Magyarok nyomában Etiópiában

Ez nálunk, mármint a Sion (Isten választott népe, ígéret földje) elsősorban az irodalomban jelent meg Balassitól Adyig, de nagyon erős az egyházi énekekben is. Etiópiában mivel sokáig nem volt világi irodalom, kizárólag az egyházi szövegekben van jelen, de ott nagyon erősen. A keresztény etiópok közül ma is hisznek ebben.

Szóval, rájöttem, hogy én Afrikával és ezen belül Etiópiával akarok foglalkozni.

– Magyarországon ehhez mit kell tanulni?

– Hát ez az. Otthagytam az orvosi egyetemet, és beiratkoztam a Szegedi (akkor még József Attila) Tudományegyetem történelem szakára, azzal az eltökélt szándékkal, hogy én Afrikára specializálódom. Az egyetemen döbbentem rá arra, hogy nemhogy Szegeden, de az egész országban soha nem volt afrikanisztika tanszék. Az ELTE-n egy időben volt valami rövid próbálkozás, de sohasem jutott el a tanszékig. (Zárójelben jegyzem meg, hogy e téren ma kicsivel jobb a helyzet: Pécsett működik egy afrikanisztika műhely Tarrósy István barátom jóvoltából, ill. 2016 óta az MTA-nak van Afrika Albizottsága – de csak azóta...) Egyszóval történész hallgatóként nem voltam könnyű helyzetben, gyakorlatilag magamat képeztem (rendelkezésemre állt az egyetemi könyvtár), magamnak találtam ki a kutatási témákat. Óriási szerencsém volt, hogy J. Nagy László professzor felkarolt, mert látta, hogy lelkes vagyok egy olyan területen, ami Magyarországon szinte teljesen hiányzott akkor.

2009-ben doktoráltam, tanítottam, idegenvezetőként utakat vezettem Etiópiába.

– 2010-ben pedig elkezdett tanítani a mekeléi egyetemen Etiópiában.

– Egy nyári reggel azzal az ötlettel ébredtem, hogy gyorsan összeütök egy angol nyelvű önéletrajzot, és elküldöm pár etiópiai egyetemnek. Nem vicc: egy ismert internetes kereső segítségével gyűjtöttem pár e-mail-címet, és elküldtem három egyetemnek. Egy sosem válaszolt, egy másnap visszaírt, hogy sajnos nincs történelem tanszékük, Mekeléből harmadnapra érkezett válasz, hogy „we are happy to employ you”. Mozgalmas nyár következett. Egyrészt le kellett szerveznem, hogy az iskolából, ahol tanítok, elengedjenek, ami nem szerencsés tanévkezdés előtt, de mind a diákjaim, mind a tanári kar mindenben támogatott. Az iskolaigazgató, Gál Béla tanár úr például abba is belement, hogy két évig fizetés nélküli szabadságra menjek, hogy vissza tudjak jönni, ha nem jól sülnek el a dolgok.

Élveztem ezt a munkát is a tanítás mellett. Mindeközben jutott azért idő arra is, hogy részt vegyek többszereplős kutatási projektekben (én végeztem az irodalmi háttéranyagok feldolgozását), és sajtó alá rendeztem Sáska László etiópiai emlékiratait az olasz megszállás időszakáról, ami végül Amerikában jelent meg a Red Sea Press nevű kiadónál.

– Etiópiát Európában keresztény államnak látják. Mennyiben igaz ez?

– A kérdés határozottan bonyolult. Az igaz, hogy 1974-ig, a császárság megdöntéséig államvallás volt az ortodox kereszténység, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy Etiópia mai határai csak a 19. század végén kezdtek kialakulni. A kereszténység a 4. században jelent meg a térségben, de az iszlám is igen korán, még Mohamed életében. Az etióp ortodox keresztények az ún. őskeleti egyházak közé tartoznak, amelyek közül talán az egyiptomi koptok a legismertebbek, de számszerűen az etióp ortodoxok vannak a legtöbben, talán kb. 40 millió (csak becslések vannak, senki sem tudja pontosan). Izgalmassá és egyedivé két dolog teszi az etióp kereszténységet. Egyrészt nagyon hamar, a 431-es kalkedoni zsinattal elszakadtak a kereszténység fő áramlataitól, amihez hozzájárult később a nagyfokú földrajzi elszigeteltség is az iszlám hódításai miatt.

