Vasárnap avatják boldoggá II. János Pál pápát

A boldoggá avatás a szentté avatás előtti utolsó állomás. Ahhoz, hogy valakit szentté nyilvánítsanak, két, a személyéhez köthető csoda kell.

Rédai Botond

2011. április 26., 15:582011. április 26., 15:58

2011. április 26., 17:342011. április 26., 17:34

Miután a II. János Pál temetésén részt vevők skandálva azonnal szentté avatást kértek, XVI. Benedek néhány héttel elődje halála után megindította a szentté avatási eljárást, amely az egyház szokásai szerint általában az érintett halála után öt évvel szokott elkezdődni.

A boldoggá avatást lehetővé tévő csodát a pápa azután ismerte el, hogy a Vatikán által összeállított, orvosokból, teológusokból, bíborosokból és püspökökből álló bizottság csodának minősítette Marie-Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Az apáca társnőivel az ugyancsak Parkinson-kórban szenvedő II. János Pálhoz fohászkodott, s két hónappal a pápa halála után egy reggel arra ébredt, hogy visszanyerte mozgásképességét, megfogalmazása szerint mintha újjá született volna.

A ceremóniát, amelyre több százezer zarándokot várnak, május 1-jén maga a pápa fogja elvégezni Rómában. A szertartást 10 órától élőben közvetítik a Magyar Televízió mindkét csatornáján és a Duna Televízió egyes csatornáján.

A béke híve volt

Karol Jozef Wojtyla lengyel bíborost 1978. október 16-án választották pápává. Személyében 455 év óta az első nem olasz származású főpap lehetett Szent Péter utódja. A Szentatya a II. világháború utáni időszak meghatározó szereplőjévé vált, bátorítást adott a változást követelő kelet-európai népeknek, nagyban hozzájárult a kelet-nyugat között felépített falak lebontásához. Komolyan vette lelkipásztori feladatát, 104 országban látogatta meg híveit, nem egy helyen az üldözötteknek nyújtott vigaszt. Krisztus tanításai nyomán a megbékélést kereste, párbeszédet kezdett más keresztény egyházakkal, s a pápák közül elsőként látogatott a római zsinagógába.

A demokrácia elkötelezett híve volt, felemelte szavát a társadalmi és gazdasági megkülönböztetés ellen. A túlfeszített munka aláásta egészségét, az orvosok 1991-ben megállapították, hogy Parkinson-kórban szenved. Nagy türelemmel viselte betegségét, s 2005. április 2-án bekövetkezett halálának híre az egész világot megrázta. „Isten szolgáinak szolgája” – jellemezte magát Nagy Szent Gergely pápa. Késői utódja is méltó volt e címre, hiszen egész életében híven szolgálta nemzetét, a világegyházat s minden egyes embert.