorokat közvetítsen. A kereskedelmi adók majdnem kizárólag reklámokból élnek. Mivel elindításuk költséges, hátterükben politikai szereplők vagy üzletemberek állnak. Székedi szerint itt inkább fennáll annak a veszélye, hogy ezek nem semlegesek, általában műsoraikkal politikai vagy üzleti érdekeket tolmácsolnak. Mivel azonban különböző frekvenciákon sugározzák, ezek az adók némiképp szabályozhatók, létezik minden országban szakhatóság, amely meg is határozza a működési feltételeiket.

Az előadó szerint nagyon bonyolult és szinte átláthatatlan az online média, nemcsak azért, mert itt a hírportálokon, elektronikus újságokon a szöveghez videók, hangfelvételek és képek csatolhatók, hanem azért is, mert manapság bárki szerkeszthet és közvetíthet a világhálón keresztül információkat. Egyfelől áldás ez, mert bármiről lehet idejében értesülni, de sok szempontból kérdések merülnek fel. Példaként említette, hogy névtelenül lejárathatnak személyeket (becsületsértés), továbbá megtörténik az is, hogy valaki feltesz egy információt, de nem ellenőrzi a forrást (mint ahogy ezt elvárják az újságíróktól), és félretájékoztat. Szerinte valamiképp szabályozni fogják ezt is, de egyelőre nem látható, hogyan.