Mindkét intézmény állami finanszírozású – számol be az MTI.

A hivatalban lévő elnök a legutóbbi, 2018-ban megtartott elnökválasztáson a szavazatok rekordnagyságú 76,6 százalékát kapta.

A szavazatok felének összesítése után Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlamenti képviselője 4,11, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese 4,01, Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke pedig 3,11 százalékon állt.

A moszkvai online szavazáson Putyin a voksok 89,1 százalékát szerezte meg, Davankovnak 4,4, Haritonovnak 3,3, Szluckijnak pedig 3,2 százalék jutott. A 28 oroszországi régióban, ahol szintén volt mód elektronikus távszavazásra, a voksoláson Putyin 87,4, Davankov 6,28,, Szluckij 3,76, és Haritonov pedig 2,56 százalékot kapott.

Több régióban már a szavazatok 100 százalékát összesítették. Putyin a „Luhanszki Népköztársaságban” 94,12, Herszon megyében 88,12, a „Donyecki Népköztársaságban” 95,23 százalékot, Zaporizzsja megyében 92,83, Jakutföldön 87,79, a Habarovszki területen 80,06, Csukcsföldön 90,49 százalékot, Magadan megyében 84,89, Hakaszföldön pedig 85 százalékot szerzett.

Az orosz belügyminisztérium szerint nem történt olyan jogsértés, amely a választások kimenetét befolyásolhatta volna. A tárca szerint 61 büntetőeljárás indult, 23 esetben hamis terrorfenyegetés címén.

A tájékoztatás értelmében a szavazóurnákat több esetben olyanok rongálták meg, akiket Ukrajnából zsaroltak, és az elkövetők a bűncselekményt mobiltelefonon élőben közvetítették ukrajnai hívóközpontokba. A minisztérium közölte, hogy

Vlagyimir Putyin: az egyik fő elnöki cél a „különleges hadművelet” feladatainak teljesítése

„Mindenekelőtt a különleges hadművelet keretében kell megoldani a feladatokat, erősíteni kell a védelmi képességeket, erősíteni kell a fegyveres erőket Ez nagyon jó ütemben és kiváló minőségben történik” – hangoztatta Putyin a Vendégudvarban a háromnapos elnökválasztás befejeződése után megtartott sajtótájékoztatóján.

Azt mondta, hogy Oroszország jelenleg „az aktív védelem folytatásánál egy kicsit többet tesz” a háborúban. Putyin szerint

Az elnök megköszönte választási stábja önkénteseinek és a választóknak a bizalmat és a voksokban kifejezett egységet. A magas részvételt a kialakult helyzettel, azon események drámaiságával magyarázta, amelyen Oroszország keresztülmegy. Azt hangoztatta, hogy megvannak a feltételek ahhoz, hogy Oroszországot erősebbé, hatékonyabbá tegyék, és azt ígérte, hogy a hatalom az összes meghirdetett fejlesztési célt el fogja érni. Arra kérdésre válaszolva, hogy

Hangot adott véleményének, hogy ebben az esetben

és megjegyezte, hogy meglátása szerint ebben aligha lehet bárki is érdekelt.

A nemrégiben börtönében elhunyt Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal kapcsolatban bejelentette, hogy nem sokkal Navalnij halála előtt beleegyezett abba: az elítéltet cseréljék ki nyugati börtönökben ülő oroszokra. Közölte, hogy egyetlen feltétele volt: az, hogy Navanij a csere után ne térjen vissza Oroszországba.

A politikus elhunytával kapcsolatban megjegyezte, hogy

A Moszkva ellen az ukrán oldalon harcoló orosz alakulatokkal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy

„Mindig, most és a jövőben is úgy fogunk bánni ezekkel az emberekkel, mint akik háborús övezetben vannak. Úgy fogjuk tekinteni őket, mint akik fel vannak fegyverezve. Minden bűnüldöző szervet arra utasítunk, hogy mindenkit név szerint azonosítsanak, és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket azokkal szemben, akik fegyverrel harcolnak Oroszország ellen. Nem hagyunk nekik békét. Erről tudniuk kell” – mondta az államfő.

Az orosz területre való betörésekkel próbálkozó „terrorista” alakulatoknak Putyin ugyanazt a sorsot jósolta, mint amely a második világháború során árulóvá vált Andrej Vlaszov szovjet tábornok hadseregét érte utol.

Putyin a voksok 80 százalékának összesítése alapján 87,15 százalékon áll az orosz Központ Választási Bizottság (CIK) éjfél után közzétett adatai szerint. A hivatalban lévő államfő több mint 58 millió szavazatot kapott, ez a legmagasabb szám az orosz elnökválasztások 1991-ben elkezdődött történelmében.