Nem borítja radioaktív felhő Romániát a csernobili erdőtűz miatt

A katasztrófavédelem közölte, hogy a fővárosban, Kijevben, illetve Kijev megyében

Korábbi közlések szerint Volodimirivkánál, a tűz kitörése után közvetlenül a tűzfészekben mértek átmenetileg megemelkedett sugárszintet. Az UNIAN ukrán hírügynökség a Science alert című tudományos hírportált idézve közölte: ezt az okozta, hogy a tűz olyan sugárzó vegyületeket szabadított ki az égő fákból, illetve az alattuk lévő talajból, amelyek még az 1986-ban történt atomerőmű-balesetkor kerültek beléjük.

Valószínűleg ez az átmeneti – kizárólag a tűzfészkek közvetlen közelében lévő területet érintő – sugárszint-növekedés hívta életre azokat az ál- és rémhíreket, miszerint súlyosan káros radioaktív felhő érkezett Közép-Kelet-Európa fölé. Ezt cáfolva Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat hangsúlyozta,

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerint a magyarországi háttérsugárzás értékeiben nem volt a normálistól eltérő változás.

Nézegessen valós idejű háttérsugárzás-értékeket!

Aki szeretne megbizonyosodni arról, hogy a koronavírus-járvány kellős közepén nem kell egy újabb pusztító „láthatatlan” ellenségtől rettegni Romániában sem, annak ajánljuk az Európai Bizottság radioaktív környezeti monitorozó honlapját, ahol naprakészen tekinthetők meg az európai térség háttérsugárzás-adatai.

A védelem.hu leírása szerint a háttérsugárzás mértéke függ a magasságtól és a talaj típusától, az értékek ingadozását természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék mennyiség) változásai befolyásolják. Az egyes országok sugárzásfigyelő rendszerei által mért értékek egy központi adatgyűjtőbe kerülnek, ahol folyamatosan figyelik az állomásokról beérkező jeleket. Ha valamely esemény hatására a dózisteljesítmény jelentősen megnő, akkor azonnal megkezdik a kivizsgálást, szükség esetén a megfelelő óvintézkedések elrendelését.

A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra, azaz nSv/h – ennek alapján például Magyarországon az alábbi szinteket állapítottak meg:

• zöld fokozat (0–250 nSv/h) – a 250 nSv/h alatti háttérsugárzás természetes és semmiféle veszélyt nem jelent;

• narancs fokozat (250–500 nSv/h) – amennyiben a sugárzás mért értéke az adott állomáson folyamatos növekedést mutat, vagy a környező állomásokon is emelkedik, megkezdik az eset kivizsgálását;

• piros fokozat (500 nSv/h fölött) – a figyelmeztető szint 500 nSv/h,  ha a sugárzás értéke meghaladja a figyelmeztető szintet, megvizsgálják a környező területeken levő többi mérőállomás adatait, amiből megállapítható, hogy milyen irányból érkezett és merre halad tovább a sugárzás.

Az Európai Bizottság említett honlapján jól látható, hogy