A boldoggá avatás a szentté avatás előtti utolsó állomás. Ahhoz, hogy valakit szentté nyilvánítsanak, két, a személyéhez köthető csoda kell.
2011. április 26., 15:582011. április 26., 15:58
2011. április 26., 17:342011. április 26., 17:34
Miután a II. János Pál temetésén részt vevők skandálva azonnal szentté avatást kértek, XVI. Benedek néhány héttel elődje halála után megindította a szentté avatási eljárást, amely az egyház szokásai szerint általában az érintett halála után öt évvel szokott elkezdődni.
A boldoggá avatást lehetővé tévő csodát a pápa azután ismerte el, hogy a Vatikán által összeállított, orvosokból, teológusokból, bíborosokból és püspökökből álló bizottság csodának minősítette Marie-Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Az apáca társnőivel az ugyancsak Parkinson-kórban szenvedő II. János Pálhoz fohászkodott, s két hónappal a pápa halála után egy reggel arra ébredt, hogy visszanyerte mozgásképességét, megfogalmazása szerint mintha újjá született volna.
A ceremóniát, amelyre több százezer zarándokot várnak, május 1-jén maga a pápa fogja elvégezni Rómában. A szertartást 10 órától élőben közvetítik a Magyar Televízió mindkét csatornáján és a Duna Televízió egyes csatornáján.
A béke híve volt
Karol Jozef Wojtyla lengyel bíborost 1978. október 16-án választották pápává. Személyében 455 év óta az első nem olasz származású főpap lehetett Szent Péter utódja. A Szentatya a II. világháború utáni időszak meghatározó szereplőjévé vált, bátorítást adott a változást követelő kelet-európai népeknek, nagyban hozzájárult a kelet-nyugat között felépített falak lebontásához. Komolyan vette lelkipásztori feladatát, 104 országban látogatta meg híveit, nem egy helyen az üldözötteknek nyújtott vigaszt. Krisztus tanításai nyomán a megbékélést kereste, párbeszédet kezdett más keresztény egyházakkal, s a pápák közül elsőként látogatott a római zsinagógába.
A demokrácia elkötelezett híve volt, felemelte szavát a társadalmi és gazdasági megkülönböztetés ellen. A túlfeszített munka aláásta egészségét, az orvosok 1991-ben megállapították, hogy Parkinson-kórban szenved. Nagy türelemmel viselte betegségét, s 2005. április 2-án bekövetkezett halálának híre az egész világot megrázta. „Isten szolgáinak szolgája” – jellemezte magát Nagy Szent Gergely pápa. Késői utódja is méltó volt e címre, hiszen egész életében híven szolgálta nemzetét, a világegyházat s minden egyes embert.
Romániai idő szerint vasárnap 21 óráig több mint 1,64 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A külügyminisztérium szóvivője szerint az elnökválasztást befolyásoló orosz beavatkozásra utaló jeleket észleltek vasárnap a román hatóságok.
Romániai idő szerint vasárnap 16 óráig több mint 1 300 000 román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A román diplomácián nem múlik, hogy a külföldön élő román állampolgárok viszonylag könnyedén szavazhassanak. Európa nagyobb román diaszpórával rendelkező országaiban sok helyiséget kibérelt a külügyminisztérium. Budapesten is nagy a szavazókedv.
Romániai idő szerint vasárnap 14 óráig több mint 1.110.000 román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 11 óráig több mint 827 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában - derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Több mint hatszáz román állampolgár élt szavazati jogával péntek óta a tokiói román nagykövetségen. Köztük egy székelyudvarhelyi választó – kollégánk – is.
Romániai idő szerint szombaton 21 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 560 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!