A hazai lakosság több mint 60 százaléka túlsúlyos. Számos kockázatot rejtő probléma
Noha az elhízásnak számos egészségügyi kockázata van, az egészségtelen, mozgáshiányos életmód miatt évről évre nő a plusz kilókkal küzdők száma világszerte és Romániában egyaránt: az Eurostat legfrissebb adatai szerint Európában nálunk él a legtöbb túlsúlyos felnőtt. A szakemberek szerint ennek társadalmi és életmódbeli okai is vannak.
2020. augusztus 23., 14:212020. augusztus 23., 14:21
2020. augusztus 23., 14:222020. augusztus 23., 14:22
Az Európai Unióban a felnőttek több mint fele, 52 százaléka túlsúlyos – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb, 2017-es adatokon alapuló jelentéséből. A kutatást a testtömegindex (BMI) figyelembevételével állították össze, amit úgy határoznak meg, hogy a testtömeget elosztják a méterben megadott magasság négyzetével. Ha a BMI 18,5 és 25 között van, normál testsúlyról beszélünk, 25 fölött túlsúlyról, 30 fölött pedig elhízásról.
Az Eurostat adatai szerint 2014-ben Romániában még „csak” a felnőtt lakosság 55,8 százaléka volt túlsúlyos (9. hely Európában) és 9,4 százaléka elhízott. Három évvel később azonban a túlsúllyal élők aránya 62,9 százalékra nőtt, amivel az első helyre lépett elő az ország a tagállamok között, az elhízottaké pedig 10,4 százalékra, ami kedvező értéknek számít ugyan, de
A növekvő értékeknek társadalmi és életmódbeli okai is vannak Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője szerint. Mint érdeklődésünkre elmondta, a túlsúly az első lépés az elhízás felé, és számos kutatás bizonyítja, hogy ez a probléma egyre korábban jelentkezik, amihez az is hozzájárul, hogy az iskoláskorú gyerekek az egészségtelen táplálkozás mellett egyre kevesebbet mozognak. „Nálunk a szemléletmód is más, ha valaki netán lefogy, már egyből azt kérdezik tőle, hogy beteg?
– sorolta a helyi anomáliákat a szakember. Magyarázatként hozzáfűzte: a hazai lakosság a kommunizmus idején sokat éhezett, így amint hozzáférhetővé váltak a különböző termékek,
„Pótolni kívánták azt, ami kimaradt, ez a reakció pedig valahol érhető, de ez a testsúly-gyarapodáson meg is mutatkozott, hiszen a fölöslegesen bevitt kalóriák lerakódnak, főként akkor, ha nincs mozgás, amivel elégetnénk ezeket.
– hangsúlyozta Tar Gyöngyi.
Fotó: Pixabay.com
Arra is kitért, hogy a túlsúlynak rengeteg egészségügyi kockázata van, szinte a teljes szervezetet károsan érinti. A vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus, magas vérnyomás, agyvérzés) előfordulási esélyét erőteljesen megnöveli, ahogy a rákos elváltozások, az ízületi, légzőszervi és emésztési betegségek valószínűségét is. Emellett a 2-es típusú cukorbetegség egyik fő rizikófaktora szintén az elhízás, ahogy ez felelős számos idegrendszeri és pszichiátriai betegség kialakulásáért is.
– zárta Tar Gyöngyi.
A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának pontos okai máig nem tisztázottak, de az örökletes hajlam mellett az elhízás számít a legfőbb rizikófaktornak – hangsúlyozta Máté Beáta diabetológus szakorvos is.
A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében az első lépés a diéta és a mozgás, mivel ha egy beteg néhány kilótól megszabadul, a vércukorszintek is javulnak. Ennél a típusnál inzulin rezisztencia van jelen, ami azt jelenti, hogy az inzulin nem tudja megfelelően kifejteni a hatását a hasi részen lerakódott zsírfelhalmozódás miatt.
– magyarázta a szakember. Hozzátette: az elhízáshoz nagymértékben hozzájárul a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, amelyek tele vannak cukorral. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint
Sokan ráadásul észre sem veszik, mivel olyan termékekben is nagymértékben jelen van a cukor, amire nem is gondolnak, mint például a gyümölcsjoghurtokban.
XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben, és sürgette a Hamász palesztin terrorszervezet fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedését.
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.
Az új pápa, XIV. Leó programja az általa választott névben rejlik – mondta Német László pápaválasztó bíboros, belgrádi metropolita érsek a horvát közmédia vatikáni tudósítójának pénteken.
Jövő vasárnap, május 18-án iktatják be tisztségébe XIV. Leó pápát – jelentette be pénteken a Vatikán.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni – jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
1 hozzászólás