Az új foglalkoztatási formák előnyei közé tartozik a rugalmasság, a mobilitás, a bárhonnan végezhető munka lehetősége
Fotó: Pixabay
Megosztott munkakör, alkalmi munka, ikt-alapú mobilmunka, utalványalapú munka, portfólió-munka – ilyen és ezekhez hasonló új foglalkoztatási formák kapcsán voltak kíváncsiak a romániai munkavállalók véleményére egy friss kutatás készítői.
2018. október 22., 10:162018. október 22., 10:16
Az Ipari Kapcsolatok – Új foglalkoztatási formák nevű, az Európai Bizottság által finanszírozott projekt célja az új munkaformák elterjedtségének és növekedési potenciáljának felmérése. A kezdeményezés által
pontosabban Romániában, Horvátországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Macedóniában és a Cseh Köztársaságban. Cél továbbá a szükséges intézményi és jogi keretrendszer megteremtése minden országban annak érdekében, hogy a munkaerőpiac alkalmazkodjon az új munkaformákhoz.
Az Uniós projekt egyik mozzanataként az említett országokban munkaügyi felméréseket végeztek, Romániában a Közpolitikai Intézet (IPP) megrendelésére az IRES közvélemény-kutató társaság vizsgálódott a témában, az eredményeket pedig a minap tették közzé. Az augusztus és szeptember között 1220 nagykorú munkavállaló megkérdezésével elvégzett kérdőíves felmérés, illetve a fókuszcsoportos interjúkon résztvevők véleménye szerint
A leggyakrabban keresett kompetenciák közé tartoznak a számítógépes és technikai ismeretek, az idegen nyelvek és a jogosítvány. A felmérésből az is kiderült, hogy a többség soha nem dolgozott az új foglalkoztatási formák valamelyikében, mint például a közös foglalkoztatás, a megosztott munkakör, az alkalmi munka, az információs és kommunikációs technológiákra (ikt) alapuló mobilmunka, utalványalapú munka, portfólió-munka vagy együttműködésen alapuló munka. Mi több,
Az a 43 százalék, aki nyitott lenne ezek iránt, több okot is megjelölt magyarázatként: a legtöbben magasabb bérek reményében váltanának az új munkaformákra, mások tapasztalatszerzés céljából, saját motivációból vagy a jövedelemkiegészítés miatt vállalnák, de olyanok is voltak, akik szerint egyre nehezebb a hagyományos munkakörökben elhelyezkedni, ezért muszáj az új munkaformák felé nyitni. A kutatás másik érdekessége szerint a válaszadók 34 százaléka elfogadna egy olyan ajánlatot, amelyben hivatalosan csak egy alacsony jövedelmet biztosítanának számára, a többit pedig feketén, a munkaszerződésben foglaltakon kívül folyósítanák.
A fókuszcsoportos interjún továbbá olyan munkavállalókat faggattak a felmérés készítői, akik már az új foglalkoztatási formák valamelyikében dolgoznak. Mint kiderült, ezek esetében a munkaadók elsősorban komolyságot, pontosságot, felkészültséget, tapasztalatot, innovációs készséget, önállóságot és megfelelő képzettséget várnak el a dolgozóiktól. Azt is kiemelték azonban, hogy nem elég az oktatásban megszerzett tudás, hiszen olyan alkalmazottakat keresnek, akiknek ennél mélyebb ismereteik is vannak. Olyanokat, akiknek nem kell a „szájukba rágni”, mikor, mit kell tegyenek, hanem vannak saját ötleteik:
A szükséges kompetenciák közül az idegen nyelvek ismeretét, a számítógépes és technikai ismereteket, illetve a jogosítványt emelték ki, de a közeljövőben ezek mellett a marketing, a programozás, a több szakterületen való jártasság és a mobilitás (mozgékonyság) is elvárás lesz. A jövő szakmáiról a megkérdezettek úgy vélekedtek, az automatizálás és a mesterséges intelligencia elterjedésével teljesen át fog alakulni a munkaerőpiac, több hagyományos szakma fog megszűnni vagy átalakulni, és újabbak jelennek meg helyettük. Azt is kiemelték: tapasztalataik szerint,
Az új foglalkoztatási formák előnyeiről és hátrányairól is szó esett, a válaszok szerint előbbihez tartozik a rugalmasság, a mobilitás, a teendők saját ízlés szerinti válogatásának lehetősége, az otthonról vagy bárhonnan végezhető munka, a több szabadidő és a teljesítmény-alapú bérezés. Hátránynak nevezték azonban a bizonytalanságot, az instabilitást és a kiszámíthatatlanságot, az éjszakai munkát, a nyomás alatti munkavégzést, a szociális biztonság hiányát (például gyermeknevelési támogatás, egészségbiztosítás, nyugdíj), illetve a jövedelem ingadozását.
Az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért) összefoglalót készített az új foglalkoztatási formákról, amelyek a társadalmi és gazdasági fejlődés nyomán jöttek létre. Mint írják, ez a fejlődés átalakította a munkáltató és a munkavállaló közötti, hagyományosan kétoldalú kapcsolatot. Az összefoglalóban a 2000-es évek eleje óta újonnan megjelent vagy elterjedőben levő foglalkoztatási formákat azonosították. Az egyik ilyen a munkavállalók megosztása, ami arra vonatkozik, amikor egy adott munkavállalót egy munkáltatói csoport a különböző társaságok embererőforrás-igényeinek kielégítése érdekében közösen alkalmaz. A másik új forma a megosztott munkakör: a munkáltató egy meghatározott munkakör közösen történő betöltésére két vagy több munkavállalót alkalmaz, ebben az esetben egy vagy két részmunkaidős munkakör tesz ki egy teljes munkaidős állást.
ez pedig arra vonatkozik, amikor a munkáltatónak nem kötelessége, hogy a munkavállaló számára rendszeresen munkát biztosítson, de igény esetén rugalmasan igénybe veheti annak munkáját. Az ikt-alapú mobilmunka lényege, hogy a modern technológiáknak köszönhetően a munkavállalók bárhonnan, bármikor el tudják látni munkájukat, az utalványalapú munka esetében a foglalkoztatási jogviszony alapja az, hogy a szolgáltatások kifizetése egy engedélyezett szervezettől vásárolt utalvánnyal történik, a portfólió-munka pedig arra vonatkozik, amikor egy önálló vállalkozó több ügyfélnek dolgozik, és mindegyiküknek kisebb munkákat végez.
Az új pápa, XIV. Leó programja az általa választott névben rejlik – mondta Német László pápaválasztó bíboros, belgrádi metropolita érsek a horvát közmédia vatikáni tudósítójának pénteken.
Jövő vasárnap, május 18-án iktatják be tisztségébe XIV. Leó pápát – jelentette be pénteken a Vatikán.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni – jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
Az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a pakisztáni területen és Kasmír Pakisztánhoz tartozó területén végrehajtott katonai akcióról.
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
szóljon hozzá!