Koronavírus elleni védőoltás: ajánlott vagy sem az autoimmun betegeknek?

• Infografika: Tóth Szilárd

A koronavírus-fertőzöttség magas kockázati csoportjába tartoznak az autoimmun betegségekben szenvedők is, az ő esetükben azonban nincs elegendő klinikai vizsgálati adat sem a fertőzés következményeiről, sem pedig a védőoltás hatásáról. Javaslat azonban van: mindenképpen fontos a védelem megszerzése.

Kudelász Nóbel

2021. szeptember 11., 12:522021. szeptember 11., 12:52

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Nincs sok adat arról, hogy az autoimmun betegségben szenvedők milyen kórlefolyásnak vannak kitéve egy esetleges koronavírus-fertőzésnél, illetve a védőoltás hatásairól sem elegendők az adatok egyelőre, de indikációk (javaslatok) vannak – tudtuk meg Fejér Szilárd kémikus-kutatótól. Ami a vakcinákat illeti, „nincs kellő mennyiségű biztonságossági adat, mert meglehetősen kevés autoimmun betegségekkel rendelkező fertőzött személy kerül be a klinikai kísérletekbe”. Viszont arról sincs adat, hogy a vakcina bármilyen problémát is okozna ezek esetében.

A megállapodás az, hogy jóval nagyobb biztonságban vannak azok az autoimmun betegek, akik beoltatják magukat, mint akik nem, hiszen a koronavírus egy eleve egészségügyi kockázatoknak kitett, gyengébb védelmi rendszert támad meg

– magyarázta a szakértő.

„A vakcina nagyobb mennyiségben gyárt tüskefehérjét, ellenben a vírus saját magát sokszorozza meg a szervezetben, és mindenhová bejut, főleg, ahol van valami komplikáció” – magyarázta a szakértő. A koronavírus elleni vakcina, mint minden oltóanyag egyébként, természetesen jelenthet kockázatot, ezért szerinte két lehetőség van: ha az autoimmun betegségben szenvedő olyan helyen él, ahol nincs közösségi terjedés – példának Új-Zélandot hozta fel –, akkor kihagyható, de ha nem, akkor mindenképpen a vakcina jelenti a biztonságot. A védőoltás esetleges mellékhatásait, mint mindig, ebben az esetben is össze kell vetni a fertőzés kockázataival, és a Covid-19 esetében az előbbinek összehasonlíthatatlanul kevesebb a kockázata – mondta Fejér Szilárd.

Azokból az adatokból, amelyek rendelkezésre állnak, az derül ki, hogy a védőoltás beadatása után a fertőzés kockázata az autoimmun betegségben szenvedőknél kicsivel magasabb.

Ha beoltok száz ilyen személyt, akkor abból mintegy hatvan teljes védettséget szerez, a fennmaradók esetleg elkaphatják a fertőzést

– mondta a kutató. Fontos azonban tudni, hogy részleges védettségük mindenképp lesz ez utóbbiaknak is, és a lényeg az, hogy „ha meg is fertőződnek, nem halnak bele”. Azt kell megérteni – magyarázta nem először a szakértő –, hogy

a vakcina nem a fertőzéstől véd meg, hanem a betegség súlyos lefolyásától, és ez az autoimmun betegek esetében is pontosan így van.

Nem véletlen, hogy az amerikai FDA (Federal Drus Administration – Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet - szerk. megj.) a harmadik dózist is engedélyezte, főleg a hibás működésű immunrendszerrel élőknek. A delta variáns, amelyről most nálunk is egyre gyakoribb esetjelentések érkeznek, az adatok értelmében minden eddigi vírusváltozatnál fertőzőbb, duplájára növeli a kórházba kerülés kockázatát a brit variánshoz képest is, tehát „ez most nem olyan, hogy a család fele elkapja, a másik fele meg nem, ez mindenkit megtámad”, és nem szabad megvárni, hogy egy autoimmun betegséggel, vagy bármilyen más társbetegséggel rendelkezőnek, rizikócsoportba tartozóknak „hazahozza a vírust, például az iskolából” – összegzett Fejér Szilárd.

Milyen vakcinát?

Kérdésünkre, hogy melyik oltóanyag ajánlottabb, Fejér elmondta, hogy „bármelyik vakcina jó, ha nem volt az adott személy beoltva és nem volt beteg, főleg most, ha azt szeretnénk, hogy ne betegedjünk meg az imminens, azaz küszöbön lévő delta hullámban”. A gyorsaság és a minél rövidebb távon védelmi hatást kifejteni tudó vakcina beadatása javallott. Ilyen körülmények között szerinte a Pfizer által gyártott oltóanyag lehet a legjobb választás, hiszen az első oltástól számított 3 hétre kell az ismétlőoltást beadatni, ez pedig azt jelenti, hogy egy hónap után teljes a védettség, míg például egy AstraZeneca esetében a két oltás között két hónap telik el. A Johnson esetében ugyan egy oltást javasoltak eddig, de „úgy néz ki, hogy ott is szükség lesz egy második oltásra” – húzta alá Fejér Szilárd.