
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
Már közel van az a pont az azerbajdzsáni és georgiai zöld villamosenergia jövőbeli magyarországi és romániai importját lehetővé tévő projektben, ahonnan már nem lehet visszafordulni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.
2024. szeptember 03., 15:382024. szeptember 03., 15:38
2024. szeptember 03., 15:512024. szeptember 03., 15:51
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-azeri-georgiai-román zöldenergia-szállítási partnerségről szóló megbeszélésen először is arra figyelmeztetett, hogy az emberiség a veszélyek korában él, amikor is az energiabiztonság kritikus eleme a nemzetbiztonságnak. Aláhúzta:
– számol be az MTI.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint az erre vonatkozó stratégia négy pilléren nyugszik. Az első a nukleáris kapacitások bővítése a két új paksi reaktor építésével, aminek nyomán az atomerőmű teljesítménye a mostani 2000 megawattról 4400-ra fog nőni.
A második a napenergia-kapacitás fejlesztése, ami igen jól halad, miután
– sorolta.
Harmadik pillérként az együttműködési lehetőségek keresését említette a megbízható ellátókkal. Majd kitért az új szállítási útvonalak bevonására is.
Erre a szavai szerint a legjobb példa éppen az úgynevezett Zöld Energiafolyosó lesz, amely
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az azeri szélenergiánál és a georgiai vízenergiánál "semmi nem lehet zöldebb", ezért rendkívül jó lehetőség ezek importja Közép-Európába, így Magyarországra, Romániába és remélhetőleg Bulgáriába. Emlékeztetett, hogy
Kiemelte, hogy Magyarország is dolgozik az ehhez szükséges infrastruktúra-fejlesztéseken.
A mostani ülést a projekt szempontjából mérföldkőnek nevezte, és úgy vélekedett, hogy közel van „az a pont, ahonnan már nincs visszafordulás”, mivel a résztvevő országok villamosenergia-vállalatai közös társaságot hoznak létre, illetve rövidesen aláírják a zöldenergia-partnerségi megállapodás módosítását is annak érdekében, hogy az teljes mértékben megfeleljen az európai előírásoknak.
– jelentette ki. Közölte, hogy a tervek szerint a megvalósíthatósági tanulmány is elkészül 2025-re.
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
Szijjártó Péter azon reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió anyagilag is részt fog venni a projektben.
Rámutatott, hogy amennyiben elkészül, rekordhosszúságú lesz a projekt keretében megépítendő 1100 kilométeres tengeralatti vezeték, amelyen keresztül megvalósítható lesz a zöld villamosenergia importja.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
szóljon hozzá!