– magyarázta a szakértő.

„A vakcina nagyobb mennyiségben gyárt tüskefehérjét, ellenben a vírus saját magát sokszorozza meg a szervezetben, és mindenhová bejut, főleg, ahol van valami komplikáció” – magyarázta a szakértő. A koronavírus elleni vakcina, mint minden oltóanyag egyébként, természetesen jelenthet kockázatot, ezért szerinte két lehetőség van: ha az autoimmun betegségben szenvedő olyan helyen él, ahol nincs közösségi terjedés – példának Új-Zélandot hozta fel –, akkor kihagyható, de ha nem, akkor mindenképpen a vakcina jelenti a biztonságot. A védőoltás esetleges mellékhatásait, mint mindig, ebben az esetben is össze kell vetni a fertőzés kockázataival, és a Covid-19 esetében az előbbinek összehasonlíthatatlanul kevesebb a kockázata – mondta Fejér Szilárd.

Azokból az adatokból, amelyek rendelkezésre állnak, az derül ki, hogy a védőoltás beadatása után a fertőzés kockázata az autoimmun betegségben szenvedőknél kicsivel magasabb.

– mondta a kutató. Fontos azonban tudni, hogy részleges védettségük mindenképp lesz ez utóbbiaknak is, és a lényeg az, hogy „ha meg is fertőződnek, nem halnak bele”. Azt kell megérteni – magyarázta nem először a szakértő –, hogy

Nem véletlen, hogy az amerikai FDA (Federal Drus Administration – Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet - szerk. megj.) a harmadik dózist is engedélyezte, főleg a hibás működésű immunrendszerrel élőknek. A delta variáns, amelyről most nálunk is egyre gyakoribb esetjelentések érkeznek, az adatok értelmében minden eddigi vírusváltozatnál fertőzőbb, duplájára növeli a kórházba kerülés kockázatát a brit variánshoz képest is, tehát „ez most nem olyan, hogy a család fele elkapja, a másik fele meg nem, ez mindenkit megtámad”, és nem szabad megvárni, hogy egy autoimmun betegséggel, vagy bármilyen más társbetegséggel rendelkezőnek, rizikócsoportba tartozóknak „hazahozza a vírust, például az iskolából” – összegzett Fejér Szilárd.