Kelemen Hunor: ne a magyarok ellen irányuljon a 2018-as centenárium

•  Fotó: Biró István

Fotó: Biró István

Kelemen Hunor szerint meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának a fő üzenete a magyarok ellen irányuljon.

Hírösszefoglaló

2017. május 13., 16:262017. május 13., 16:26

2017. május 13., 16:552017. május 13., 16:55

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szövetség zilahi kongresszusán tartott politikai tájékoztatójában beszélt erről a Román Tudományos Akadémia magyarellenes megnyilvánulásaira utalva. Hozzátette:

Idézet
ne magyarellenes retorikával fedjék el azt, hogy nincs egy olyan nagy össztársadalmi projekt, ami a közös jövőnkről szólna.

A jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése”.

korábban írtuk

RMDSZ-kongresszus – Kelemen Hunor: románok és magyarok nem lehetnek egymás ellenségei
RMDSZ-kongresszus – Kelemen Hunor: románok és magyarok nem lehetnek egymás ellenségei

Megkezdődött Zilahon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megnyitó beszédében azt mondta: az általa vezetett alakulat fontosnak tartja, hogy Románia és Magyarország viszonya partneri, bizalmi viszony legyen.

Kelemen Hunor sérelmezte, hogy a román diplomácia megpróbálja elakasztani, hitelteleníteni az RMDSZ nemzetközi szerepvállalását, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN) vállalt szerepét.

Idézet
Lehangoló az összképe annak, ami 2017-ben Romániában történik, ugyanis nem érvényesül a jogállamiság, nem működik a demokrácia és nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról

– mondta Kelemen Hunor.

Úgy vélte: a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban. „Ha külpolitikai vezető lennék, nem hazudnám tele a fél világot és nem állítanék valótlanságot arról, hogy mi a helyzet a magyar kisebbséggel. Nem próbálnám elakasztani azokat a törekvéseket, amelyek európai bevett és elismert gyakorlatot ajánlanak Románia számára” – jelentette ki a politikus.

Az RMDSZ elnöke

„politikai indíttatású merényletnek” minősítette a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni ügyészségi eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupció elleni harchoz.

„Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain” – fogalmazott. A jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek „újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia”.

„Kezdem azzal, amit 2017-ben az egyik legsúlyosabb problémának látok. Ha képesek vagyunk eltávolodni a mindennapi román politikai állóháborútól, és egy pillantást vetünk az összképre, akkor a látvány sok tekintetben lehangoló. A működő demokrácia egyik alapfeltétele a hatalmi ágak szétválasztása. Ez a jogállamiságnak is az egyik ismérve. Ma Romániában nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról, mert a hatalmi ágak és azok kompetenciái egymásra csúsznak, és azzal hol itt, hol ott rendszeresen visszaélnek. Ilyen körülmények között jogállamról beszélni nem lehet, nem is érdemes. A törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás mintha azért versenyezne, hogy ki győzi le a másikat, ki lesz az igazi hatalom birtokosa. Ezeknek a hatalmi ágaknak a képviselői gyakran úgy viselkednek, mintha egymás esküdt ellenségei lennének. Ennek az egyik eredménye a totális káosz, a bizalmatlanság, az állandó félelem és végső soron a hatékonyan működő állam hiánya.

Idézet
Romániában minden mintha történne, de igazából soha nem lehet tudni, hogy pontosan mi fog történni”

– nyilatkozta a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor hozzátette, hogy

az erdélyi magyarok azt szeretnék, hogy az 1918-as gyulafehérvári ígéretek valósággá váljanak, a kisebbségek jogai nem csak papíron létezzenek.

„Nekünk, erdélyi magyaroknak az az érdekünk, hogy Románia egy jól működő jogállam legyen, megtörténjen a hatalmi ágak szétválasztása, a kisebbségi jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is érvényesüljenek, hogy az 1918-as ígéretek a centenárium közeledtével valósággá váljanak, és elismerjék közösségünket államalkotó tényezőként” – fejtette ki az RMDSZ elnöke.

Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség kidolgozta az önkormányzati törvény módosításának a javaslatát. Javasolta, hogy

csökkentsék azt a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket, és egy alternatív küszöb bevezetését is kezdeményezte.

„Ennek a tervezetnek a sorsa egyben a próbatétele is lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan a parlamenti együttműködést a szövetséggel” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint a közösségi szimbólumok használatának a kérdése is a kormány asztalán van.

Idézet
Nem kérünk mást, csak annyit, hogy (...) sem a székely zászlóért, sem Erdély zászlójáért ne járjon semmilyen büntetés”

– jelentette ki.

Az elnök megjegyezte: nem hisz a csodákban, és nem gondolja, hogy egyik napról a másikra minden megváltoztatható Romániában, de meggyőződése, hogy szorgalommal és hozzáértéssel, valamint tisztességesen és alázattal elvégzett munkával eredményeket lehet elérni.

Markó: a románoknak sem nagyon van, amit ünnepelni

A modern Románia megalakulásának a jövő évi centenáriumára több felszólaló kitért. Markó Béla, a szövetség volt elnöke kijelentette: baj van a magyarok ünnepi lelkesedésével. Úgy vélte azonban, hogy a románoknak sem nagyon van mit ünnepelni a centenáriumon, mert

nem épültek meg az Erdélyt és Romániát összekötő autópályák, gyorsvasutak, nem valósult meg kiterjedt parlamenti demokrácia és a jogállamiság az országban.

Markó Béla hozzátette: az erdélyi magyarok a román állam megreformálásában lehetnek a román pártok partnerei.

A zilahi kongresszuson az RMDSZ módosítja alapszabályát, programját, és stratégiai dokumentumot fogad el a következő két év cselekvési prioritásairól.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját

A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját
2025. június 26., csütörtök

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén

Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
2025. június 25., szerda

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti

Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti
2025. június 25., szerda

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától

Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától
2025. június 25., szerda

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat

A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat
2025. június 25., szerda

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump

Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump
2025. június 24., kedd

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok

A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok
2025. június 24., kedd

Kárpát-medence kincsei: a simontornyai vár

A simontornyai vár Tolna vármegye északi részén található. A várat az 1270-es években, gótikus stílusban építették.

Kárpát-medence kincsei: a simontornyai vár
2025. június 24., kedd

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után

Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után
2025. június 24., kedd

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal

Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal