Lemondott tisztségéről Florin Iordache, a Grindeanu-kormány igazságügyi minisztere csütörtökön, annak a – büntetőjog korrupcióellenes szigorán enyhítő – sürgősségi kormányrendeletnek a kezdeményezője, amely nagyszabású korrupcióellenes megmozdulássorozatot váltott ki országszerte.
2017. február 09., 15:182017. február 09., 15:18
2017. február 09., 16:132017. február 09., 16:13
Az azóta hatálytalanított kormányrendelet egyebek mellett a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeket módosította, az indoklás szerint azért, hogy a törvényt összhangba hozza az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel.
„Úgy döntöttem, lemondok az igazságügyi miniszteri tisztségről” – fogalmazott Iordache a Victoria-palotában adott rövid sajtónyilatkozatában.
Az azóta hatálytalanított kormányrendelet egyebek mellett a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeket módosította, az indoklás szerint azért, hogy a törvényt összhangba hozza az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel.
Iordache azt mondta, hogy minden kezdeményezése törvényes és alkotmányos volt. Hozzátette, olyan intézkedéseket javasolt, amelyek „létező, meglehetősen kényes” problémákra keresnek megoldást.
„A javasolt tervezetekről társadalmi vita zajlott, megjelentek a minisztérium honlapján, és most parlament vita tárgyát képezik. Mindez azonban a közvéleménynek nem volt elég, ezrét úgy döntettem, hogy benyújtom lemondásomat az igazságügyi miniszteri tisztségről” – jelentette ki rövid sajtónyilatkozatában Iordache, aki a csütörtöki kormányüléséről annak vége előtt távozott. A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa a tavaly decemberi parlamenti választásokon képviselői mandátumot szerzett.
A miniszter lemondását, vagy esetleges leváltását a kormánykoalíció már öt napja lebegtette, az viszont nem derült ki, miért halasztja.
A Sorin Grindeanu vezette kormány a tüntetések hatására vasárnapi rendkívüli ülésén hatályon kívül helyezte a Btk.-t módosító korábbi vitatott sürgősségi rendeletét, ennek ellenére a demonstrációk – szerényebb részvétellel – folytatódtak. A tüntetők azt mondták, nem bíznak már a kormányban, amely szerintük a sürgősségi eljárással, illetve a rendelet egyes előírásaival a korrupt politikusokat akarta védeni.
A kormányoldal ezt a vádat következetesen elhárította. A vitatott rendelet visszavonásakor Sorin Grindeanu miniszterelnök csak azért tette felelőssé Iordachet, hogy „nem sikerült jól elmagyaráznia” a kormány szándékait, és ez szerinte sok félreértéshez, félremagyarázáshoz vezetett.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
Az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a pakisztáni területen és Kasmír Pakisztánhoz tartozó területén végrehajtott katonai akcióról.
Mielőbbi tartós tűzszünetet, valamint előfeltételek és további késedelem nélküli békét sürgettek a konklávéra készülő bíborosok, akik a pápaválasztás előtti utolsó ülésüket ezzel a felhívással zárták kedden.
A Vatikánban tanácskozó bíborosi testület tagjai szerint a következő pápának az emberekhez közeli pásztornak kell lennie – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.
Vasárnap 20 óráig közel 940 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 295 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!