és ha nem azzal kezdik, hogy meggyőzzék a helyi klérust a fejlesztés hasznosságáról, akkor a kimenetel nagyon is kétséges.

A mindennapokban keresztények és muszlimok békében élnek egymás mellett, sőt látogatják egymás szent helyeit, a szomszédok ajándékot küldenek a másik vallási ünnepén. 1896-ban és 1935-ben, az olaszok elleni háborúk előestéjén közösen imádkoztak az ország megvédéséért. Ehhez hasonló dolgokra szerintem nincs példa más ország történelmében.

– Az iszlamista terrortól a leginkább a Közel-Kelet és Afrika szenved. Mennyiben érinti ez Etiópiát?

– Etiópiában nincs szélsőséges iszlám, ez bátran kijelenthető. Kétségtelen, hogy 10–15 éve voltak jelei annak, hogy szalafista, vahhabita szélsőségesek, vagy az Al-Shababhoz kapcsolható csoportok és a még ki tudja, miféle szervezetek próbálkoznak, de a jelek szerint ezeket sikerült eliminálni. Egyrészt az etióp elhárítás nagyon hatékony (igen jó nemzetközi kapcsolatokkal, CIA, Moszad, illetve Etiópia a globális „War on Terror” egyik bástyája a térségben), másrészt – ahogy korábban is említettem –, itt inkább a mérsékelt iszlámnak és a más vallásúakkal szembeni toleranciának vannak hagyományai, vagyis a táptalaj is igen keskeny lehet a szélsőségesek számára. Persze éhes, radikalizálódásra hajlamos tinédzserek mindig akadnak, ezért kizárni semmit sem lehet, de

– A magyaroknak mióta van közük hivatalosan az országhoz?

Az etiópiai magyar nagykövetséget még Hailé Szelasszié császár alatt nyitották meg 1965-ben, amit aztán anyagi okokra hivatkozva zártak be 1992-ben. Én ezt akkor nagyon nagy hibának tartottam, hiszen Addisz-Abeba nemcsak Etiópia, hanem egész Afrika fővárosa, itt van az Afrikai Unió székhelye. Aki tehát Addisz-Abebában van, az ott van egész Afrikában. Végül 2015-ben nyitottunk újra, én 2017-től vagyok külgazdasági attasé. Egyébként még a követség nyitása előtt is

Én a doktori disszertációmban is foglalkoztam az etiópiai magyar diaszpórával. Meglepő, hogy az ide vetődött magyarok döntő többsége viharsarki, partiumi vagy erdélyi. A Dunántúlról néhány főnemes jött csak vadászni, de nem telepedtek le.

– Mit lehet tudni az eitópiai székelyekről?

– Székely származású volt Sántha Béla. A székely favágó fiatalember 1898-ban szinte egyetlen fillér nélkül érkezett Etiópiába, de okos és ügyes üzleti politikával egy évtizeddel később már dúsgazdag kereskedőnek számított. A kutatások alapján tudjuk, hogy fűrészmalmot üzemeltetett Addisz-Alem közelében és fűrészáru-kereskedelemmel foglalkozott. Megrendelői között volt II. Menelik császár is, akivel kisebb afférja támadt a fizetési határidő miatt.

– Mennyiben igaz, hogy az afrikai – itt elsősorban az etiópot értem – gazdaság sosem látott mértékben növekszik?

– A kommunizmus itteni bukása, 1991 óta a különbség elképesztő. Az elmúlt húsz év mindegyikében 10 százalék fölötti össztermékfejlődést mutatott Etiópia. Ez több éven át inkább a 20 százalékhoz volt közel. Sajnos Magyarországon még mindig régi sztereotípiák és rossz beidegződések kapcsolódnak Etiópiához, pedig jó üzleti lehetőségek vannak. Tavasz óta új miniszterelnök van, Abij Ahmed, aki fiatalos, lendületes. Vasutak épülnek, Etiópia részesedéseket vásárol több közeli tengeri kikötőben, úgyhogy bízom a további javulásban. 2020-ban újra választások lesznek, akkor sok minden eldől, de

Elkészül a nílusi vízerőmű, bár lehet, hogy Egyiptom miatt nem fog azonnal száz százalék kapacitással működni. Etiópiában másutt is vannak erőművek, újak is épülnek, így az ország regionális energetikai nagyhatalom lesz tíz éven belül.