
Az új foglalkoztatási formák előnyei közé tartozik a rugalmasság, a mobilitás, a bárhonnan végezhető munka lehetősége
Fotó: Pixabay
Megosztott munkakör, alkalmi munka, ikt-alapú mobilmunka, utalványalapú munka, portfólió-munka – ilyen és ezekhez hasonló új foglalkoztatási formák kapcsán voltak kíváncsiak a romániai munkavállalók véleményére egy friss kutatás készítői.
2018. október 22., 10:162018. október 22., 10:16
Az Ipari Kapcsolatok – Új foglalkoztatási formák nevű, az Európai Bizottság által finanszírozott projekt célja az új munkaformák elterjedtségének és növekedési potenciáljának felmérése. A kezdeményezés által
pontosabban Romániában, Horvátországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Macedóniában és a Cseh Köztársaságban. Cél továbbá a szükséges intézményi és jogi keretrendszer megteremtése minden országban annak érdekében, hogy a munkaerőpiac alkalmazkodjon az új munkaformákhoz.
Az Uniós projekt egyik mozzanataként az említett országokban munkaügyi felméréseket végeztek, Romániában a Közpolitikai Intézet (IPP) megrendelésére az IRES közvélemény-kutató társaság vizsgálódott a témában, az eredményeket pedig a minap tették közzé. Az augusztus és szeptember között 1220 nagykorú munkavállaló megkérdezésével elvégzett kérdőíves felmérés, illetve a fókuszcsoportos interjúkon résztvevők véleménye szerint
A leggyakrabban keresett kompetenciák közé tartoznak a számítógépes és technikai ismeretek, az idegen nyelvek és a jogosítvány. A felmérésből az is kiderült, hogy a többség soha nem dolgozott az új foglalkoztatási formák valamelyikében, mint például a közös foglalkoztatás, a megosztott munkakör, az alkalmi munka, az információs és kommunikációs technológiákra (ikt) alapuló mobilmunka, utalványalapú munka, portfólió-munka vagy együttműködésen alapuló munka. Mi több,
Az a 43 százalék, aki nyitott lenne ezek iránt, több okot is megjelölt magyarázatként: a legtöbben magasabb bérek reményében váltanának az új munkaformákra, mások tapasztalatszerzés céljából, saját motivációból vagy a jövedelemkiegészítés miatt vállalnák, de olyanok is voltak, akik szerint egyre nehezebb a hagyományos munkakörökben elhelyezkedni, ezért muszáj az új munkaformák felé nyitni. A kutatás másik érdekessége szerint a válaszadók 34 százaléka elfogadna egy olyan ajánlatot, amelyben hivatalosan csak egy alacsony jövedelmet biztosítanának számára, a többit pedig feketén, a munkaszerződésben foglaltakon kívül folyósítanák.
A fókuszcsoportos interjún továbbá olyan munkavállalókat faggattak a felmérés készítői, akik már az új foglalkoztatási formák valamelyikében dolgoznak. Mint kiderült, ezek esetében a munkaadók elsősorban komolyságot, pontosságot, felkészültséget, tapasztalatot, innovációs készséget, önállóságot és megfelelő képzettséget várnak el a dolgozóiktól. Azt is kiemelték azonban, hogy nem elég az oktatásban megszerzett tudás, hiszen olyan alkalmazottakat keresnek, akiknek ennél mélyebb ismereteik is vannak. Olyanokat, akiknek nem kell a „szájukba rágni”, mikor, mit kell tegyenek, hanem vannak saját ötleteik:
A szükséges kompetenciák közül az idegen nyelvek ismeretét, a számítógépes és technikai ismereteket, illetve a jogosítványt emelték ki, de a közeljövőben ezek mellett a marketing, a programozás, a több szakterületen való jártasság és a mobilitás (mozgékonyság) is elvárás lesz. A jövő szakmáiról a megkérdezettek úgy vélekedtek, az automatizálás és a mesterséges intelligencia elterjedésével teljesen át fog alakulni a munkaerőpiac, több hagyományos szakma fog megszűnni vagy átalakulni, és újabbak jelennek meg helyettük. Azt is kiemelték: tapasztalataik szerint,
Az új foglalkoztatási formák előnyeiről és hátrányairól is szó esett, a válaszok szerint előbbihez tartozik a rugalmasság, a mobilitás, a teendők saját ízlés szerinti válogatásának lehetősége, az otthonról vagy bárhonnan végezhető munka, a több szabadidő és a teljesítmény-alapú bérezés. Hátránynak nevezték azonban a bizonytalanságot, az instabilitást és a kiszámíthatatlanságot, az éjszakai munkát, a nyomás alatti munkavégzést, a szociális biztonság hiányát (például gyermeknevelési támogatás, egészségbiztosítás, nyugdíj), illetve a jövedelem ingadozását.
Az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért) összefoglalót készített az új foglalkoztatási formákról, amelyek a társadalmi és gazdasági fejlődés nyomán jöttek létre. Mint írják, ez a fejlődés átalakította a munkáltató és a munkavállaló közötti, hagyományosan kétoldalú kapcsolatot. Az összefoglalóban a 2000-es évek eleje óta újonnan megjelent vagy elterjedőben levő foglalkoztatási formákat azonosították. Az egyik ilyen a munkavállalók megosztása, ami arra vonatkozik, amikor egy adott munkavállalót egy munkáltatói csoport a különböző társaságok embererőforrás-igényeinek kielégítése érdekében közösen alkalmaz. A másik új forma a megosztott munkakör: a munkáltató egy meghatározott munkakör közösen történő betöltésére két vagy több munkavállalót alkalmaz, ebben az esetben egy vagy két részmunkaidős munkakör tesz ki egy teljes munkaidős állást.
ez pedig arra vonatkozik, amikor a munkáltatónak nem kötelessége, hogy a munkavállaló számára rendszeresen munkát biztosítson, de igény esetén rugalmasan igénybe veheti annak munkáját. Az ikt-alapú mobilmunka lényege, hogy a modern technológiáknak köszönhetően a munkavállalók bárhonnan, bármikor el tudják látni munkájukat, az utalványalapú munka esetében a foglalkoztatási jogviszony alapja az, hogy a szolgáltatások kifizetése egy engedélyezett szervezettől vásárolt utalvánnyal történik, a portfólió-munka pedig arra vonatkozik, amikor egy önálló vállalkozó több ügyfélnek dolgozik, és mindegyiküknek kisebb munkákat végez.
Újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot a Romániával délnyugatról határos Szerbia. Idén decembertől vagy jövő év márciustól tervezik újraindítani.
Megvásárolja a medgyesi Automecanica Rt. többségi részvénycsomagját a török Otokar. A Koç Grouphoz tartozó Otokar a szárazföldi harcászati eszközök legnagyobb törökországi exportőre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
Két román állampolgár könnyebb sérüléseket szenvedett a spanyolországi Córdoba térségében történt vasúti balesetben – erősítette meg hétfőn a külügyminisztérium.
Halálos vonatbaleset történt a dél-spanyolországi Córdoba közelében, amelyben legkevesebb 39 ember életét vesztette, a sérültek száma hetven fölött van, legalább 24 ember sérülése súlyos, közülük négy kiskorú – írja az EFE spanyol hírügynökség.
Pánik tört ki egy németországi autópályán, miután egy ittas román sofőr közel 30 kilométeren át a forgalommal szemben vezetett. Összefogással tudták feltartóztatni.
Adrian Ahrițculesei január 9-én elérte a Déli-sarkot, és ezzel beírta magát a történelembe: ő az első román állampolgár, akinek sikerült elérnie az Antarktisz mindhárom fontos pontját – jelentette be a hegymászó menedzsere, Ștefan Adrian Jurca.
Madárral ütközött, emiatt megszakította útját a Lufthansa Münchenből Kolozsvárra tartó járata Budapesten vasárnap kora délután – közölte a Budapest Airport vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezérigazgató-helyettese az MTI-vel.
Legalább 40 ember vesztette életét szombaton, az Egyesült Államok venezuelai műveletében, amelynek során elfogták Nicolás Maduro elnököt – írja a New York Times egy venezuelai tisztviselőre hivatkozva.
Egy román állampolgár is van a svájci Crans-Montana üdülőtelepen szilveszter éjszakáján történt tűzeset halálos áldozatai között – tájékoztatott vasárnap a külügyminisztérium.
szóljon hozzá!