Kevesen tudnák kihasználni egyelőre a hipermarkettörvényt

Még mindig bizonytalan a 2016-ból származó 150-es törvény, valamint annak egyes előírásai sorsa, amelyekkel legutóbb módosították az élelmiszeripari termékek forgalmazására vonatkozó 2009/321-es törvényt. Mint ismeretes, a kistermelők helyzetbe hozását szorgalmazó, számos vita közepette elfogadott hipermarkettörvény miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen, ha nem változtat az uniós normákba ütköző előírásain. A júliusban kihirdetett törvény értelmében az élelmiszer-forgalmazási engedéllyel rendelkező jogi személyek kötelesek a hús, tojás, zöldség, gyümölcs, méz, tejtermék és pékáru kategóriába tartozó termékekből legalább 51 százaléknyit a rövid ellátási láncból beszerezni. Kivételt képeznek azok a cégek, amelyek kétmillió eurónál kisebb éves forgalmat bonyolítanak vagy részvényeik összessége legtöbb ennyit ér.

Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter hétfőn a Mediafax hírügynökségnek arról számolt be, hogy ebben a helyzetben két megoldás közül választhatnak: vagy csökkentik az említett 51 százalékos arányt, vagy bebizonyítják, hogy az uniós termelők nem lesznek diszkriminálva a jogszabály révén. Szintén a hírügynökség emlékeztet, hogy idén májusban Brüsszel már megállított egy hasonló kezdeményezést: egy európai uniós rendelkezés szerint ugyanis Szlovákiában az év végéig meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, miszerint az üzletekben feltüntetik, hogy ott milyen arányban árulnak hazai terméket. Az EU a szlovák szabályozásnak ezt a részét a többi uniós tagország termékeire nézve diszkriminatívnak nyilvánította, s ezért az Európai Bizottság az arányt jelző táblák eltávolításáról intézkedett, illetve előírta a törvény módosítását.

A témával kapcsolatban megkérdeztük Török Jenőt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét is, aki kifejtette, a kezdeményezést nagyon jónak találja. Mint mondta, el kell kezdeniük a szupermarketeknek is nyitni a hazai kis- és közepes gazdaságok felé, mivel meglátása szerint eddig találtak különböző – mennyiségi, formai – okokat, ami miatt inkább nem szerződtek velük. „Ennek tükrében a termelők szempontjából mindenképp előnyös a jogszabály, még ha nem is vagyunk teljesen felkészülve a megnyíló piac igényeinek kielégítésére” – mutatott rá az intézményvezető. Hozzátette, Hargita megyében elsősorban a burgonyából, tejtermékekből van jelentős termelés. A hústermelésben kevésbé állunk jól, mivel nem vagyunk gabonatermelő megye, a szárnyas és disznóhús előállításban nem járunk élen – húshozamú szarvasmarhát viszont egyre többen tartanak. A megyében jelen lévő ágazatok szereplőinek mindenképp nagy segítség lehet a piacra jutásban ez a törvényi háttér – vélekedett.

Rámutatott arra is a szakember, hogy a burgonya esetében például hiába a megfelelő mennyiség, a kis- és közepes termelők még nem állnak készen a szupermarketeknek való termelésre – hiszen ahhoz mosó- és csomagológépre is szükség lenne –, még ha kisebb próbálkozások vannak is. Török Jenő meglátása szerint a termelőknek legalább az értékesítésben szövetkezniük kellene. Erre a krumplitermelés kapcsán Kovászna megyében több jó példa is van, a tejtermelésben pedig a szépvízi és keresztúri tejfeldolgozó is követendő példa lehet.

Jakab Ernő, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének (EMGE) elnöke úgy véli, a kis családi gazdaságok nincsenek felkészülve arra, hogy az új törvény biztosította lehetőségeket kihasználják, még nincs erre alkalmas szövetkezeti hálózatuk. Rámutatott, a mezőgazdasági minisztériumnak konzultálnia kellett volna a kisgazdák, valamint az ágazatban tevékenykedő civil szervezetek képviselőivel, hogy gyakorlati kérdésekre konkrét válaszokat kapjanak azoktól, akiknek tulajdonképpen segíteni akartak ezzel a kezdeményezéssel. „Rendben van az, hogy tárgyaltak a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége (LAPAR) vagy más hasonló nagyobb szervezetek képviselőivel, de igazából azokat kellett volna első körben meghallgatni, akik közvetlenül érintettek, hiszen Romániában körülbelül 70 százalékos arányban kistermelők próbálnak helytállni a piacon. Már tapasztalatból tudjuk, hogy ebben az országban gyakran megtörténik, hogy először cselekszünk, és utána gondolkodunk” – mondta Jakab Ernő a Krónika megkeresésére. Az EMGE elnöke hangsúlyozta, „minél több és minél erősebb szövetkezetre van szükségünk, ez világos, másképp nem tudunk helytállni a piacon, egyénileg már lehetetlen boldogulni”.